7.8.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 256/8 |
A Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2017. május 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Rózsavölgyi Zoltán és Rózsavölgyi Zoltánné kontra Unicredit Leasing Hungary Zrt. és Unicredit Leasing Immo Truck Zrt.
(C-259/17. sz. ügy)
(2017/C 256/07)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
Az alapeljárás felei
Felperesek: Rózsavölgyi Zoltán, Rózsavölgyi Zoltánné
Alperesek: Unicredit Leasing Hungary Zrt., Unicredit Leasing Immo Truck Zrt.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Tekintettel különösen arra, hogy amennyiben a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása tisztességtelennek minősül, akkor az a szerződés teljes (és nem részleges) érvénytelenségét eredményezi, a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel tisztességtelenségéből fakadó semmisség alkalmazása (ahol a feltétel a továbbiakban nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve), járhat-e olyan következménnyel (pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi- vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül), hogy annak köszönhetően a szerződés jogi minősítése ténylegesen vagy hatásait tekintve módosul, így különösen deviza alapú kölcsönszerződés (ahol a kölcsönszerződésből eredő követelések valamely külföldi pénznemben kerülnek meghatározásra és nyilvántartásra /a továbbiakban: a követelés pénzneme/ és ezen követelések a belföldi pénznemben teljesítendőek /a továbbiakban: a teljesítés pénzneme/) forintkölcsön szerződésnek legyen tekintendő?
|
2) |
A tisztességtelenség jogkövetkezménye abszolút érvényű és tisztán jogkérdés vagy a tisztességtelenség jogkövetkezményének levonásakor jelentőséget lehet tulajdonítani
|
3) |
A 93/13 EGK (1) irányelv 3. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése, 5. cikke, és 6. cikk (1) bekezdése (azaz a tisztességtelenség megítélése és annak jogkövetkezménye) szempontjából az árfolyamkockázat viselését a fogyasztóra hárító feltétel (azaz a kockázatviselést szabályozó szerződéses rendelkezés/ek összessége/) minősülhet-e több feltételnek? |
4) |
A 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdése (miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve) értelmezhető-e akként, hogy adott feltétel (nem annak bizonyos szakasza, hanem a teljes vizsgált feltétel) lehet úgy teljes mértékben tisztességtelen avagy egyszerre részben tisztességes és részben tisztességtelen, hogy az részben alkalmazható, azaz abból (pl. egyéni bírói mérlegelés függvényében) bizonyos mértékig kötelezettségek származhatnak a fogyasztóra nézve (azaz hatását tekintve mindkét esetben csak bizonyos mértékig tisztességtelen), pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi- vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül?
|
5) |
|
6) |
A törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel tisztességességének megítélése körében a bizonyítási teher mennyiben terheli a fogyasztót és/vagy a másik professzionális szerződő felet annak megítélése körében, hogy a fogyasztónak az őt visszavonhatatlanul kötelező tárgybeli szerződéses feltétel vonatkozásában az alapos megismerésre volt-e tényleges lehetősége a kölcsönszerződés megkötését megelőzően (93/13 EGK irányelv 3. cikk (3) bekezdés és melléklet 1.i) pont)? |
7) |
Olyan szolgáltatóknak tekintendőek-e a saját devizaárfolyamot alkalmazó, a fogyasztókkal szerződő professzionális szerződő fél hitelintézetek a deviza alapú kölcsönszerződések tekintetében – azaz olyan tranzakciók tekintetében, amelyek olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek ára pénzpiaci árfolyam-ingadozásokhoz kapcsolódik – akik az ár alakulására nem képesek befolyást gyakorolni (93/13 EGK irányelv, melléklet 2.c) pont)? |
(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.)