3.4.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 104/53 |
2017. január 20-án benyújtott kereset – DQ és társai kontra Parlament
(T-38/17. sz. ügy)
(2017/C 104/74)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: DQ és tizenhárom másik fél (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
a jelen keresetlevelet nyilvánítsa elfogadhatónak; |
— |
kötelezze az alperest az okozott vagyoni kár megtérítése címén 92 200 euró megfizetésére; |
— |
kötelezze az alperest a jelen keresettel összefüggésben felmerült valamennyi költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.
1. |
Az első jogalap az alperes adminisztrációja által elkövetett különböző hibákon és mulasztásokon alapul, amelyek miatt a felpereseket vagyoni kér érte, amely kárt a tisztviselők személyzeti szabályzata 24. cikkének első bekezdése alapján 2014. január 24-én benyújtott segítségnyújtás iránti kérelmük keretében felmerült összes ügyvédi költség teszi ki. |
2. |
A második jogalap azon alapul, hogy a felperesek napi tevékenységeinek gyakorlása során a felperesek egységvezetője visszaélésszerű és megfélemlítő szabálytalan magatartást tanúsított, különösen a pályázók felvételi eljárásai során történt, az Unió érdekeit sértő korrupció révén. |
3. |
A harmadik jogalap azon alapul, hogy az említett magatartás sértette a felperesek méltóságát, valamint pszichés és testi integritását, ami miatt szakmai előmenetelüket és családi életüket sérelem érte. |
4. |
A negyedik jogalap a felpereseket ért, létrejött és fennálló vagyoni káron alapul, amely szorosan összefügg a Parlament által velük szemben tanúsított rosszindulattal, valamint azon számos lépéssel, amelyeket a felperesek kénytelenek voltak megtenni, így különösen ügyvéd tanácsát kellett igénybe venniük. |
5. |
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a felperesek felettesei annak ellenére nem tettek semmit, hogy a felperesek által hivatkozott tények súlyosak voltak, és sürgető választ igényeltek volna. A felperesek különösen úgy vélik, hogy e körülményeknek arra kellett volna ösztönözniük feletteseiket, hogy véget vessenek:
|
6. |
A hatodik jogalap azon rendkívüli körülményeken alapul, amelyek szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné tették ügyvéd fellépését a felperesek jogainak megóvása, illetve annak érdekében, hogy a kinevezésre jogosult hatóság reagáljon az őket ért lelki és szexuális zaklatásra vonatkozó állításaikkal kapcsolatban. Ügyvédjük fellépése amiatt is indokolt volt, hogy biztosítsák tanúvallomásaik bizalmas jellegét, és megvédjék magukat a jogi következetlenségektől és feletteseik gondatlanságától, mindezt pedig annak érdekében, hogy véget vessenek elfogadhatatlan munkakörülményeiknek. |