8.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/19

1.

Úgy kell-e értelmezni az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (1) mellékletében szereplő, a határozott ideig tartó munkaviszonyról 1999. március 18-án kötött keretmegállapodás 5. szakaszának 1. pontját, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a munkaszerződés felei számára minden további feltétel és időbeli korlátozás nélkül lehetővé teszi, hogy a munkaviszony megállapodás szerinti, a rendes nyugdíjkorhatár elérésével való megszűnését a munkaviszony ideje alatt kötött megállapodás útján – adott esetben akár többször is – csak amiatt halasszák el, mert a munkavállaló a rendes nyugdíjkorhatár elérésével öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?

2.

Ha a Bíróság az első kérdésre igenlő választ ad:

A megszűnés első elhalasztása esetén is összeegyeztethetetlen-e az első kérdésben említett nemzeti szabályozás a keretmegállapodás 5. szakaszának 1. pontjával?

3.

Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (2) 1. cikkét, 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését és/vagy a közösségi jog általános elveit, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a munkaszerződés felei számára minden további feltétel és időbeli korlátozás nélkül korlátlanul lehetővé teszi, hogy a munkaviszony megállapodás szerinti, a rendes nyugdíjkorhatár elérésével való megszűnését a munkaviszony ideje alatt kötött megállapodás útján – adott esetben akár többször is – csak amiatt halasszák el, mert a munkavállaló a rendes nyugdíjkorhatár elérésével öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?