1

Keresetlevelében a Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Parlament négy, az Európai Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének elfogadására irányuló jogi aktusát (a továbbiakban együtt: megtámadott jogi aktusok), amelyek a következők:

2

1992. december 12‑én a tagállamok kormányai az EGK‑Szerződés 216. cikke, az ESZAK‑Szerződés 77. cikke és az Euratom‑Szerződés 189. cikke alapján közös megállapodással elfogadták az európai közösségek intézményei, egyes szervei és szervezeti egységei székhelyének meghatározásáról szóló határozatot (HL 1992. C 341., 1. o.; a továbbiakban: edinburghi döntés).

3

Az Amszterdami Szerződés elfogadásához vezető kormányközi konferencia alkalmával az edinburghi döntés szövegét az EU‑, az EK‑, az ESZAK‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvként átvették.

4

Jelenleg az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az EU‑, az EUM‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv (a továbbiakban: az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv) egyetlen cikkének a) pontja az edinburghi döntés 1. cikkének a) pontjában foglaltakkal megegyezően így rendelkezik:

„Az Európai Parlament székhelye Strasbourg, ahol a tizenkét, havonta tartandó plenáris ülésszak zajlik, beleértve a költségvetési ülésszakot is. A további plenáris ülésszakokat Brüsszelben tartják. Az Európai Parlament bizottságai Brüsszelben üléseznek. Az Európai Parlament Főtitkársága és annak szervezeti egységei Luxembourgban maradnak.”

5

Az EUMSZ 314. cikk többek között így rendelkezik:

„Az Unió éves költségvetését különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva az Európai Parlament és a Tanács határozza meg a következő rendelkezéseknek megfelelően:

[…]

3.   A Tanács elfogadja a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, és azt legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év október 1‑éig az Európai Parlament elé terjeszti. […]

4.   Ha az álláspont közlésétől számított negyvenkét napon belül az Európai Parlament:

[…]

5.   A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével az Európai Parlament és a Tanács álláspontjai alapján az összehívásától számított huszonegy napon belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről.

[…]

6.   Ha az 5. pontban említett huszonegy napos határidőn belül az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, e megállapodás időpontjától számítva tizennégy nap áll mind az Európai Parlament, mind a Tanács rendelkezésére, hogy a közös szövegtervezetet jóváhagyja.

7.   Amennyiben a 6. pontban említett tizennégy napos határidőn belül:

[…]

[…]

9.   Az e cikkben előírt eljárás lezárását követően az Európai Parlament elnöke megállapítja, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták.

10.   Az e cikkben ráruházott hatásköröket minden intézmény a Szerződések, illetve az azok alapján – különösen az Unió saját forrásai, valamint a bevételek és kiadások közötti egyensúly területén – elfogadott jogi aktusok tiszteletben tartásával gyakorolja.”

6

A Parlament eljárási szabályzatának a jogvitára alkalmazandó változata (a továbbiakban: eljárási szabályzat) a „Határidők” című 156. cikkében a következőképpen rendelkezik:

„A 135. és a 154. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban a képviselők rendelkezésére bocsátottak.”

7

Az eljárási szabályzat 158. cikkének (1) bekezdése értelmében „[a] Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken kell elkészíteni”.

8

2015. május 20‑án a Parlament elfogadta a 2016. évi plenáris ülésszakainak ütemtervét, előirányozva többek között, hogy 2016. október 24‑től 27‑ig, november 21‑től 24‑ig és december 12‑től 15‑ig Strasbourgban (Franciaország) rendes plenáris ülésszakokat, valamint 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben (Belgium) további plenáris ülésszakot tart.

9

2016. július 18‑án a Bizottság tervezetet tett közzé az Uniónak a 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetése tárgyában. 2016. szeptember 14‑én a Tanács megküldte a Parlamentnek az e tervezettel kapcsolatos álláspontját. A költségvetési bizottságban tartott szavazást és a Strasbourgban 2016. október 24‑től 27‑ig tartott rendes plenáris ülésszak során folytatott vitákat követően a Parlament 2016. október 26‑án jogalkotási állásfoglalást fogadott el, amely az említett tervezet vonatkozásában módosításokat tartalmazott. 2016. október 27‑én megkezdődött a költségvetési egyeztetőbizottsági eljárás a Parlament és a Tanács között. Ezen eljárás eredményeként 2016. november 17‑én megállapodás született az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetéről, amelyet ugyanazon a napon továbbítottak a Parlamentnek és a Tanácsnak. A megállapodás e szövegén a Bizottság szervezeti egységei technikai kiigazítást végeztek annak érdekében, hogy azt költségvetési és jogi szöveggé ültessék át. A költségvetés így kiigazított közös szövegtervezetét 2016. november 24‑én délután közölték a Parlamenttel.

10

2016. november 28‑án a Tanács jóváhagyta az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetét. A Parlament az e tervezettel kapcsolatos vitát és szavazást nem a 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszakának napirendjére, hanem a 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben tartott további plenáris ülésszakának napirendjére vette fel. A 2016. december 1‑jei jogalkotási állásfoglalással a Parlament jóváhagyta az említett tervezetet. Ugyanezen a napon a Parlament elnöke plenáris ülésen megállapította, hogy az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták.

