–

a Vision Research Europe BV képviseletében N. Ooyevaar, D. van Vliet és H. Ooyevaar adótanácsadók,

–

a holland kormány képviseletében M. K Bulterman P. Huurnink és J. Langer meghatalmazotti minőségben

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és P. Vanden Heede meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2013. L 290., 1. o.) következő változata I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 85258030 vámtarifaalszámának értelmezésére, valamint az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2014. február 4‑i 113/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 38., 20. o.) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Vision Research Europe BV (a továbbiakban: Vision Research) és az Inspecteur van de Belastingdienst/Douane kantoor Rotterdam Rijnmond (a rotterdami Rijnmond vámhivatal adóellenőre, a továbbiakban: vámhatóság) között a „Phantom V7.3” elnevezésű kamera tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza. Ennek az alapügy tényállása megvalósulása időpontjában hatályos változata az 1001/2013 végrehajtási rendeletből következő változat volt.

4

A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN‑albontást.

5

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.; módosított 2658/87 rendelet; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 9. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének és 10. cikkének megfelelően az Európai Bizottság, amelyet a Vámkódexbizottság segít, elfogadja a KN alkalmazására vonatkozó intézkedéseket, amelyek az árubesorolás tekintetében a 2658/87 rendelet I. mellékletét képezik. Az 113/2014 végrehajtási rendeletet a fenti rendelkezések közül az első alapján fogadták el.

6

A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz, amelyek közül az „Általános szabályok” című I. címnek „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. szakasza ekképp rendelkezik:

„Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]

7

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a 85. árucsoportot is magában foglaló, az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai” című XVI. áruosztályt.

8

A KN 85. árucsoport a következő vámtarifaszámokat és ‑alszámokat tartalmazza:

„8525 Rádió‑ vagy televízióműsor‑adókészülék, ‑vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy ‑lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera‑felvevők

[…]

852580 – televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera‑felvevők

– – televíziós kamerák (felvevők):

[…]

85258019 – – – más

85258030 – – Digitális fényképezőgép

– – Videokamera‑felvevők:

85258091 – – – kizárólag a televíziós kamera által továbbított hang és kép felvételére képes

85258099 – – – más”

9

A HR‑nek a 8525 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései a következőket mondják ki:

„B. Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera‑felvevők

Ebbe a csoportba tartoznak a kamerák, amelyek képeket alkotnak és azokat elektronikus jellé alakítják, amelyet:

Az idetartozó kamerák többsége fizikailag hasonló lehet a 9006 vtsz. alá tartozó közönséges fényképezőgépekhez vagy a 9007 vtsz. alá tartozó filmfelvevőkhöz. Mind a 8525 vtsz. alá, mind a 90. Árucsoportba tartozó kamerák általában optikai lencséket tartalmaznak a képnek a fényérzékeny közegre történő fókuszálása érdekében és olyan szabályozó szerkezetet is, amelynek segítségével változtatható a gépbe belépő fény mennyisége. A 90. Árucsoportba tartozó fényképezőgépek és filmfelvevők azonban a képet a 37. Árucsoportba tartozó fényképészeti filmre rögzítik, míg az e vtsz. alá tartozó kamerák a képet analóg vagy digitális adattá alakítják.

Az e vtsz. alá tartozó kamerák a képalkotáshoz a képet fényérzékeny eszközre fókuszálják, mint pl. komplementer fémoxid félvezető (CMOS) vagy töltéscsatoló (CCD). A fényérzékeny eszköz a kép elektromos megjelenítését analóg vagy digitális formában rögzített képpé történő további feldolgozásra küldi.

A televíziós kamerákat a lencse és a blendenyílás beállítását, valamint a kamera vízszintes és függőleges mozgását távirányítással működtető beépített szerkezettel is felszerelhetik (pl. televíziós kamera stúdiók részére vagy riportok készítésére, ipari vagy tudományos célra, zárt láncú televíziós rendszerekben (ellenőrzés) vagy a közlekedés ellenőrzésére használt kamerák). Ezek a kamerák nem rendelkeznek semmiféle beépített képrögzítési lehetőséggel.

Az ilyen kamerák némelyike automatikus adatfeldolgozó géppel is használható (pl. webkamerák).

