16.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/49


2016. november 10-én benyújtott kereset – De Geoffroy és társai kontra Parlament

(T-788/16. sz. ügy)

(2017/C 014/59)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Dominique De Geoffroy és társai (Brüsszel, Belgium) és 14 társa (képviselők: N. de Montigny és J.-N. Louis ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg a következőket és hozzon határozatot azokról:

a Parlament szabadságokról szóló, 2016. március 21-én közzétett iránymutatásainak (Guidelines on leave) megsemmisítése;

a Stéphane Grosjean által kért szabadságot megtagadó, 2016. június 13-i határozat megsemmisítése;

a Françoise Joostens szabadság iránti kérelmének helyt adó, de a kért szabadnapokat a 3,5 napos kvótába beleszámító, 2016. április 12-i határozat megsemmisítése;

a Françoise Joostens által kért szabadságot megtagadó, 2016. június 2-i határozat megsemmisítése;

mindenesetre az alperes kötelezése a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, az alperes általi indokolás teljes hiányára alapított jogalap, tekintettel a felperesek által a szabadságokról szóló, 2016. március 21-i parlamenti iránymutatásokkal szemben benyújtott panaszokkal kapcsolatos válasz hiányára.

2.

A második, jogellenességi kifogásra alapított jogalap, amely jogellenesség a vitatott iránymutatások Parlament általi elfogadásával valósult meg, a személyzeti szabályzat és a szabadságolással kapcsolatos belső szabályokban elismert jogok megsértése, továbbá a felperesek által megszerzett jogok megsértése miatt.

Ily módon két felperes, akik a megtámadott három, 2016. június 2-i, június 13-i, illetve 2016. április 12-i, egyéni határozat címzettjei – amely határozatok közül az első kettő megtagadja az általuk kért szabadságot, az utolsó pedig az egyikük esetében helyt ad a szabadság iránti kérelemnek, de a kért szabadnapokat beleszámítja a 3,5 napos kvótába – úgy vélik, hogy az említett egyedi határozatok ugyanarra a jogalapra hivatkoznak e határozatok megsemmisítése céljából.

3.

A harmadik, a Parlament személyzetének tagjaival a vitatott parlamenti iránymutatások elfogadásakor folytatott konzultáció hiányára alapított jogalap, ami az Európai Unió Alapjogi Chartája 27. cikkének megsértésében nyilvánul meg.

4.

A negyedik, az intézmény és a tolmácsok érdekei közötti mérlegelés hiányára, az arányosság elvének megsértésére, joggal való visszaélésre, téves értékelésre, továbbá a megfelelő ügyintézés elvének, valamint a gondoskodási kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap, amelyeket az alperes intézmény a vitatott iránymutatások elfogadásával követett el.

5.

Az ötödik, a vitatott iránymutatások elfogadása révén a tolmácsok, valamint más tisztviselők és alkalmazottak között előidézett megkülönböztetésre alapított jogalap.

6.

A hatodik, az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére, valamint – az említett iránymutatásokban előírt kivételeket és különös eseteket illetően – a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elvének megsértésére alapított jogalap.