11

A Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:

12

A Parlament azt kéri, hogy a Bíróság:

13

A Bíróság elnöke 2017. június 7‑i végzésével megengedte a Luxemburgi Nagyhercegség részére, hogy beavatkozzon a Francia Köztársaság kérelmeinek támogatása végett.

14

A Parlament azt állítja, hogy a kereset elfogadhatatlan, amennyiben az a Parlament 2016. november 30‑i és december 1‑jei plenáris üléseinek két napirendjére, valamint a Parlament 2016. december 1‑jei jogalkotási állásfoglalására vonatkozik. E két napirend tisztán belső szervezési intézkedéseknek minősül, amelyek harmadik személyekkel szemben nem váltanak ki joghatásokat. Ami a jogalkotási állásfoglalást illeti, az csupán azon jogi aktus előkészítő aktusa, amellyel a Parlament elnöke megállapította az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének végleges elfogadását.

15

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Parlament azáltal, hogy az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást a 2016. november 30‑án és december 1‑jén tartott plenáris ülések napirendjére vette fel, olyan döntést hozott, amelynek értelmében az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján fennálló költségvetési hatásköreit a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során gyakorolja. Márpedig az a kérdés, hogy e két napirend kizárólag a Parlament belső szervezésére vonatkozik‑e, vagy pedig harmadik személyekkel szemben olyan joghatásokat vált ki, amelyek abból származnak, hogy ez az intézmény a hatásköreit gyakorolja, elválaszthatatlanul kapcsolódik e napirendek tartalmának, következésképpen pedig a kereset érdemének vizsgálatához, vagyis e kérdést nem lehet a kereset elfogadhatósága keretében értékelni (lásd ebben az értelemben: 1983. február 10‑iLuxemburg kontra Parlament ítélet, 230/81, EU:C:1983:32, 30. pont; 1991. november 28‑iLuxemburg kontra Parlament ítélet, C‑213/88 és C‑39/89, EU:C:1991:449, 16. pont; 2012. december 13‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑237/11 és C‑238/11, EU:C:2012:796, 20. pont).

16

A Parlament 2016. december 1‑jei jogalkotási állásfoglalását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már megállapította, hogy a Parlament által az éves költségvetés tervezetéről az EGK‑Szerződés 203. cikkének (6) bekezdése alapján második olvasatban hozott döntés megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti. E cikk (10) bekezdése (később az EK‑Szerződés 203. cikkének (10) bekezdése, majd az EK 272. cikk (10) bekezdése, jelenleg az EUMSZ 314. cikk 10. pontja) szerint ugyanis a költségvetés tárgyában ráruházott hatásköröket minden intézmény a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával gyakorolja. Ha nem lenne lehetőség a költségvetési hatóság által az említett cikk alapján elfogadott különböző jogi aktusok kapcsán a Bíróság felülvizsgálatát kérni, az e hatóságot alkotó intézmények sérthetnék a tagállamok, illetve más intézmények hatáskörét, vagy túlléphetnék a hatásköreik kapcsán meghatározott korlátokat (lásd ebben az értelemben: 1986. július 3‑iTanács kontra Parlament ítélet, 34/86, EU:C:1986:291, 12. pont). E megfontolások megfelelően irányadók a Parlament által 2016. december 1‑jén elfogadott azon jogalkotási állásfoglalásra is, amely második olvasatban, az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján jóváhagyta az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetét.

17

A fentiekből következik, hogy a kereset elfogadható.

18

A Luxemburgi Nagyhercegség által támogatott Francia Köztársaság egyetlen jogalapot hoz fel, amelyet arra alapít, hogy a megtámadott jogi aktusok sértik az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja értelmében a Parlament köteles az EUMSZ 314. cikk által részére biztosított költségvetési hatáskört teljes egészében azon rendes plenáris ülésszakok során gyakorolni, amelyeket Strasbourgban tartanak. A jelen esetben ez az intézmény megsértette az említett szabályt, amikor az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos, az e cikk 6. pontja alapján folytatott vitákat és szavazást a 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben tartott további plenáris ülésszakának napirendjére vette fel, továbbá amikor a Parlament elnökének az említett 314. cikk 9. pontjára alapított aktusával megállapította e költségvetésnek az ugyanezen további plenáris ülésszak során történő végleges elfogadását.

19

Az említett jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában megfogalmazott szabály ugyanis nem rendelkezik semmilyen kivételről. Jóllehet a Francia Köztársaság nem ellenezte azt, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizonyos jogi aktusokat további plenáris ülésszakok során fogadjanak el, többek között azért, hogy figyelembe vegyenek bizonyos előre nem látható eseményeket, e gyakorlat nem tolerálható az EUMSZ 314. cikkben szabályozott költségvetési eljárást illetően, amely az Unió éves költségvetésének elfogadásához vezet, és az Unió demokratikus életének kulcsfontosságú mozzanatát képezi.