[…]

A digitális kamerák és a videó kamera felvevők esetében a képeket egy belső tároló eszközre vagy adathordozóra rögzítik (pl. mágneses szalag, optikai adathordozó, félvezető adathordozó vagy a 8523 vtsz. alá tartozó más adathordozó). Tartalmazhatnak egy analóg/digitális átalakítót (ADC) is, valamint egy kimeneti egységet, amelynek segítségével a képeket automatikus adatfeldolgozó gép, nyomtató, televíziós készülék vagy más megjelenítő egységéhez küldhetik. Egyes digitális kamerákat és videokamera‑felvevőket bemeneti egységekkel is ellátják, így azok ilyen külső eszközöktől származó analóg vagy digitális kép fájlokat is tudnak belsőleg rögzíteni.

Az ebbe a csoportba tartozó kamerákat általában optikai keresővel, vagy folyadékkristályos kijelzővel (LCD) vagy mindkettővel látják el. Sok LCD‑vel felszerelt kamera esetében a kijelző képkeresőként, és a más forrásból származó képek megjelenítésére vagy a már eltárolt képek visszanézésekor, megjelenítésekor képernyőként használható.”

10

A KN magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.) a KN‑nek a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendeletből (HL 2010. L 284., 1. o.) következő változatára vonatkoznak. A KN 8525 vámtarifaszáma, valamint 85258019, 85258030, 85258091 és 85258099 vámtarifaalszámai azonos módon kerültek megfogalmazásra a 861/2010 rendeletből, illetve az 1001/2013 végrehajtási rendeletből következő változatban. A KN e vámtarifaszámra és vámtarifaalszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek szövege a következő:

11

A 113/2014 végrehajtási rendelet a KN‑be sorolja a mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában feltüntetett árukat. E táblázat 2. oszlopában a vonatkozó KN‑kódok szerepelnek, az említett táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokolásnak megfelelően. A KN 85258019 vámtarifaalszámot illetően az e rendelet mellékletében foglalt táblázat előírja:

12

2009. május 12‑én a Vision Research kötelező tarifális felvilágosítás (a továbbiakban: KTF) iránti kérelmet nyújtott be a vámhatósághoz a „Phantom V7.3” kamera tekintetében. Kérelmében előadta, hogy e kamerát a KN 85258030 vámtarifaalszám alá kell sorolni mint digitális fényképezőgépet.

13

A 2014. november 7‑én kiadott KTF‑fel a vámhatóság mindazonáltal a kamerát a KN 85258019 vámtarifaalszám alá sorolta mint „más televíziós kamerát”. E tekintetben a vámhatóság az értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabályra, a 113/2014 végrehajtási rendeletre – amelyet analógia útján e kamerára alkalmazhatónak tekintett –, valamint a KN 8525, 852580 és 85258019 vámtarifaszámok megfogalmazására támaszkodott. Úgy ítélte meg, hogy az a tény, hogy az említett kamera opcionálisan külső memóriával kapcsolható össze, nem bírt jelentőséggel a feltételezett besorolást illetően, mivel a KTF‑et ezen opcionális memóriával nem rendelkező készülék tekintetében kérték.

14

A Vision Research panaszt nyújtott be a vámhatósághoz e KTF‑fel szemben. amely mint megalapozatlant elutasította azt. A felperes ekkor keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz a vámhatóság határozatával szemben, és azt kérte, hogy a kamerát sorolják a KN 85258030 vámtarifaalszáma alá.

15

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a szóban forgó kamera „nagy sebességű kamera”. Használat során automatikus adatfeldolgozó géphez csatlakoztatják, amellyel a kamerát irányítják. A kamera másodpercenként nagyszámú digitális fényképet rögzít. Ezeket a fényképeket a rögzítés után a kamera úgynevezett „felejtő memóriájában” tárolják. Ez azt jelenti, hogy a tárolt fényképek törlődnek ebből a belső memóriából, ha új fényképeket készítenek, vagy a kamerát kikapcsolják. A felejtőmemória‑tárhely legalább 1496 MB, azonban 8, 16 vagy 32 GB is lehet. A szóban forgó kamera nem rendelkezik olyan berendezéssel, mint a folyadékkristályos monitor, amely lehetővé teszi a memóriában rögzített képek megjelenítését. A bemenetnél a kamerának van egy kimeneti egysége, amelyhez kábellel külső, nem felejtő memóriát (non‑volitale flash memory) lehet csatlakoztatni, amelyben a fényképeket hosszabb ideig lehet tárolni. Az említett kamerát kábellel automatikus adatfeldolgozó géppel is össze lehet kapcsolni, hogy a fényképeket ezen az automatikus adatfeldolgozó gépen tárolják. A kamerába nem lehet (nemfelejtő) memóriakártyát vagy ilyen modult behelyezni.

