C‑425/17. sz. ügy

Günter Hartmann Tabakvertrieb GmbH & Co. KG

kontra

Stadt Kempten

(a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40/EU irányelv – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – A »rágódohány« és a »szájon át fogyasztott dohánytermék« fogalma – Apróra vágott dohányból álló paszta (Thunder Chewing Tabacco) és apróra vágott dohánnyal töltött, likacsos szerkezetű cellulóz zacskós kiszerelés (Thunder Frosted Chewing Bags)”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2018. október 17.

Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Hatály – Rágásra szánt dohánytermékek – Fogalom – Értékelési szempontok

(2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 6. és 8. pont)

A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3‑i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének az ezen irányelv 2. cikke 6. pontjával összefüggésben értelmezett 8. pontját úgy kell értelmezni, hogy csak azok a dohánytermékek minősülnek az e rendelkezés értelmében vett rágásra szánt dohánytermékeknek, amelyeket csak rágás útján lehet megfelelően elfogyasztani, aminek a megállapítása az érintett termékek valamennyi releváns objektív jellemzőjére, így az összetételükre, állagukra, megjelenési formájukra és – adott esetben – a fogyasztók által való tényleges felhasználásukra tekintettel a nemzeti bíróság feladata.

Ugyanis, amint azt az Európai Bizottság megjegyzi, a 2014/40 irányelv előkészítő munkálataiból az következik, hogy a „rágódohány” fogalmára vonatkozó, az ezen irányelv 2. cikke 6. pontjában szereplő meghatározásnak a „kizárólag” határozószóval történő kiegészítésével az uniós jogalkotó pontosítani kívánta e fogalmat annak érdekében, hogy korlátozza a szájon át fogyasztott dohánytermékekre vonatkozó tilalom kijátszásának a lehetőségeit, amelyek révén ismétlődő jelleggel megkísérlik a „snus” típusú dohánytermékek „rágódohány” elnevezés alatt való forgalomba hozatalát. Ebből következően csak azok a termékek minősülhetnek a 2014/40 irányelv 2. cikkének 8. pontja értelmében vett „rágásra szánt dohánytermékek[nek]”, amelyeket csak rágás útján lehet megfelelően elfogyasztani, vagyis amelyek fő összetevői csak a rágás hatására oldódnak ki a szájban. Ezzel szemben nem minősülhet ilyen terméknek az olyan dohánytermék, amelyet, noha szintén el lehet rágni, lényegében szopogatásra szántak, azaz olyan termék, amelyet elegendő a szájba helyezni, hogy ott annak fő összetevői kioldódjanak.

(lásd: 31–33., 36. pont és a rendelkező rész)