20

A Francia Köztársaság szerint az e 314. cikkben foglalt rendelkezéseket össze kell egyeztetni a Parlament székhelyére vonatkozó, az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvből eredő azon szabályokkal, amelyek az EUSZ 51. cikk értelmében a Szerződések szerves részét képezik, és ugyanazon a jogforrási szinten helyezkednek el, mint az EUMSZ 314. cikk. Így az utóbbi cikkben előírt határidőkből eredő kötöttségek nem élvezhetnek elsőbbséget a Parlament székhelyére vonatkozó, az említett jegyzőkönyvben megállapított kötelezettségekkel szemben, annál is inkább, mivel ezeket össze lehet egyeztetni.

21

E tekintetben a Francia Köztársaság úgy véli, hogy ez az intézmény köteles úgy megállapítani a Strasbourgban tartandó rendes plenáris ülésszakok ütemtervét, hogy ezen ülésszakok egyike az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított azon tizennégy napos határidőn belül essen, amelynek során a Parlament az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezetéről szavaz. Mivel az egyeztetőbizottság általában végig kihasználja az ez utóbbi cikk 5. pontjában meghatározott huszonegy napos egyeztetési időt, előre tervezhető az e közös szövegtervezetről történő egyeztetőbizottsági megállapodás időpontja. Amennyiben az egyeztetőbizottság az előírt időpontot megelőzően megállapodásra jut, késleltethető e megállapodás „formába öntése”, következésképpen pedig az az időpont, amikor a fent említett tizennégy napos határidő kezdetét veszi.

22

Ráadásul a jelen esetben lehetséges lett volna, hogy a Parlament az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást azon rendes plenáris ülésszak egyik ülésének napirendjére vegye fel, amelyre 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban került sor, ezzel együtt tiszteletben tartva az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában meghatározott tizennégy napos határidőt. E rendes plenáris ülésszak ugyanis teljes egészében e határidőn belül esett, és négy nappal azt követően kezdődött, hogy 2016. november 17‑én megállapodtak e közös szövegtervezetről. Így figyelembe véve a valamely szöveg vitára bocsátása előtti egyetlen kötelező határidőt, vagyis a szöveg rendelkezésre bocsátására vonatkozóan az eljárási szabályzat 156. cikkében előírt legalább huszonnégy órás határidőt, a Parlamentnek egyértelműen módjában állt volna, hogy az említett közös szövegtervezettel kapcsolatos vitákat és szavazást az említett rendes plenáris ülésszak napirendjére vegye fel. Ezzel összefüggésben a Francia Köztársaság vitatja, hogy a Parlament által a költségvetési iratanyag technikai kiigazítását, fordítását és véglegesítését illetően hivatkozott kihívások lehetetlenné tették ezen intézmény számára, hogy az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezete tárgyában azon rendes plenáris ülésszak során foglaljon állást, amelyre 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban került sor.

23

Végül ami azon aktust illeti, amellyel a Parlament elnöke megállapította az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének végleges elfogadását, semmi akadálya nem lett volna, hogy a Parlament elnöke megvárja a következő rendes plenáris ülésszakot, amelyre 2016. december 12‑től 15‑ig került sor.

24

A Parlament azt állítja, hogy a „költségvetési ülésszak” kifejezést akként kell értelmezni, hogy az egyetlen konkrét plenáris ülésszakra, vagyis arra az ülésszakra vonatkozik, amelynek során a Parlament az eredetileg az EGK‑Szerződés 203. cikkében részére biztosított azon hatásköröket gyakorolja, hogy módosításokat indítványozzon az eredeti költségvetésnek a Tanács által módosított tervezetében. Az edinburghi döntés a Parlament azon korábbi gyakorlatát emeli szabály szintre, hogy ennek érdekében október végén vagy november elején Strasbourgban plenáris ülésszakot tart. A „második októberi ülésszaknak” is nevezett ezen ülésszak hozzáadódott az október hónapban tartandó rendes plenáris ülésszakhoz, ezen intézmény azon gyakorlata miatt, hogy augusztus hónapban nem tart plenáris ülésszakot, és azt lényegében a költségvetés tervezetének első olvasatára használták.

25

Ezzel szemben – ellentétben a Francia Köztársaság állításával – az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvben semmi nem utal arra, hogy az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezetére vonatkozó utólagos vitáknak és szavazásnak is a Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során kell történniük. A Parlament szerint az e tagállam által előadott értelmezés vagy azt foglalja magában, hogy a Strasbourgban havonta tartandó plenáris ülésszakok közül több mint hatot az év második felében tartsanak, ami ellentmondásban állna az e jegyzőkönyvben előírt azon kötelezettséggel, hogy a Strasbourgban havonta tartandó tizenkét ülésszakra egyenletes ütemben kerüljön sor, vagy pedig az EUMSZ 314. cikk hatékony érvényesülésével összeegyeztethetetlen következményekkel jár.