16

A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a 113/2014 végrehajtási rendelet mellékletében a KN 85258019 vámtarifaalszám alatt a szóban forgó kamerával összehasonlítható árut ír le, amely tehát nem alkalmazható analógia útján erre. E bíróság arra emlékeztet, hogy az említett rendeletben szereplő besorolás indokolásában a Bizottság nem tekinti kamerába történő rögzítésnek a felejtő memóriában történő ideiglenes tárolást, mivel a képek a kamera kikapcsolásakor elvesznek. E rendelet értelmében a szóban forgó kamerát mint más televíziós kamerát a KN 85258019 vámtarifaalszám alá kell sorolni.

17

Másodsorban a kérdést előterjesztő bíróság azt is előadja, hogy a HR és a KN magyarázó megjegyzései értelmében a szóban forgó kamerát, amelynek elsődleges jellemzője, hogy még ha időlegesen is, képeket tud tárolni felejtő memóriájában, digitális fényképezőgépként, és nem televíziós kameraként kell besorolni. E bíróság szerint e magyarázó megjegyzésekből az következik, hogy a televíziós kamerákat azon tény különbözteti meg a digitális fényképezőgépektől, hogy az előbbiek az utóbbiaktól eltérően nem teszik lehetővé képek rögzítését. A kérdést előterjesztő bíróság azt is előadja, hogy az említett megjegyzések nem említenek semmiféle olyan követelményt, amely a kamerában történő rögzítés megőrzésének időtartamára vonatkozna.

18

Végül, utolsósorban, a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy az előtte előadott két megközelítés nem egyeztethető össze. Azt a kérdést teszi tehát fel, hogy a Bizottság, amikor a 113/2014 végrehajtási rendelet mellékletének indokolásában a felejtő memóriában történő tárolást nem minősítette a kamerában való rögzítésnek, nem korlátozta‑e a KN 85258030 vámtarifaalszámának alkalmazási körét. Igenlő válasz esetén a Bizottság ily módon túllépte a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában ráruházott hatáskörét, amelynek lényege valamely vámtarifaszám tartalmának pontosítása, és nem módosítása.

19

E körülmények között a rechtbank Noord‑Holland (noord‑hollandi tartományi bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Érvényes‑e a [113/2014 végrehajtási rendelet], ha helytálló a [rechtbank Noord‑Holland {noord‑hollandi tartományi bíróság}] ideiglenes megítélése, miszerint a 85258030 vámtarifa alszámot úgy kell értelmezni, hogy a fenti 2. és 12. pontban ismertetett kamera, amely felejtő memóriával rendelkezik, így a kamerába felvett képek a következő felvételkor vagy a kamera kikapcsolásakor törlődnek, e vámtarifa alszám alá sorolható?”

20

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a KN 85258030 vámtarifaalszámot úgy kell‑e értelmezni, hogy ezen alszám alá tartozik az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan kamera, amely másodpercenként nagyszámú felvétel elkészítésére képes, és azokat belső felejtő memóriájában őrizni, ahonnan azok kitörlődnek, ha a kamerát kikapcsolják, illetve igenlő válasz esetén, érvényes‑e a 113/2014 végrehajtási rendelet, amennyiben az analógia útján alkalmazandó egy ilyen kamerára.

21

Ahhoz, hogy e kérdésre választ lehessen adni, először is a releváns KN vámtarifaszámot és vámtarifaalszámot kell értelmezni annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a szóban forgó kamerának a KN‑be történő besorolását.

22

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámok és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2017. április 26‑iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23

A Bíróság azt is megállapította, hogy a KN Bizottság által megfogalmazott magyarázó megjegyzései, valamint a Vámigazgatások Világszervezete keretében a HR‑t illetően kidolgozott magyarázó megjegyzések jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző vámtarifaszámok hatályának értelmezéséhez, ám jogi kötőerejük nincs. A KN magyarázó megjegyzéseit, amelyek nem helyettesítik HR magyarázó megjegyzéseit, úgy kell tekinteni, hogy azok kiegészítik ez utóbbiakat, és azokkal együtt kell olvasni (2009. február 19‑iKamino International ítélet, C‑376/07, EU:C:2009:105, 47. és 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

A jelen ügyben azt kell megvizsgálni, hogy egyfelől az alapügyben szóban forgó kamera jellemzői, amint azokat az előzetes döntéshozatalra utaló határozat leírja, a KN 85258019 vámtarifaalszámnak vagy a KN 85258030 vámtarifaalszámnak felelnek‑e meg.

