9.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/19

2017. augusztus 18-án benyújtott kereset – Korea National Insurance Corporation kontra Tanács és Bizottság

(T-568/17. sz. ügy)

(2017/C 338/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Korea National Insurance Corporation (Phenjan, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) (képviselők: M. Lester és S. Midwinter QC, T. Brentnall és A. Stevenson solicitors)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa és Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. június 12-i (EU) 2017/993 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 149., 67. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról szóló, 2017. június 12-i (KKBP) 2017/994 tanácsi határozatot (HL 2017. L 149., 75. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2016/849/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2017. augusztus 10-i (KKBP) 2017/1459 tanácsi végrehajtási határozatot (HL 2017. L 208., 38. o.), valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. augusztus 10-i (EU) 2017/1457 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 208., 33. o.), amennyiben ezek a jogi aktusok felveszik a felperest a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékébe;

—	kötelezze az alpereseket a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem szolgáltattak megfelelő vagy elegendő indokokat a felperes jegyzékbe vételéhez.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy az alperesek nyilvánvalóan tévesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a vitatott jogi aktusokba való jegyzékbe vétel kritériumai közül bármelyik teljesült a felperes esetében; nincs ténybeli alap a felperes jegyzékbe vételéhez.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem szolgáltattak a felperesnek az állítólagosan a felperes újabb jegyzékbe vétele előtt az újabb jegyzékbe vételre vonatkozó határozatuk alátámasztására vagy az ENSZ általi jegyzékbe vétel Európai Unió általi végrehajtásának alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, megsértve a felperes védelemhez való jogát és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperesek nem teljesítették kötelezettségeiket, amikor úgy határoztak, hogy a felperes ENSZ általi jegyzékbe vételét követően utóbbit jegyzékbe veszik.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az alperesek visszaéltek hatáskörükkel annak megkísérlésével, hogy ne tegyék hatékonnyá, és ezáltal figyelmen kívül hagyják a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogát az EUMSZ 230. cikk alapján a jegyzékbe vételével összefüggésben és/vagy megsértették a felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy az alperesek megsértették az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat.

7.	A hetedik jogalap azon alapul, hogy az alperesek indokolatlanul és aránytalanul megsértették a felperes alapvető jogait, köztük a tulajdon, a vállalkozás és a jóhírnév védelméhez való jogát.