26

Figyelembe véve az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában az éves költségvetés közös szövegtervezetének jóváhagyására biztosított tizennégy napos határidőt, a Parlament azt állítja, hogy az említett értelmezés arra kötelezné az egyeztetőbizottságot, hogy e tervezetet rendszeresen a Strasbourgban tartandó plenáris ülésszak időpontja előtti tizennégy napban fogadja el, megfosztva ezáltal e bizottságot azon szabadságától, hogy az említett tervezetet az EUMSZ 314. cikk 5. pontjában előírt huszonegy napos egyeztetési időszak során bármikor elfogadhassa. Ezenkívül ugyanezen értelmezés megakadályozná a Parlamentet abban, hogy a strasbourgi tizenkettedik rendes plenáris ülésszakot követően vitát tartson, és szavazzon az Unió éves költségvetéséről, továbbá nem venné figyelembe az EUMSZ 314. cikk 7. pontjának b) és d) alpontjában szabályozott azon esetet, amikor a költségvetést új költségvetési eljárás keretében, vagy a Parlament olyan szavazatával kell elfogadni, amely a módosításainak egészét vagy egy részét megerősíti. Ha a költségvetési év végéig nem fogadják el a költségvetést, az ilyen esetben az átmeneti költségvetésre vonatkozó EUMSZ 315. cikk alkalmazását eredményezné.

27

Másfelől a jelen esetben az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást nem lehetett volna azon rendes plenáris ülésszak napirendjére felvenni, amelyre 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban került sor. Mielőtt ugyanis e közös szövegtervezetet jóváhagyás céljából a Parlament és a Tanács elé terjesztették, az egyeztetőbizottság kísérőleveleihez csatolt politikai megállapodást át kellett ültetni költségvetési és jogi szövegekké, e szövegeket pedig le kellett fordíttatni az Unió valamennyi hivatalos nyelvére. Márpedig az említett közös szövegtervezet technikai kiigazítása mindig nagyjából egy munkahetet vesz igénybe, és azt szokás szerint a Bizottság szervezeti egységeire bízzák. A jelen esetben a Bizottság csupán 18 perccel a 2016. novemberi rendes plenáris ülésszak vége előtt értesítette a Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy ugyanezen kiigazított közös szövegtervezet elérhető, és kizárólag angol nyelven.

28

A Parlament – mint azt az EUMSZ 314. cikk 10. pontja is megerősíti – köteles a ráruházott költségvetési hatásköröket a Szerződések, illetve az azok alapján elfogadott jogi aktusok tiszteletben tartásával gyakorolni.

29

Először is, ez az intézmény köteles tiszteletben tartani az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvet, amely az EUSZ 51. cikk szerint a Szerződések szerves részét képezi. E jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja akként rendelkezik, hogy „[a]z Európai Parlament székhelye Strasbourg, ahol a tizenkét, havonta tartandó plenáris ülésszak zajlik, beleértve a költségvetési ülésszakot is”.

30

A Francia Köztársaság azt állítja, hogy ez utóbbi rendelkezés értelmében a Parlament köteles az összes költségvetési hatáskörét Strasbourgban gyakorolni, míg a Parlament szerint az említett rendelkezés egy konkrét plenáris ülésszakra, vagyis a költségvetés tervezetének első olvasatával kapcsolatos ülésszakra vonatkozik, ami a megtámadott jogi aktusokat kizárja ugyanezen rendelkezés hatálya alól.

31

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja a „költségvetési ülésszakra” hivatkozik, anélkül azonban, hogy akár valamely konkrét rendes plenáris ülésszakra, akár pedig azokra a jogi aktusokra utalna, amelyek a költségvetési eljárás keretében a Parlament hatáskörébe tartoznak, és amelyeket e plenáris ülésszak során kellene elfogadni. Márpedig az EUMSZ 314. cikk szerint a Parlament kerülhet olyan helyzetbe, hogy az Unió éves költségvetéséről több alkalommal, továbbá – figyelembe véve az e cikkben meghatározott esedékességi időket és határidőket – különböző rendes plenáris ülésszakok során kell határoznia.

32

Mivel e jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában nincs pontosítás, a „költségvetési ülésszak” kifejezést úgy kell tekinteni, hogy az utal az összes olyan plenáris ülésszakra, amelyek során a Parlament a költségvetési hatásköreit gyakorolja, valamint az ezen intézmény által ennek érdekében elfogadott összes jogi aktusra.

33

Ami ugyanis az edinburghi döntés 1. cikkének a) pontját illeti, amelynek szövege megegyezik az említett jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjával, a Bíróság már megállapította, hogy e rendelkezés úgy határozza meg a Parlament székhelyét, mint azt a helyet, ahol ezen intézmény tizenkét rendes plenáris ülésszakát egyenletes ütemben meg kell tartani, ideértve azon ülésszakokat, amelyek során a Parlamentnek a Szerződésből eredő költségvetési hatásköreit kell gyakorolnia (lásd ebben az értelemben: 1997. október 1‑jeiFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑345/95, EU:C:1997:450, 29. pont; 2012. december 13‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑237/11 és C‑238/11, EU:C:2012:796, 40. pont).