25

E tekintetben emlékeztetni arra, hogy a KN 85. árucsoportja tartalmazza a „Rádió‑ vagy televízióműsor‑adókészülék, ‑vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy ‑lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera‑felvevők” című 8525 vámtarifaszámot. A KN 852580 vámtarifaalszám a „televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera‑felvevők” címet viseli. A KN 85258019 vámtarifaalszám megfogalmazása csak a „más” szót tartalmazza, míg a KN 85258030 vámtarifaalszám kizárólag a „digitális fényképezőgép” mondatot tartalmazza.

26

Az alapügyben szóban forgó kamera jellemzőit illetően a kérdést előterjesztő bíróság által tett, a jelen ítélet 15. pontjában említett ténymegállapításokból az tűnik ki, hogy e kamera másodpercenként nagyszámú digitális fényképet rögzít. E fényképek a kamera felejtő memóriájában kerülnek rögzítésre, és ott tárolódnak, amíg a kamera bekapcsolva marad, vagy nem készítenek új fényképeket.

27

Meg kell tehát állapítani, hogy azon képessége által, hogy állóképeket tud rögzíteni, a szóban forgó kamera a digitális fényképezőgépek szokásos tulajdonságának felel meg. Következésképpen e kamera objektív jellemzői és tulajdonságai megfelelnek a KN 85258030 vámtarifaalszám megfogalmazásában meghatározott jellemzőknek és tulajdonságoknak.

28

Másfelől azt kell megállapítani, hogy a KN‑nek az ezen alszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseiből az következik, hogy a digitális fényképezőgépek mindenképpen alkalmasak arra, hogy vagy egy belső tárolóeszközre, vagy pedig egy cserélhető adathordozóra állóképet rögzítsenek, míg a HR magyarázó megjegyzései szerint az említett készülékek a képeket egy belső tárolóeszközre vagy külső adathordozókra rögzítik.

29

A televíziós kamerákat illetően a KN magyarázó megjegyzései a HR 8525. sz. magyarázó megjegyzéseinek B. pontjára utalnak, amely megjegyzések értelmében az e csoportba tartozó kamerák képeket alkotnak és azokat elektronikus jellé alakítják, amelyet vagy videoképként továbbítanak egy kamerán kívüli helyre a felvétel megtekintése vagy közvetítése érdekében (azaz televíziós kamera), vagy a kamerába mint állóképet vagy mozgóképet rögzítenek (azaz digitális kamerák és videokamera‑felvevők). Hasonlóképpen, a HR magyarázó megjegyzései pontosítják, hogy a televíziós kamerák nem tartalmaznak a képek rögzítésére alkalmas berendezéseket.

30

Ebből az következik, hogy az a meghatározó elem, amely megkülönbözteti a KN 85258030 vámtarifaalszám alá tartozó digitális fényképezőgépeket a KN 85258019 vámtarifaalszám alá tartozó televíziós kameráktól, azon képességben rejlik, hogy az előbbiek képesek állóképek memóriában vagy belső adattároló berendezésben történő rögzítésére.

31

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a szóban forgó kamera képes arra, hogy belső felejtő memóriában képeket rögzítsen.

32

Márpedig meg kell állapítani, hogy sem a KN, sem pedig a HR magyarázó megjegyzései nem tartalmaznak pontosításokat az azon memória vagy adattároló berendezés formáját, jellegét vagy egyéb jellemzőit illetően, amelyre vonatkoznak.

33

Figyelemmel arra, hogy nem került – többek között – pontosításra az, hogy az ilyen memória vagy adattároló berendezés tartós jellegű‑e, vagy sem, a képeknek a szóban forgó kamera általi belső felejtő memóriára történő rögzítését a magyarázó megjegyzések értelmében vett rögzítésnek kell tekinteni, mivel nem releváns az a tény, hogy a rögzített képek törlődnek, amikor a kamerát kikapcsolják, vagy új képeket készítenek.

34

Ebből az következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan kamerák, amelyek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy belső felejtő memóriában rögzítsenek képeket, „más televíziós kameraként” nem sorolható a KN 85258019 vámtarifaalszám alá, mivel ez utóbbiak nem rendelkeznek képek rögzítésére szolgáló berendezésekkel.

35

A Bizottság arra hivatkozik, hogy az alapügyben szóban forgó kamerát mint televíziós kamerát kell besorolni, mivel az általa készített képek videofilmként megjeleníthetők.

