C‑99/17. P. sz. ügy

Infineon Technologies AG

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Kartellek – A kártyacsipek európai piaca – Kétoldalú kapcsolatok hálózata – Érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A bizonyítékok eredetiségének vitatása – Védelemhez való jog – »Cél általi« versenykorlátozás – Egységes és folyamatos jogsértés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Terjedelem – A bírság összegének kiszámítása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2018. szeptember 26.

  1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem

    (EUMSZ 101., EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

  2. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – Egységes és folyamatos jogsértés – Bírósági felülvizsgálat – A bizottsági határozatnak a Törvényszék által csupán bizonyos megállapított jogellenes kapcsolatfelvételek vonatkozásában elvégzett felülvizsgálata – Megengedhetőség

    (EUMSZ 101., EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk)

  3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve – Olyan körülmények, amelyek érinthetik az említett bizonyítékok hitelességét és eredetiségét – A jogsértést megállapító bizottsági határozat által érintett vállalkozásra háruló bizonyítási teher

    (EUMSZ 101. cikk)

  4. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy saját eszközeivel a releváns tények és körülmények megállapítására törekedjen – Jogsértést megállapító határozat jogszerűségének az érintett vállalkozás védelemhez való jogának megsértése miatti értékelése – Az eljárás egésze alapján történő értékelés

    (EUMSZ 101. cikk)

  5. Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság

    (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

  6. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét – A bizonyítékok elferdítésére alapított jogalap – Az elferdített tények pontos megjelölésének és az elferdítést eredményező értékelési hibák bizonyításának szükségessége

    (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

  7. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – Cél általi jogsértés – Elegendő károssági fok – Megfelelő megállapítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint kialakulásának gazdasági és jogi háttere

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

  8. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Feltételek

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

  9. Fellebbezés – A Bíróság hatásköre – A jogsértés súlyának a bírság összegének megállapítása érdekében a Bizottság által történt értékelésének felülvizsgálata – Kizártság – Felülvizsgálat, amely annak a vizsgálatára korlátozódik, hogy a Törvényszék a jogsértés súlyának megítéléséhez szükséges tényezőket és a kiszabott bírsággal szemben felhozott összes érvet figyelembe vette‑e

    (EUMSZ 101. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)

  10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – A kiszabott bírság összegének a jogsértő kapcsolatfelvételek számára tekintettel való arányossága felülvizsgálatának hiánya – Megsértés

    (EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; Alapjogi Charta, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 23. pont)

  11. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér

    (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19–23. és 25. pont)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 47., 48. pont)

  2.  Valamely vállalkozásnak a versenyjogba ütköző egységes és folyamatos jogsértésben való részvételére vonatkozó bizottsági megállapítás jogszerűségének megerősítése érdekében a Törvényszék szorítkozhat arra, hogy az összejátszásra irányuló első és utolsó kapcsolatfelvételre vonatkozó bizottsági értékelés felülvizsgálatán túl részvételi évenként csupán egy vagy két kapcsolatfelvételre vonatkozó értékelést vizsgál felül.

    A bizonyos időtartamig tartó jogsértés esetén ugyanis az a tény, hogy a kartell megjelenési formái különböző időszakokban érvényesülnek, és azokat hosszabb‑rövidebb időszakok választhatják el egymástól, nem befolyásolja e kartell fennállását, amennyiben az e jogsértés részét képező különböző cselekmények egyetlen célt szolgálnak, továbbá egységes és folyamatos jellegű jogsértés keretébe illeszkednek.

    Ezenkívül az a tény, hogy valamely vállalkozás nem vett részt a kartell összes alkotóelemében, vagy hogy csekély szerepet játszott azon aspektusokban, amelyekben részt vett, nem releváns az általa elkövetett jogsértés létezésének megállapítására nézve, tekintettel arra, hogy ezen elemeket csak a jogsértés súlyának értékelésekor és adott esetben a bírság összegének megállapításakor kell figyelembe venni.

    (lásd: 51–54. pont)

  3.  Az uniós jogban a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve érvényesül, amelyből egyrészt az következik, hogy amennyiben valamely bizonyítékhoz jogszerűen jutottak, a bizonyíték elfogadhatósága a Törvényszék előtt nem vitatható, másrészt pedig az egyetlen releváns tényező, amelyet a szabályszerűen benyújtott bizonyítékok bizonyító erejének értékelésekor meg kell vizsgálni, a bizonyítékok hitelessége.

    Amennyiben a Bizottság olyan bizonyítékokra hivatkozik, amelyek főszabály szerint elegendőek a versenyszabályokba ütköző jogsértés megtörténtének bizonyításához, az, ha az érintett vállalkozás annak lehetőségére hivatkozik, hogy olyan körülmény következett be, amely alkalmas lehet e bizonyítékok bizonyító erejének befolyásolására, nem elegendő ahhoz, hogy a Bizottságnak kelljen bizonyítania, hogy e körülmény a bizonyítékok bizonyító erejét nem befolyásolhatta. Éppen ellenkezőleg, azon eset kivételével, amikor az érintett vállalkozás magának a Bizottságnak a magatartása miatt nem képes ilyen bizonyítékot szolgáltatni, az érintett vállalkozásnak kell a jogilag megkövetelt módon bizonyítania egyrészt az általa hivatkozott körülmény fennállását, másrészt pedig azt, hogy e körülmény kétségessé teszi a Bizottság által hivatkozott bizonyítékok bizonyító erejét.