34

Hozzá kell tenni: az, hogy a Parlament plenáris ülésen gyakorolja a költségvetési hatáskörét, különösen fontosnak bizonyul az Unió azon tevékenységének átláthatósága és demokratikus legitimitása szempontjából, amely az Unió éves költségvetésén alapul. Márpedig mindezt önmagában nem biztosíthatja a költségvetés tervezetének az EUMSZ 314. cikkben megállapított költségvetési eljárás keretében történő első olvasata, amennyiben a Parlament az EUMSZ 314. cikk 4. pontjának c) alpontja alapján az említett tervezetben módosításokat fogad el.

35

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis a Parlament költségvetési hatáskörének plenáris ülésen történő gyakorlása az Unió demokratikus életének egyik alapvető mozzanatát jelenti, és az különösen plenáris ülésen megvalósuló nyilvános vitát igényel, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy megismerkedjenek a megjelenített különböző politikai irányzatokkal, és ily módon politikai véleményt alkossanak az Unió tevékenységéről (2012. december 13‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑237/11 és C‑238/11, EU:C:2012:796, 68. pont). Ezenkívül a plenáris ülésen folytatott parlamenti vita átláthatósága megerősítheti a költségvetési eljárásnak az uniós polgárokkal szembeni demokratikus legitimitását, valamint az Unió tevékenységének hitelességét.

36

Márpedig az EUMSZ 314. cikk 4. pontjának c) alpontjában és 5. pontjában szabályozott egyeztetőbizottsági eljárás a költségvetés tervezetének olyan jelentős módosításait eredményezheti, amelyeket a Parlament első olvasatban nem vizsgált meg, és amelyek az egyeztetőbizottságon belül sem képezték nyilvános vita tárgyát. Mint azt a tárgyalás során a Parlament is megerősítette, e bizottság ülései nem nyilvánosak, és azokon a Parlament 28 tagja vesz részt, tükrözve a Parlamenten belüli többségi viszonyokat, anélkül azonban, hogy teljes mértékben képviselnék ezen intézmény összes tagjának politikai érdekeit.

37

E feltételek mellett az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában szereplő „költségvetési ülésszak” kifejezés nem csupán arra a rendes plenáris ülésszakra vonatkozik, amelynek során a költségvetés tervezetének első olvasatára kerül sor, hanem az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti második olvasatra is, biztosítva az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezete tárgyában plenáris ülésen folytatott nyilvános vitát és szavazást.

38

Másodszor, a Parlament köteles tiszteletben tartani azokat a követelményeket, amelyeket az EUMSZ 314. cikk a költségvetési hatáskörei plenáris ülésen történő gyakorlása érdekében támaszt vele szemben. Az e rendelkezésben megállapított esedékességi idők és határidők annak biztosítására irányulnak, hogy az Unió éves költségvetését a szóban forgó pénzügyi évet megelőző év vége előtt elfogadják, azok figyelmen kívül hagyása pedig adott esetben azt eredményezheti, hogy az átmeneti költségvetésre vonatkozó EUMSZ 315. cikket kell alkalmazni.

39

Így többek között abban az esetben, ha a Parlamentnek az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított tizennégy napos határidőn belül nem sikerül második olvasatban határoznia az éves költségvetés közös szövegtervezetéről, továbbá ha a Tanács e tervezetet e határidőn belül elutasítja, e cikk 7. pontjának b) alpontjából kitűnik, hogy a Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be, következésképpen pedig a költségvetési eljárást teljes egészében újra kell kezdeni. Ez utóbbi esetben a Parlament ezenkívül elveszti az EUMSZ 314. cikk 7. pontjának d) alpontja szerinti azon előjogát, amely lehetővé teszi számára, hogy az éves költségvetés közös szövegtervezetének a Tanács általi elutasítása esetén minősített többségű további szavazás útján egyedül határozzon a költségvetés elfogadásáról.

40

Másfelől, ha a Parlament az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított tizennégy napos határidőn belül nem tart vitát és szavazást az éves költségvetés közös szövegtervezete tárgyában, e tervezetet a Tanács az e cikk 7. pontjának a) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyedül is elfogadhatja. Márpedig, mint az a jelen ítélet 34–36. pontjában is megállapítást nyert, az Unió tevékenységének átláthatósága és demokratikus legitimációja – amelyek az éves költségvetés elfogadására irányuló eljáráson keresztül jutnak kifejezésre – szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a Parlament gyakorolja az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján részére biztosított hatáskört, és e közös szövegtervezetről plenáris ülésen határozzon.

41

Ezért a Parlament köteles e tárgykörben mindazzal a figyelemmel, pontossággal és elkötelezettséggel eljárni, amit az ilyen felelősségvállalás megkövetel (lásd ebben az értelemben: 2012. december 13‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑237/11 és C‑238/11, EU:C:2012:796, 68. pont), ami magában foglalja, hogy a parlamenti viták és szavazás olyan szövegen alapuljanak, amelyet időben megküldtek a képviselőknek, és amelyet az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítottak. Az Unió ugyanis elkötelezett a többnyelvűség mellett, amelynek jelentőségét az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése is felidézi (lásd ebben az értelemben: 215. május 5‑i Spanyolország kontra Tanács ítélet, C‑147/13, EU:C:2015:299, 42. pont; 2017. szeptember 6‑iSzlovákia és Magyarország kontra Tanács ítélet, C‑643/15 és C‑647/15, EU:C:2017:631, 203. pont).