36

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a fenti elemzésre tekintettel kizárt az ilyen besorolás. Mindazonáltal, mivel az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszának során a Bíróság rendelkezésére bocsátott információk nem teszik lehetővé annak kizárását, hogy az érintett kamera által rögzített képek ténylegesen videofilmként jeleníthetők meg, azt kell megvizsgálni, hogy az említett kamerát videokamera‑felvevőként a KN 85258091 vagy 85258099 vámtarifaalszám alá kell‑e sorolni. Ugyanis, bár ezeket az alszámokat nem említi a kérdést előterjesztő bíróság, a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges (2017. október 19‑iOtero Ramos ítélet, C‑531/15, EU:C:2017:789, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

E tekintetben a KN 85258091 és 85258099 vámtarifaalszámokra vonatkozó KN magyarázó megjegyzések értelmében a videokamera‑felvevők belső memóriával rendelkeznek, és a videofelvételek rögzítésén túl állóképek rögzítésére is alkalmasak.

38

Mindazonáltal, ugyanezen megjegyzések értelmében a digitális fényképezőgépek ki vannak zárva ebből a vámtarifaalszámból, amennyiben nem képesek legalább 30 perces folyamatos videofelvétel rögzítésére. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szolgáltatott információkból az tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó kamera nem rendelkezik ezzel a képességgel. Ezen információk szerint ugyanis a vitatott kamera a belső memóriában maximum 6,12 másodperc hosszúságú sorozatfelvételeket tud rögzíteni mintegy 6688 kép/másodperc sebességgel, ami jóval kisebb, mint a videofelvétel 30 perces küszöbértéke. Következésképpen e kamera nem sorolható a KN 85258091 és 85258099 vámtarifaalszámok alá.

39

Ebből az következik, hogy ezt a kamerát a KN 85258030 vámtarifaalszám alá kell sorolni.

40

Másodsorban, a 113/2014 végrehajtási rendelet érvényességét illetően meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a besorolási rendeletek általános hatállyal rendelkeznek, mivel nem egy egyedi gazdasági szereplőre vonatkoznak, hanem általánosságban azon termékekre, amelyek azonosak a Vámkódexbizottság által megvizsgáltakkal. A besorolási rendelet értelmezése keretében e rendelet hatályának meghatározása érdekében többek között figyelembe kell venni annak indokolását (2017. március 22‑iGROFA és társai ítélet, C‑435/15 és C‑666/15, EU:C:2017:232, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41

A jelen ügyben a 113/2014 végrehajtási rendelet tárgya azon áruknak a KN 85258019 vámtarifaalszám alá történő besorolása, amelyek az említett rendelet mellékletében foglalt táblázat 1. oszlopában felsorolt összjellemzőkkel rendelkeznek. Az így megjelölt áruk 2 GB‑os belső, felejtő memóriával rendelkeznek, amelyek a legnagyobb felbontás (1024 × 1024 pixel) mellett 60–1000 képkocka/másodperc, illetve kisebb felbontás mellett 109500 kép/másodperc sebességgel felvett képek sorozatát legfeljebb 1,54 másodperc időtartamban képesek ideiglenes tárolni, méretük pedig 12 × 12 × 11 cm.

42

Ezzel szemben az alapügyben a Vision Research által benyújtott, KTF iránti kérelemből az tűnik ki, hogy az érintett kamera legalább 1496 MB memóriával rendelkezik, és 800 × 600 pixel maximális felbontás mellett, legfeljebb 14 bit mélységgel másodpercenként maximum 6688 kép rögzítésére képes.

43

A 113/2014 végrehajtási rendeletben szereplő készülékek jellemzőinek és az alapügyben szóban forgó kamera jellemzőinek összehasonlításából az következik, hogy ezek a készülékek nem azonosak, következésképpen az említett rendelet nem alkalmazható közvetlenül a vitatott kamerára.

44

Mindazonáltal másfelől azt kell megállapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, ha valamely besorolásra vonatkozó rendelet nem alkalmazható közvetlenül azokra a termékekre, amelyek nem azonosak, hanem csak hasonlóak az e rendelet tárgyát képező termékhez, az utóbbi rendeletet az ilyen termékekre analógia útján kell alkalmazni. Ehhez elegendő az, hogy a besorolandó és az említett rendeletben szereplő termékek kellőképpen hasonlók legyenek (lásd ebben az értelemben: 2017. március 22‑iGROFA és társai ítélet, C‑435/15 és C‑666/15, EU:C:2017:232, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a KN egységes értelmezését, valamint a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódját mozdítja elő a 113/2014 végrehajtási rendelethez hasonló besorolási rendeletek analógia útján történő alkalmazása az ilyen rendeletben érintettekhez hasonló termékek esetében (lásd ebben az értelemben: 2006. július 13‑iAnagram International ítélet, C‑14/05, EU:C:2006:465, 32. pont).

