C–457/17. sz. ügy

Heiko Jonny Maniero

kontra

Studienstiftung des deutschen Volkes eV

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód – 2000/43/EK irányelv – A 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja – Hatály – Az »oktatás« fogalma – Külföldi kutatási vagy tanulmányi projektek ösztönzését célzó ösztöndíjak magánalapítvány általi nyújtása – A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja – Közvetett hátrányos megkülönböztetés – Ezen ösztöndíjak nyújtásának az első jogi államvizsga (Erste Juristische Staatsprüfung) Németországban történő teljesítésével kapcsolatos feltételhez kötése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2018. november 15.

  1. Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód – 2000/43 irányelv – Hatály – Az oktatás fogalma – Külföldi kutatási vagy tanulmányi projektek támogatását célzó ösztöndíjak magánalapítvány általi nyújtása – Bennfoglaltság – Feltétel – A nyújtott pénzbeli juttatások, valamint a szintén az oktatás fogalmába tartozó kutatási vagy tanulmányi projektekben való részvétel közötti elegendően szoros kapcsolat

    (2000/43 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont)

  2. Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód – 2000/43 irányelv – Közvetett hátrányos megkülönböztetést tartalmazó nemzeti intézkedés – A különös hátrány fogalma – Külföldi kutatási vagy tanulmányi projektek támogatását célzó ösztöndíjak magánalapítvány általi, kizárólag olyan pályázók számára való nyújtása, akik ebben a tagállamban sikeresen teljesítettek egy jogi vizsgát – Az említett hátrányos megkülönböztetés hiánya

    (2000/43 tanácsi irányelv, 2. cikk, (2) bekezdés, b) pont)

  1.  A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29‑i 2000/43/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontját akként kell értelmezni, hogy külföldi kutatási vagy tanulmányi projektek támogatását célzó ösztöndíjaknak egy magánalapítvány általi nyújtása az e rendelkezés értelmében vett „oktatás” fogalmába tartozik, amennyiben elegendően szoros kapcsolat áll fenn a nyújtott pénzbeli juttatások, valamint a szintén az „oktatás” fogalmába tartozó kutatási vagy tanulmányi projektekben való részvétel között. Ez a helyzet többek között akkor, ha ezek a pénzbeli juttatások a potenciális pályázók ilyen kutatási vagy tanulmányi projektben való részvételéhez kapcsolódnak, ha azok célja az e részvétel előtt álló esetleges pénzügyi akadályok összességének vagy egy részének felszámolása, és ha azok alkalmasak e cél elérésére.

    Mindenekelőtt, amint arra a főtanácsnok indítványának 22. és 23. pontjában rámutatott, az „oktatás” kifejezés – az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentése szerint – azokat a tevékenységeket és folyamatokat jelenti, amelyek révén többek között információt, ismereteket, értelmezést, attitűdöket, értékeket, készségeket, kompetenciákat és viselkedéseket közvetítenek vagy szereznek.

    Márpedig – amint azt a főtanácsnok indítványának 32. és 34. pontjában megállapította – az „oktatás” 2000/43 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett fogalmának teleológiai értelmezése megköveteli először is, hogy az oktatáshoz való hozzáférés e fogalom egyik alapvető aspektusának minősüljön, amennyiben az oktatáshoz való hozzáférés hiányában nem létezhet oktatás, továbbá amennyiben ezért ezen irányelv célja – azaz az oktatás területén a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem – nem valósulhat meg, ha a hátrányos megkülönböztetést megengedik az oktatáshoz való hozzáférés szakaszában.

    Másodszor, egy kutatási projektben vagy tanulmányi programban való részvétellel kapcsolatos költségeknek az oktatáshoz való hozzáférés alkotóelemeinek kell minősülniük, és bele kell tartozniuk az „oktatás” fogalmába, mivel az ilyen részvételhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása megszabhatja az említett projekthez vagy programhoz való hozzáférés feltételeit.

    (lásd: 31., 37., 38., 44. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezés értelmében vett faji vagy etnikai származáson alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek az, ha a valamely tagállamban székhellyel rendelkező magánalapítvány a külföldi jogi kutatási vagy tanulmányi projektek támogatását célzó ösztöndíjak nyújtását olyan pályázók számára tartja fenn, akik ebben a tagállamban sikeresen teljesítettek egy, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogi vizsgát.

    E cikk értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat bizonyos faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érinthet, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.

    A „különös hátrány” e rendelkezés értelmében vett fogalmát akként kell érteni, hogy az azt jelenti, hogy különösen valamely adott faji vagy etnikai származású személyek azok, akik hátrányba kerülnek a szóban forgó rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat miatt (lásd ebben az értelemben: 2015. július 16‑iCHEZ Razpredelenie Bulgaria ítélet, C‑83/14, EU:C:2015:480, 100. pont; 2017. április 6‑iJyske Finans ítélet, C‑668/15, EU:C:2017:278, 27. pont).

    (lásd: 46., 47., 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)