42

Harmadszor, mivel az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja és az EUMSZ 314. cikk azonos jogi kötőerővel rendelkezik, az előbbi cikkből eredő követelmények önmagukban nem élvezhetnek elsőbbséget az utóbbi cikkből eredő követelményekhez képest, sem fordítva. E cikkeket esetről esetre kell alkalmazni, tiszteletben tartva e követelmények szükségszerű összeegyeztetését és a köztük fennálló megfelelő egyensúlyt.

43

Másfelől állandó ítélkezési gyakorlat, hogy az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv a tagállamok és a Parlament hatásköreinek kölcsönös tiszteletben tartásán, valamint a lojális együttműködés kölcsönösen fennálló kötelezettségén alapul (lásd ebben az értelemben: 1988. szeptember 22‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, 358/85 és 51/86, EU:C:1988:431, 34. és 35. pont; 1997. október 1‑jeiFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑345/95, EU:C:1997:450, 31. és 32. pont; 2012. december 13‑iFranciaország kontra Parlament ítélet, C‑237/11 és C‑238/11, EU:C:2012:796, 41., 42. és 60. pont).

44

Így a Parlament köteles a költségvetési hatásköreit a Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során gyakorolni, anélkül azonban, hogy az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából eredő e kötelezettség akadályát képezné annak, hogy amennyiben az EUMSZ 314. cikkben szabályozott költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelmények folytán az szükséges, az éves költségvetésről a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során tartsanak vitát és szavazást. Ezen eljárás olyan lefolytatása, amely a Parlamentnek az említett eljárásban való teljes körű részvételét hátrányosan érintve abszolút elsőbbséget biztosítana annak, hogy tiszteletben tartsák e jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontját, összeférhetetlen lenne az e rendelkezésekből eredő követelményeknek a jelen ítélet 42. pontjában felidézett szükségszerű összeegyeztetésével.

45

Ami a jelen ítélet 42–44. pontjából eredő követelmények tiszteletben tartásának bírósági felülvizsgálatát illeti, meg kell állapítani, hogy a Parlament az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontja és az EUMSZ 314. cikk szerinti követelmények közötti szükségszerű összeegyeztetés elvégzése során olyan mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely a költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelményekből ered. Ezért e bírósági felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy a Parlament e tekintetben mérlegelési hibákat követett‑e el, amikor a költségvetési jogköreinek egy részét további plenáris ülésszak során gyakorolta.

46

A fenti megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy a megtámadott jogi aktusok tiszteletben tartják‑e az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából és az EUMSZ 314. cikkből eredő követelmények szükségszerű összeegyeztetését.

47

A Francia Köztársaság e tekintetben azt állítja, hogy a parlamenti ülések ütemtervének kiigazítása lehetővé tette volna, hogy az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitára és szavazásra az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított határidőn belül Strasbourgban kerüljön sor, továbbá hogy az ilyen vita és szavazás mindenképp lehetséges lett volna a 2016 novemberében tartott rendes plenáris ülésszak során. Ezenkívül azt az aktust, amellyel a Parlament elnöke megállapította az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének végleges elfogadását, még a következő, 2016. december 12‑től 15‑ig tartó rendes plenáris ülésszak során is el lehetett volna fogadni.

48

Ami a parlamenti ülések 2016. évi ütemtervét illeti, a Francia Köztársaság érvelése lényegében azon az előfeltevésen alapul, amely szerint mivel a Parlament az említett ütemterv meghatározásakor észszerűen előreláthatta azt az időpontot, amikor az egyeztetőbizottság megállapodásra jut az Unió éves költségvetésének közös szövegtervezetéről, vagyis 2016. november 17‑ét, ezen intézménynek ugyanezen év november 21–24. helyett későbbre kellett volna rendes plenáris ülésszakot tűznie olyan módon, hogy lehetővé tegye, hogy az említett ülés során e tervezetről időben lehessen második olvasatban vitát és szavazást tartani.

49

Márpedig a Francia Köztársaság által előadott egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a Parlament 2016. évi rendes plenáris üléseire vonatkozó ütemterv meghatározása e szempontból mérlegelési hibát tartalmazott volna.

