30.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 369/3


A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-673/15. sz., Guardian Europe kontra Európai Unió ügyben 2017. június 7-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Bírósága által képviselt Európai Unió által 2017. július 25-én benyújtott fellebbezés

(C-447/17. P. sz. ügy)

(2017/C 369/04)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Bírósága által képviselt Európai Unió (képviselők: J. Inghelram és K. Sawyer meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Guardian Europe Sàrl; az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megfellebbezett ítélet rendelkező részének 1) pontját;

megalapozatlanként utasítsa el a Guardian Europe által az elsőfokú eljárásban előterjesztett azon követelést, amely arra irányult, hogy a bankgarancia-költségek vonatkozásában fizessenek neki 936 000 euró összeget azon kár megtérítésének jogcímén, amely állítólag annak következtében érte őt, hogy a T-82/08. sz. eljárásban megsértették az észszerű időn belüli határozathozatal kötelezettségét; vagy, és csupán vagylagosan, csökkentse a kártérítést 299 251,64 euróra, olyan kompenzációs kamattal együtt, amelyet arra figyelemmel számítanak ki, hogy az említett összeg több olyan különböző összegből tevődik össze, amelyek különböző időpontokban váltak esedékessé;

a Guardian Europe-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

1)

Az első jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy téves jogalkalmazás történt a folyamatos kár fennállása esetén irányadó elévülési szabályok értelmezése során, amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy nem évült el a bankgarancia-költségek megfizetésében megnyilvánuló azon állítólagos vagyoni kár, amely több mint öt évvel azelőtt merült fel, hogy a kártérítési keresetet benyújtották volna.

2)

A második jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy téves jogalkalmazás történt az okozati összefüggés értelmezése során, amennyiben a Törvényszék azt állapította meg, hogy az észszerű időn belüli határozathozatal kötelezettségének megsértése képezte a bankgarancia-költségek megfizetésében megnyilvánuló állítólagos vagyoni kár meghatározó okát, miközben az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az ilyen költségek megfizetésének meghatározó okát a vállalkozás azon saját döntése képezi, hogy az európai uniós bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások során nem fizet bírságot.

3)

A harmadik jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy téves jogalkalmazás történt azon időszak meghatározása során, amely alatt az állítólagos vagyoni kár bekövetkezett, továbbá hogy elmaradt az indokolás, amennyiben a Törvényszék az okok kifejtése nélkül azt állapította meg, hogy az az időszak, amelynek során a bankgarancia-költségek megfizetésében megnyilvánuló állítólagos vagyoni kár bekövetkezett, eltérő lehetett attól az időszaktól, amelyre azon jogellenes magatartás fennállása tehető, amely állítólag e kárt okozta.

4)

A negyedik jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a kompenzációs kamat megítélése során túlkompenzációból eredő téves jogalkalmazás történt, amennyiben a Törvényszék egy bizonyos összeg után olyan időponttól kezdve ítélt meg kompenzációs kamatot a felperesnek, amikor ez az összeg még nem volt számára esedékes.