16.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 347/42


2017. augusztus 14-én benyújtott kereset – Duym kontra Tanács

(T-549/17. sz. ügy)

(2017/C 347/55)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Frederik Duym (Ostende, Belgium) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a felperest a DGA 3B Unit NL egységvezetőjének kinevezésére irányuló eljárásból véglegesen kizáró, a 2016. október 7-i levél alapjául szolgáló határozatot, valamint az ezt követően hozott, [X]-et a holland fordítási egység vezetőjének kinevező határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat);

a Tanácsot kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Tanács nem nyújtott a felperes számára írásbeli és számszerűsített indokolást a holland fordítási egység vezetőjének kinevezésére irányuló eljárásban való sikertelen részvételéről.

2.

A második, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben azon felül, hogy a vizsgabizottság nem végezte el a jelöltek számszerű pontozáson alapuló, összehasonlító értékelését, az ügy iratai sem tartalmaznak olyan összefoglaló feljegyzést, amely alátámasztaná, hogy a bírálóbizottság konszenzuson alapuló döntést hozott, amikor a felperes helyett [X]-et nevezte ki.

3.

A harmadik, a belső álláshirdetés megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felperesre vonatkozó értékelés a fordítási egység vezetőjének politikai szerepére is kiterjedt, holott az álláshirdetés erről egyáltalán nem tett említést, és az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatából (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) sem olvasható ki, hogy a fordítási egység vezetője politikai szerepet töltene be.

4.

A negyedik, a szolgálati érdek megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben – jóllehet holland nyelvű egységről van szó – nem vizsgálták a holland nyelvismeretet. E tekintetben a felperes a személyzeti szabályzat 7. cikkére figyelemmel az EUMSZ 277. cikk szerinti jogellenességi kifogást hoz fel a belső álláshirdetéssel szemben. E hirdetés nem követeli meg a holland nyelv tökéletes ismeretét, ezért ellentétes a személyzeti szabályzat 7. cikkével. Következésképpen a felperes e jogellenességi kifogás keretében az említett álláshirdetés jogellenességének a jelen eljárásban való elismerését kéri. Végül a felperes azt állítja, hogy az intézmény többi fordítószolgálatának egységvezetői tökéletesen ismerik az adott fordítási nyelvet, míg a holland egység esetében ez nincs így. A holland nyelvet tehát az 1/1958 rendelet 1. cikkét megsértve – amely cikk szerint valamennyi nyelv egyenértékű – hátrányosan kezelik a többi nyelvhez képes.

5.

Az ötödik, a nemen és a nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés okán az egyenlő bánásmód elvének, és különösen a személyzeti szabályzat 1d. cikkének megsértésére, továbbá az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint az állásinterjún használható nyelvek angolra szűkítése a személyzeti szabályzat 1d. cikkének nyilvánvaló megsértésének minősül, mivel az angol nyelv [X]-nek a második, míg a felperesnek csak a harmadik idegen nyelve. Ráadásul a felperes vezetőként szerzett tapasztalata egyértelműen meghaladja [X]-ét, ezért nem zárható ki, hogy nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés történt, hiszen az ügy iratainak más elemeiből kitűnik, hogy a belső kiválasztásokon a Tanács inkább nőket választ, ezzel ellensúlyozva a külső eljárások eredményeként kinevezett férfiak számát. Végül a felperes úgy véli, hogy észszerűtlen döntés született, mivel egyetlen nyelvet részesítettek előnyben és hoztak kiemelt helyzetbe, ami sérti az arányosság elvét.