5.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 83/14


2017. december 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-729/17. sz. ügy)

(2018/C 083/22)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Tserepa-Lacombe, H. Støvlbæk)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy:

Görögország, mivel a mediátorképzést végző szervezetek jogi formáját az olyan non-profit szervezetekre korlátozta, amelyeket legalább egy ügyvédi kamara és egy szakmai kamara alapított Görögországban, amint azt a 3898/2010. sz. törvény és a 123/2011. sz. elnöki rendelet előírja, nem teljesítette az EUMSZ 49. cikkből és a 2006/123/EK irányelv (1) 15. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjából és (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

Görögország, mivel az egyetemi oklevelek elismerésének eljárását feltételekhez, a bizonyítványok tartalmára vonatkozó további előírásokhoz, valamint kompenzációs intézkedések előírásához kötötte az alapvető különbségek előzetes értékelése nélkül és hatályban tartva hátrányosan megkülönböztető jogszabályi rendelkezéseket, arra kötelezve a külföldön szerzett oklevelek vagy akkreditált külföldi illetőségű szervezeteknél Görögországban tartott tanfolyamokat követően szerzett oklevelek birtokosait, akik mediátor szakképesítésük akkreditálását kérik, hogy rendelkezzenek legalább három mediációs eljárásban való részvétel során szerzett tapasztalattal, nem teljesítette az EUMSZ 49. cikk, valamint a 2005/36/EK irányelv (2) 13., 14. cikkéből, 50. cikkének (1) bekezdéséből, valamint VII. mellékletéből eredő kötelezettségeit;

a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Az EUMSZ 49. cikkben és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjában biztosított szabad letelepedéshez való jog megsértése

A 3898/2010. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdése és a vonatkozó 123/2011 elnöki rendelet akként rendelkezik, hogy a mediátorok képzését végző társaságok jogi formájukat tekintve kizárólag olyan non-profit szervezetek lehetnek, amelyeket legalább egy ügyvédi kamara és egy szakmai kamara alapított Görögországban, és azt követően kezdhetik meg működésüket, hogy megkapták az e törvény 7. cikke szerinti hatósági engedélyt.

E korlátozások érintik mind azokat a szervezeteket, amelyek első alkalommal Görögországban kívánnak letelepedni, mind azokat, amelyek másodlagos jelleggel, leányvállalatként kívánnak letelepedni.

Az ügyvédi kamarákon és a szakmai kamarákon kívül egyetlen természetes vagy jogi személy számára sem engedélyezett olyan mediátorok képzését végző szervezet létrehozása, akik e képzés alapján részt vehetnek a mediátor szakmai képesítést tanúsító vizsgán Görögországban, ha nincs megállapodása az ország valamely ügyvédi kamarájával és szakmai kamarájával.

Ezenkívül minden olyan szervezet, amelynek jelenlegi jogi formája nem nonprofit szervezet, lényegében ki van zárva azon lehetőség alól, hogy a mediátorjelölteknek a beiratkozási díj ellenében olyan képzést nyújtson, amelynek alapján azok részt vehetnek a mediátor szakmai képesítést tanúsító vizsgán Görögországban.

Végül a görög piacra való bejutás és másodlagos jelleggel, leányvállalatként történő letelepedés lényegében kizárt minden képzéssel foglalkozó, más tagállami illetőségű olyan szervezet számára, amely érdekelt a szóban forgó szolgáltatásnak a mediátorképzésre beiratkozott hallgatók által fizetett beiratkozási díj ellenében történő nyújtásában, ha jelenlegi jogi formája nem nonprofit szervezet, és a leányvállalat megválasztása nem korlátozódik nonprofit szervezetre.

A Bizottság úgy véli, hogy a fentiek az EUMSZ 49. cikkben és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjában biztosított szabad letelepedéshez való jog korlátozását valósítják meg.

E korlátozás nem tartozik az EUMSZ 51. cikk (1) bekezdésében foglalt kivétel körébe, mivel a mediátorképzési szolgáltatások nyújtása nem minősül államhoz kapcsolódó tevékenységnek vagy a közhatalom gyakorlásához, különösen nem az „igazságszolgáltatáshoz” kapcsolódó tevékenységnek. Ezenfelül e korlátozás nem igazolható a szolgáltatások minőségének fennártásához kapcsolódó érdekkel sem, amely semmilyen módon nem áll közvetlen kapcsolatban a képzéssel foglalkozó szervezetek jogi formájának korlátozásával és a társasági tőke tulajdonlásával.

2.

A 2005/36/EK irányelv és a letelepedés szabadságára vonatkozó EUMSZ 49. cikk megsértése

A Bizottság úgy véli, hogy a 109088/12.12.2011. sz. miniszteri rendelet egyetlen cikke A szakaszának (2) bekezdésében foglalt követelmény, amelynek értelmében a mediátorképzést tanúsító bizonyítványnak tanúsítania kell az oktatás módját, a résztvevők számát, az oktatók számát és képesítését, a jelöltek vizsgáztatásának és értékelésének eljárását és ezen eljárás objektív jellege biztosításának módját, túlmegy azon, ami megkövetelhető lehet az oklevél birtokosa feltételezhetően meglévő szakmai ismeretei és minősítése szintjének értékelése szempontjából, és nem teszi lehetővé annak a kérdésnek a megfelelő mérlegelését, hogy az érintett személy képzése lényegileg eltérő tárgyköröket érintett-e, mint a Görögországban a képzettségi tanúsítvány megszerzéséhez előírt tantárgyak. Ezen okoknál fogva a fenti rendelkezés ellentétes a 2005/36/EK irányelv 13., 14., és 50. cikkével, valamint VII. sz. mellékletével.

Ezenkívül a fenti miniszteri rendelet egyetlen cikke A szakaszának (5) bekezdése előírja a teljes körű szakmai képesítéssel rendelkező külföldi mediátorok számára hogy további, legalább három mediációs eljárásban való részvétel során szerzett tapasztalatot bizonyítsanak azt megelőzően, hogy szakmai képesítésüket elismernék Görögországban, míg ilyen követelmény nincs előírva az olyan mediátorok számára, akik Görögországban vesznek részt szakmai képzésben. Következésképpen a fent említett rendelkezés ellentétes a 2005/36/EK irányelv 13. cikkével, amely előírja, hogy a fogadó tagállam illetékes hatósága a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételek mellett köteles engedélyezni az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását olyan kérelmezők számára, akik más tagállamban kiállított bizonyítvánnyal rendelkeznek, és sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az EUMSZ 49. cikkben foglalt elvét.


(1)  A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376, 36. o.).

(2)  A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (EGT vonatkozású szöveg) (HL 2005. L 255, 22. o.).