1)

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú [helyesen: jelentős] késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet akként kell értelmezni, hogy egy háromórás vagy azt meghaladó késéssel érintett légi járat utasa e rendelet 6. és 7. cikke címén benyújthat kártalanítás iránti keresetet az üzemeltető légi fuvarozóval szemben, akkor is, ha ez az utas és ez a légi fuvarozó egymással nem kötött szerződést, és a szóban forgó járat a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó utazási csomag részét képezi.

2)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikkének 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a 261/2004 rendelet alapján egy utas által az üzemeltető légi fuvarozóval szemben benyújtott kártalanítás iránti kereset az e rendelkezés értelmében vett „szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy” fogalma alá tartozik akkor is, ha e felek egyáltalán nem kötöttek szerződést egymással, és az e légi fuvarozó által üzemeltetett járat harmadik személlyel kötött, szállást is magában foglaló utazási csomagra vonatkozó szerződésben szerepelt.

3)

A 44/2001 rendelet 15–17. cikkét akként kell értelmezni, hogy egy utas által, az üzemeltető légi fuvarozóval szemben – amellyel ezen utas nem kötött szerződést – benyújtott kártalanítás iránti kereset nem tartozik ezen, a fogyasztói szerződések tárgyában fennálló különleges joghatóságra vonatkozó cikkek hatálya alá.