|
13.11.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 382/34 |
2017. szeptember 25-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Belga Királyság
(C-564/17. sz. ügy)
(2017/C 382/42)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Cattabriga, G. von Rintelen, R. Troosters meghatalmazottak)
Alperes: Belga Királyság
Kereseti kérelmek
|
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság – mivel legkésőbb 2013. december 25-ig nem fogadta el mindazokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, (1) illetve mindenesetre nem közölte ezeket a rendelkezéseket a Bizottsággal – nem teljesítette az említett irányelv 16. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; |
|
— |
az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdésének megfelelően a jelen ügyben az ítélet kihirdetésének napjától kezdve kötelezze a Belga Királyságot napi 70 828,80 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére a 2011/98/EU irányelv átültetését célzó intézkedések közlésére irányuló kötelezettség elmulasztása miatt; |
|
— |
a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A 2011/98/EU irányelv 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében a tagállamoknak legkésőbb 2013. december 25-ig kellett megállapítaniuk az irányelv szerinti kötelezettségek átültetéséhez szükséges nemzeti intézkedéseket. Mivel Belgium nem közölte az irányelv teljes átültetését, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul.
Keresetében a Bizottság azt javasolja, hogy a Bíróság szabjon ki napi 70 828,80 euró összegű kényszerítő bírságot a Belga Királysággal szemben. A kényszerítő bírság összegét a jogsértés súlyosságának, időtartamának, valamint – a tagállam fizetési képessége alapján – a visszatartó hatásnak a figyelembevételével számították ki.