    Ezeket a megállapításokat abban a helyzetben is alkalmazni lehet, amelyekben az érdekelt vállalkozás nem a bizonyíték hitelességét, hanem annak eredetiségét vitatja.

    (lásd: 65–67. pont)

  4.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 76–79. pont)

  5.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 97., 116. pont)

  6.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 100., 103. pont)

  7.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 138., 155., 156., 160. pont)

  8.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 172., 173. pont)

  9.  Kizárólag a Törvényszék jogosult felülvizsgálni azt, hogy a Bizottság adott ügyben hogyan értékelte a versenyjog megsértésének minősülő jogsértő magatartások súlyát. A fellebbezés keretében a Bíróság felülvizsgálatának tárgya egyrészt az, hogy a Törvényszék jogilag mennyire megalapozottan vette figyelembe a meghatározott magatartás súlyosságának az EUMSZ 101. cikk és az 1/2003 rendelet 23. cikke keretében történő értékelésének összes alapvető tényezőjét, másrészt annak vizsgálata, hogy a Törvényszék a jogilag megkövetelt módon megválaszolta‑e a bírság törlése vagy összegének csökkentése iránti kérelem alátámasztása érdekében előadott összes érvet.

    (lásd: 192. pont)

  10.  A korlátlan felülvizsgálati jogkör, amelyet az EUMSZ 261. cikknek megfelelően az 1/2003 rendelet 31. cikke biztosít az uniós bíróságnak, a bíróságnak hatáskört ad arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű vizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot ennek megfelelően törölje, csökkentse vagy növelje.

    E korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása természetesen nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, az eljárás pedig kontradiktórius. Főszabály szerint a felperesnek kell felhoznia a vitatott határozattal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében.

    Mindazonáltal az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke értelmében vett korlátlan felülvizsgálat követelményeinek a bírság tekintetében történő teljesítéséhez az uniós bíróság az EUMSZ 261. cikkben és az EUMSZ 263. cikkben foglalt hatásköreinek gyakorlása során köteles megvizsgálni minden, annak bizonyítására irányuló jogi, illetve ténybeli kifogást, hogy a bírság összege nem felel meg a jogsértés súlyának és időtartamának.

    E körülmények között a Törvényszék csak a korlátlan felülvizsgálati jogköre terjedelmének megsértésével hagyhatja megválaszolatlanul azon érvet, amely szerint a Bizottság megsértette az arányosság elvét, mivel a kiszabott bírság összegét azon kapcsolatfelvételek korlátozott számának figyelmen kívül hagyásával határozta meg, amelyekben a szankcionált vállalkozás részt vett. Ez a következtetés annál is inkább igaz akkor, ha a Törvényszék a szankció jogszerűségének vizsgálata keretében megelégedett azzal, hogy a bizottsági határozatban a megállapított tizenegy kapcsolatfelvételből ötöt hagyjon jóvá, miközben megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy a Bizottság az e határozatban megállapított hat másik kapcsolatfelvétel megtörténtét is bizonyította‑e.

    Ugyanis noha az említett jogsértés súlyának értékelése és a bírság összegének meghatározása során a Törvényszék nem köteles a szankcionált vállalkozás tekintetében megállapított kétoldalú kapcsolatfelvételek pontos számát alapul venni, mindazonáltal ez a szempont a többi mellett releváns szempontnak minősülhet.

    Márpedig a Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amennyiben nem vizsgálja felül, hogy a kiszabott bírság összege arányos‑e az általa a szankcionált vállalkozással szemben megállapított kapcsolatfelvételek számával, és azokat az okokat sem fejti ki, amelyek miatt ezt a felülvizsgálatot nem végezte el.

    (lásd: 193–195., 205–208. pont)

  11.  Az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértés súlyát egyedileg kell értékelni. A bírságok összegének meghatározása érdekében figyelembe kell venni a jogsértés időtartamát, és az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértés súlyának értékelésére, mint például az egyes vállalkozások magatartása, az összehangolt magatartások létrehozásában játszott szerepük, az e magatartásokból származó előnyük, a méretük és az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Európai Unió számára.

    Ezen elemek között szerepel a versenyellenes magatartások száma és intenzitása is.

    Ugyanakkor a jogsértés súlyának értékelése során kötelezően figyelembe veendő szempontoknak nem létezik kötelező jellegű vagy kimerítő listája.

    Ezenkívül a Bizottság valamely vállalkozás jogsértésben való részvételének súlyosságát és az ügy sajátos körülményeit vagy a jogsértés 1/2003 rendelet 23. cikke szerinti súlyának értékelése során, vagy pedig az alapösszegnek az enyhítő és súlyosító körülmények alapján történő kiigazításakor veheti figyelembe.

    (lásd: 196–199. pont)