T‑626/17. sz. ügy

Szlovén Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (kibővített negyedik tanács), 2020. szeptember 9.

„Mezőgazdaság – 1308/2013/EU rendelet – Eredetmegjelölések a borágazatban – A borok címkézése – Borszőlőfajta oltalom alatt álló eredetmegjelölésből álló vagy azt tartalmazó nevének feltüntetése – Tilalom – Eltérés – (EU) 2017/1353 felhatalmazáson alapuló rendelet – A »teran« borszőlőfajtanévnek a 607/2009/EK rendelet XV. mellékletének A. részében található jegyzékbe történő felvétele – A Horvát Köztársaság Unióhoz való csatlakozásának időpontjára visszaható hatály – »Teran« szlovén oltalom alatt álló eredetmegjelölés – Jogbiztonság – Jogos bizalom – Arányosság – A tulajdonhoz való jog – A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány – A minőségi jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás – Intézményi egyensúly”

  1. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Anyagi jogi szabály visszaható hatálya – Feltételek

    (lásd: 68. pont)

  2. Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Szempontok – A jogi aktus elfogadásának időpontjában hatályos szabályok alkalmazása – 2017/1353 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet – Az 1308/2013 rendelet 100. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján történő elfogadás – Megengedhetőség

    (1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 100. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés; 1234/2007 tanácsi rendelet, 118j. cikk; 2017/1353 bizottsági rendelet)

    (lásd: 85., 86. pont)

  3. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Bor – Borok leírása és kiszerelése – Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések – Címkézés – Borszőlőfajta oltalom alatt álló eredetmegjelölésből álló vagy azt tartalmazó neve feltüntetésének tilalma – Eltérés – 2017/1353 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet – Visszaható hatály – A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

    (1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 100. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés; 2017/1353 bizottsági rendelet)

    (lásd: 95–99., 120., 122., 124–131., 145–147., 154–160. pont)

  4. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Bor – Borok leírása és kiszerelése – Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések – Címkézés – Borszőlőfajta oltalom alatt álló eredetmegjelölésből álló vagy azt tartalmazó neve feltüntetésének tilalma – Eltérés – 2017/1353 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet – A tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása – Hiány

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; 1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 100. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés; 2017/1353 bizottsági rendelet)

    (lásd: 170–173., 175–179., 184., 186., 195., 196., 198–204., 207. pont)

  5. Tagállamok – Kötelezettségek – Az Unió intézményeivel való lojális együttműködés kötelezettsége – Viszonosság

    (EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés)

    (lásd: 234. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék elutasítja Szlovéniának az azon felhatalmazáson alapuló rendelet megsemmisítésére irányuló keresetét, amely szerint a „Teran” elnevezés feltüntethető a horvát borok címkéjén

A 2020. szeptember 9‑én hozott Szlovénia kontra Bizottság ítéletben (T‑626/17) a Törvényszék elutasította Szlovéniának az (EU) 2017/1353 felhatalmazáson alapuló rendelet ( 1 ) (a továbbiakban: megtámadott rendelet) megsemmisítése iránti keresetét, amely rendelet értelmében a „Teran” elnevezés borszőlőfajtaként – szigorú feltételek mellett – a Horvátországban előállított borok címkéjén is feltüntethető.

A kereset a Szlovéniában és Horvátországban egyaránt használt „Teran” borágazati elnevezésre vonatkozott. Szlovéniának az Európai Unióhoz való csatlakozásától kezdve e név feltüntethető volt egyes szlovén borok címkéjén. Először a Kras borhoz mint „meghatározott termőhelyről származó minőségi borhoz” kapcsolódó kiegészítő hagyományos kifejezésről volt szó. Ezt követően az elnevezést oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) ismerték el.

Mivel Horvátországban szintén használták a „Teran” borszőlőfajta nevét, Horvátország az Unióhoz való csatlakozását megelőzően aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy e nevet a csatlakozását követően – a szlovén elnevezés számára már megadott oltalom miatt – továbbra is használhatja‑e borai címkézésére. E csatlakozást követően az Európai Bizottság ezért a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti tárgyalások útján próbált megoldást találni, sikertelenül. Végül, közel négy évvel Horvátország Unióhoz való csatlakozását követően a Bizottság élt arra vonatkozó felhatalmazásával, hogy valamely OEM bejegyzése vagy alkalmazása esetén eltérést fogadjon el a címkézés területén az OEM‑ek és a címkézés területén meglévő gyakorlatok békés együttélésének lehetővé tétele érdekében. ( 2 ) Ily módon elfogadta a megtámadott rendeletet a „Teran” névnek a 607/2009 rendelet ( 3 ) XV. mellékletében található jegyzékbe való felvétele érdekében, amely tartalmazza az OEM‑ből vagy földrajzi jelzésből álló, illetve az OEM‑et vagy földrajzi jelzést magukban foglaló azon borszőlőfajtanevek felsorolását, amelyeket eltérés alapján továbbra is fel lehet tüntetni a borok címkéjén. A Bizottság a megtámadott rendeletet Horvátország Unióhoz való csatlakozásának időpontjára, azaz 2013. július 1‑jére visszaható hatállyal fogadta el. A megtámadott rendeletből ezenkívül kitűnik, hogy a „Teran” elnevezés borszőlőfajtaként feltüntethető a Horvátországban előállított borok címkéjén, de kizárólag a „Hrvatska Istra” eredetmegjelölés esetében azzal a feltétellel, hogy a „Hrvatska Istra” és a „Teran” jelöléseknek ugyanazon látómezőben kell szerepelniük, és a „Teran” nevet kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint a „Hrvatska Istra” eredetmegjelölést. A megtámadott rendelet 2. cikke értelmében a megtámadott rendelet hatálybalépése előtt előállított, „Hrvatska Istra” OEM‑mel ellátott horvát borok a készletek kimerüléséig továbbra is értékesíthetők.