50

A jelen ítélet 48. pontjában kifejtett előfeltevésnek ugyanis nem lehet helyt adni. Így a rendes plenáris ülések ütemtervének meghatározásakor eleve bizonytalan volt mind az egyeztetőbizottsági eljárás lefolytatása, mind pedig az, hogy ez az eljárás mikor indul meg, továbbá hogy az éves költségvetés közös szövegtervezetéről adott esetben történő megállapodás folytán mikor fejeződik be. Mint azt a Francia Köztársaság is elismeri, ugyanezen időpontban ezért semmiképp nem lehetett kizárni, hogy az egyeztetőbizottság eljárásának kezdeményezése esetén e bizottság 2016. november 17‑ét megelőző időpontban megállapodásra jusson az Unió éves költségvetésének közös szövegtervezetéről, ami lehetővé tette volna a Parlament számára, hogy a 2016. november 21. és 24. közötti rendes plenáris ülés során második olvasatban vitát és szavazást tartson az említett tervezetről, mindezt pedig anélkül, hogy megsértette volna a figyelemmel, pontossággal és elkötelezettséggel kapcsolatos, a jelen ítélet 41. pontjában felidézett követelményeket.

51

Ez utóbbi megállapítást nem vonhatja kétségbe a Francia Köztársaság azon érvelése, amely szerint ha az egyeztetőbizottságon belül az EUMSZ 314. cikk 5. pontjában megállapított határidő lejártát megelőzően megállapodásra jutnak, elképzelhető lett volna, hogy az említett bizottság késleltesse e megállapodás formába öntését. Az ilyen megközelítés ugyanis, amely azt feltételezi, hogy mesterségesen későbbre halasztják az említett megállapodás időpontját, nem egyeztethető össze e cikk 6. pontjával, amelyből az következik, hogy a Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a közös szövegtervezet jóváhagyása érdekében előírt tizennégy napos határidő kezdetét veszi, amint az egyeztetőbizottság ilyen megállapodásra jut.

52

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Parlament a jelen ítélet 45. pontjában felidézett mérlegelési jogkör korlátain belül maradt, amikor meghatározta a rendes plenáris üléseinek 2016. évi ütemtervét.

53

Meg kell vizsgálni még azt is, hogy az említett ütemterv által megállapított keretek között a Parlament mérlegelési hiba elkövetése nélkül megtehette‑e, hogy a megtámadott jogi aktusokkal azon további plenáris ülésszak során gyakorolja a költségvetési jogköreit, amelyre 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben került sor.

54

Először is, ami a Parlament 2016. november 30‑i és december 1‑jei plenáris üléseinek napirendjeit, valamint a Parlament 2016. december 1‑jei, az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos jogalkotási állásfoglalását illeti, nem vitatott, hogy az egyeztetőbizottság e tervezettel kapcsolatos megállapodását 2016. november 17‑én fogadták el és küldték meg a Parlamentnek és a Tanácsnak. A Parlament az említett tervezetet nem a 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszakának napirendjére, hanem a 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben tartott további plenáris ülésszakának napirendjére vette fel.

55

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jelen esetben 2016. december 1‑je volt az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított határidő utolsó napja. Mivel a Tanács az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetét már 2016. november 28‑án jóváhagyta, e határidőnek a Parlament általi túllépése azzal járt volna, hogy az e pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetést az EUMSZ 314. cikk 7. pontjának a) alpontja értelmében anélkül fogadják el, hogy a Parlament részt vett volna a költségvetési eljárás második olvasatában.

56

A Francia Köztársaság azon érvelését illetően, amely szerint a Parlament az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetéről határozhatott volna korábbi időpontban, vagyis a 2016. november 21‑től 24‑ig Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során, meg kell állapítani: az, ha a Parlament végig kihasználja az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában biztosított határidőt, az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvre tekintettel nem vonhatja kétségbe a Parlament 2016. november 30‑i és december 1‑jei plenáris ülései napirendjeinek, valamint a Parlament 2016. december 1‑jei jogalkotási állásfoglalásának jogszerűségét. A Parlamentnek ugyanis jogában áll teljes mértékben kihasználni az e 314. cikk rendelkezései által részére biztosított határidőket. Mint azt a Bíróság előtti tárgyalás során a Parlament megjegyezte, a különböző képviselőcsoportokban és a költségvetési bizottságban folytatott belső viták jelentős időt vesznek igénybe, amelyen belül különösen hosszú időt jelent a plenáris ülésen folytatott költségvetési vita és szavazás előkészítése, különösen pedig a többség elérése.

57

Ezenkívül az egyeztetőbizottság által az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezete tárgyában elfogadott megállapodást technikailag ki kellett igazítani, és azt le kellett fordítani az Unió valamennyi hivatalos nyelvére, aminek szükségességét a felek nem vitatják. E felek nem vitatják azt a döntést sem, hogy e technikai kiigazítást a Bizottság szervezeti egységeire bízzák, a Parlament és a Tanács közötti közös megegyezés útján, továbbá összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2‑i intézményközi megállapodással (HL 2013. C 373., 1. o.).