46

Márpedig a 113/2014 végrehajtási rendeletben megjelölt készülékek objektív jellemzőiket és tulajdonságaikat tekintve hasonlítanak az alapügyben szóban forgó kamerához. E készülékek ugyanis, akárcsak az érintett kamera, másodpercenként nagyszámú digitális fénykép elkészítésére képesek, CMOS‑zárral, illetve olyan belső felejtő memóriával rendelkeznek, amelyből a képek törlődnek, ha a készüléket kikapcsolják, és nagy sebességű jelenségek tanulmányozására használhatók.

47

Ebből az következik, hogy a 113/2014 végrehajtási rendelet analógia útján alkalmazható az alapügyben szóban forgó kamerára, következésképpen meg kell vizsgálni e rendelet érvényességét.

48

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az Európai Unió Tanácsa a KN alkalmazását illetően széles mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok vámszakértőivel együttműködő Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy pontosítsa a vámtarifaszámoknak valamely meghatározott áru besorolása során figyelembe veendő tartalmát. Mindazonáltal a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések elfogadására irányuló hatáskör a Bizottságot nem jogosítja fel arra, hogy módosítsa a HR‑ről szóló egyezmény által létrehozott HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely egyezmény 3. cikke szerint az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (2015. február 12‑iRaytek és Fluke Europe ítélet, C‑134/13, EU:C:2015:82, 29. pont).

49

A jelen ügyben a 113/2014 végrehajtási rendelet a KN 85258019 vámtarifaalszám alá sorolja a „nagy sebességű kamerákat”. Az említett besorolást indokoló okok azon a megállapításon alapulnak, miszerint „[a] felejtő memórián való ideiglenes tárolás nem minősül a kamerán történő rögzítésnek, mivel a képek a kamera kikapcsolásával elvesznek”. Márpedig, amint az a jelen ítélet 30. és 33. pontjából is következik, a digitális fényképezőgépek azon képessége, hogy belső memóriájukban rögzítenek állóképeket, a KN 85258030 vámtarifaalszám alá tartozó áruk alapvető jellemzője, függetlenül attól, hogy e rögzítési képesség átmeneti‑e vagy tartós.

50

Tekintettel arra, hogy a 113/2014 rendelet a KN 85258030 vámtarifaalszámból következőkkel ellentétben kizárja ezen alszám alól azokat a készülékeket, amelyek a képeket átmenetileg belső memóriában rögzítik, és következésképpen a „nagysebességű kamerákat” a KN 85258019 vámtarifaalszám alá sorolja, e végrehajtási rendelet nem egyeztethető össze a KN 85258030 vámtarifaalszám tartalmával.

51

A fentiekből az következik, hogy a 113/2014 végrehajtási rendelet elfogadásával a Bizottság módosította a KN 85258030 vámtarifaalszám tartalmát, mivel azt arra korlátozta. Következésképpen a Bizottság túllépte a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rá ruházott hatáskörét.

52

Meg kell tehát állapítani, hogy mivel a 113/2014 végrehajtási rendelet analógia útján alkalmazható az alapügyben szóban forgó kamera jellemzőivel rendelkező termékekre, e rendelet érvénytelen.

53

A fenti megfontolások összességére figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 85258030 vámtarifaalszámot úgy kell értelmezni, hogy ezen alszám alá tartozik az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan kamera, amely másodpercenként nagy számú felvétel elkészítésére képes, és azokat belső felejtő memóriájában őrizni, ahonnan azok kitörlődnek, ha a kamerát kikapcsolják, a 113/2014 végrehajtási rendelet pedig érvénytelen, amennyiben az analógia útján alkalmazandó az említett kamera jellemzőivel rendelkező termékekre.

54

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből következő változata I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúra 85258030 vámtarifaalszámát úgy kell értelmezni, hogy ezen alszám alá tartozik az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan kamera, amely másodpercenként nagy számú felvétel elkészítésére képes, és azokat belső felejtő memóriájában őrizni, ahonnan azok kitörlődnek, ha a kamerát kikapcsolják, az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2014. február 4‑i 113/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet pedig érvénytelen, amennyiben az analógia útján alkalmazandó az említett kamera jellemzőivel rendelkező termékekre.