Keresetének alátámasztására Szlovénia többek között a megtámadott rendelet visszaható hatálya tekintetében a megtámadott rendelet jogalapját képező 1308/2013 rendelet 100. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megsértésére, valamint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalapokra hivatkozott.

Egyrészt a megtámadott rendelet jogalapját illetően a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság ténylegesen visszaható hatállyal alkalmazta az 1308/2013 rendelet 100. cikke (3) bekezdésének második albekezdését, amiről a jogalkotó nem rendelkezett. Mindazonáltal meg kellett vizsgálni, hogy e visszaható hatályú alkalmazás a megtámadott rendelet lényeges hibáját eredményezi‑e. E tekintetben a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem élt új felhatalmazással a 2013. július 1‑je és 2014. január 1‑je közötti időszak vonatkozásában. Az 1308/2013 rendelet 100. cikke (3) bekezdésének fent említett második albekezdése ugyanis közvetlenül az 1234/2007 rendelet egyik hasonló rendelkezésén ( 4 ) alapul, amely Horvátország Unióhoz való csatlakozásakor hatályos és alkalmazandó volt.

A Törvényszék ezt követően emlékeztetett arra, hogy a valamely jogi aktus jogalapját képező és az uniós intézményt az adott jogi aktus meghozatalára jogosító rendelkezésnek a jogi aktus elfogadásakor hatályosnak kell lennie. Következésképpen az egyetlen jogalap, amelyre a Bizottság a megtámadott rendelet elfogadása érdekében támaszkodhatott, az 1308/2013 rendelet 100. cikke (3) bekezdésének második albekezdése volt. Ezenkívül az 1234/2007 rendelet és az 1308/2013 rendelet szóban forgó rendelkezései nem írtak elő semmilyen időbeli korlátozást a Bizottság fellépésére nézve. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, miután megállapította, hogy a Bizottság Horvátország Unióhoz való csatlakozását megelőzően nem fogadhatta el a megtámadott rendeletet, mivel ezen időpontot megelőzően nem rendelkezett területi joghatósággal, hogy a Bizottság a szóban forgó rendelkezések rendszerének és szövegének megfelelően járt el.

Másrészt, azon érvet illetően, amely szerint a Bizottság megsértette a jogbiztonság, a szerzett jogok tiszteletben tartása és a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy visszaható hatállyal ruházta fel a megtámadott rendeletet, a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy a jogbiztonság elvével ellentétes az uniós jogi aktusok visszaható hatályának biztosítása, kivéve, ha a megtámadott jogi aktus célja megköveteli, hogy annak visszaható hatályt biztosítsanak, és az érdekeltek jogos bizalmát megfelelően tiszteletben tartották.

Először is, ami a megtámadott rendelet által követett célt illeti, a Törvényszék megállapította, hogy e rendelet a Horvátországban 2013. június 30‑án fennálló jogszerű címkézési gyakorlatok védelmére, valamint az e gyakorlatok és a „Teran” szlovén OEM oltalma közötti konfliktus rendezésére irányult. Ennélfogva olyan közérdekű célt követett, amely szükségessé tette visszaható hatályának biztosítását. A Bizottság ugyanis nem fogadhatta el a megtámadott rendeletet Horvátország Unióhoz való csatlakozásának időpontja előtt, és e csatlakozás időpontját kellett alapul vennie a különös címkézési gyakorlatok fennállásának értékelése során. Egyébiránt a kérdés érzékeny jellegére tekintettel jogszerűen kísérelhette meg, hogy a két állam közötti tárgyalások útján találjon megoldást. Végül a Törvényszék hangsúlyozta, hogy e visszaható hatály a címkézéssel kapcsolatos jogszerű gyakorlatok szükségszerű folytonossága miatt elengedhetetlen.

Másodszor, a Törvényszék megvizsgálta, hogy a Bizottság olyan megalapozott várakozásokat keltett‑e a szlovén bortermelőkben, amelyek szerint Horvátországnak semmilyen visszaható hatályú eltérést nem biztosítanak a „Teran” névnek a területén termelt borok címkéjén történő feltüntetését illetően. A szóban forgó körülmények elemzését követően megállapította, hogy nem vonható le az a következtetés, hogy a Bizottság pontos, feltétlen és egybehangzó ígéreteket tett volna. Emlékeztetett arra, hogy a megtámadott rendeletet az ügy körülményeire tekintettel visszaható hatállyal kell felruházni. A Törvényszék szerint Szlovénia nem bizonyította, hogy a megtámadott rendelet visszaható hatályának terjedelme és feltételei megsértették a szlovén bortermelők jogos bizalmát.

( 1 ) A 607/2009/EK rendeletnek a borok címkéin feltüntethető borszőlőfajtanevek és szinonimáik tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 19‑i (EU) 2017/1353 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2017. L 190., 5. o.).

( 2 ) Először is a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22‑i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL 2007. L 299., 1. o.; helyesbítések: HL 2010. L 63., 30. o.; HL 2013. L 97., 4. o.) 118j. cikke alapján, majd 2014. január 1‑je óta a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.; helyesbítések: HL 2014. L 189., 261. o.; HL 2014. L 232., 25. o.; HL 2016. L 130., 9. o.; HL 2017. L 262., 16. o.) 100. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján.

( 3 ) A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14‑i 607/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 193., 60. o.).

( 4 ) Az 1234/2007 rendelet 118j. cikkének (3) bekezdése.