58

Márpedig a jelen ügyben e technikai kiigazítást követően az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetét csak 2016. november 24‑én délután, vagyis a 2016. novemberi rendes plenáris ülésszak utolsó napján bocsátották a Parlament rendelkezésére, és annak is csupán az angol nyelvű változatát. E körülmények között az e tervezettel kapcsolatos vitát és szavazást az eljárási szabályzat 156. és 158. cikke értelmében nem lehetett felvenni a 2016. november 24‑i napirendre. E rendelkezések szerint ugyanis a vitát vagy szavazást csak olyan szöveg tárgyában lehet megkezdeni, amelyet az Unió valamennyi hivatalos nyelvén megszerkesztettek, és amelyet legalább huszonnégy órával korábban a képviselők rendelkezésére bocsátottak. E minimumkövetelmények tiszteletben tartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az éves költségvetés közös szövegtervezete tárgyában a plenáris ülésen folytatott vitát és szavazást a szükséges teljes figyelemmel, pontossággal és elkötelezettséggel, különösen pedig a többnyelvűséghez kapcsolódó követelmények figyelembevételével készítsék elő.

59

Ami az egyeztetőbizottság által az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezete tárgyában elfogadott megállapodás technikai kiigazításának időtartamát illeti, amely a jelen esetben hét nap volt, a Francia Köztársaság nem bizonyította, hogy ez az időtartam túlzott lett volna. Jóllehet a Parlament kétségkívül köteles gondoskodni arról, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy e technikai kiigazítás időtartama adott esetben lehetővé tegye az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából eredő követelmények tiszteletben tartását, e tagállam nem adott elő olyan konkrét adatot, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy a Parlament megsértette volna e kötelezettséget, következésképpen pedig az említett technikai kiigazítás időtartamát csökkenteni lehetett volna, vagyis e közös szövegtervezetet a Parlament eljárási szabályzatában előírt feltételek mellett 2016. november 24. előtt a Parlament rendelkezésére lehetett volna bocsátani.

60

Még ha feltételezzük is, hogy a fenti időtartam rövidebb lehetett volna, figyelembe kell venni azt az időt, amely az eljárási szabályzat 156. cikkéből eredő minimumkövetelményeken kívül szükséges az éves költségvetés közös szövegtervezetére vonatkozó plenáris ülés előkészítéséhez, és amelyre a képviselőknek – különösen pedig azoknak, akik ahhoz a parlamenti kisebbséghez tartoznak, amelynek egyetlen képviselője sem vett részt az egyeztetőbizottsági eljárásban – szükségük van ahhoz, hogy e tervezetet a szükséges teljes figyelemmel, pontossággal és elkötelezettséggel érdemben megismerhessék, megvitathassák, és szavazhassanak arról.

61

Következésképpen a Parlament nem követett el mérlegelési hibát, amikor az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást a 2016. november 30‑án és december 1‑jén Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak napirendjére vette fel, továbbá amikor e tervezetet az ugyanezen plenáris ülésszak során elfogadott jogalkotási állásfoglalással hagyta jóvá.

62

Másodszor, az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének végleges elfogadását megállapító aktust illetően ki kell emelni, hogy az EUM‑Szerződés nem biztosít semmilyen határidőt a Parlament elnökének ezen aktus elfogadására, amennyiben az EUMSZ 314. cikk 9. pontjának szövege értelmében azt akkor kell elfogadni, amikor az e cikkben szabályozott eljárás lezárul.

63

Az említett aktus ugyanis szorosan kapcsolódik az éves költségvetés közös szövegtervezetéről második olvasatban tartott szavazáshoz. A Parlament elnökének azon aktusa, amely az eljárás szabályszerűségének vizsgálatát követően hivatalosan megállapítja, hogy az Unió éves költségvetését véglegesen elfogadták, az e költségvetés elfogadására irányuló eljárás utolsó szakaszát jelenti, és kötelező erővel ruházza fel a költségvetést (lásd ebben az értelemben: 2013. szeptember 17‑iTanács kontra Parlament ítélet, C‑77/11, EU:C:2013:559, 50. pont). Így amikor a Parlament a jelen ítélet 42. pontjában hivatkozott szükségszerű összeegyeztetésre tekintettel jogosult az éves költségvetés közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során lefolytatni, ezen intézmény elnöke ugyanezen plenáris ülésszak során teszi meg e megállapítást.

64

Másfelől, tekintettel az éves költségvetés elfogadásának az Unió tevékenysége szempontjából fennálló jelentőségére, nem követelhető meg, hogy a Parlament elnöke köteles legyen megvárni a Strasbourgban tartandó következő rendes plenáris ülésszakot annak érdekében, hogy megállapítsa a költségvetési eljárás végleges lezárását, és kötelező erővel ruházza fel az Unió éves költségvetését.

65

Ezért a Parlament elnöke nem követett el mérlegelési hibát, amikor a 2016. december 1‑jén Brüsszelben tartott plenáris ülés során állapította meg, hogy az Unió 2017‑es pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetését véglegesen elfogadták.

66

Az eddigi megfontolások összességére tekintettel a Francia Köztársaság egyetlen jogalapját el kell utasítani, következésképpen pedig a keresetet el kell utasítani.

67

A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Francia Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Parlament kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein kívül a Parlament részéről felmerült költségek viselésére. Ugyanezen eljárási szabályzat 140. cikkének (1) bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó Luxemburgi Nagyhercegség maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott: