16.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/44

2016. november 7-én benyújtott kereset – Picard kontra Bizottság

(T-769/16. sz. ügy)

(2017/C 014/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Maxime Picard (Hettange-Grande, Franciaország) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a nyugdíjjogosultságait bizonyos részeit illetően idő előtt megállapító határozatot vagy a személyzeti szabályzat által előírt ilyen határozat elfogadásától való, a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 001 „Nyugdíj” részlege 4. egységének egyik vezetője által a felpereshez intézett üzenetből adódó tartózkodást, amely üzenet a felperes aznap feltett kérdésére válaszul rámutatott, hogy nyugdíjjogosultságai a II. besorolási fokozatba történő újrafelvételét követően 2014. június 1-jei hatállyal változtak meg, mivel 2014. június 1-jétől a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár 66 évre és nyugdíjjárulékának mértéke 1,8 %-ra változott;

—

amennyiben szükséges, semmisítse meg a Bizottság Emberi Erőforrások Főigazgatósága E igazgatóságának igazgatója által 2016. július 26-án hozott határozatot annyiban, amennyiben az sérelmet okozó aktus hiányában mint elfogadhatatlant elutasítja a felperes 2016. április 1-jei, a határozattal vagy a határozat 2016. január 4-i üzenetből következő hiányával kapcsolatos panaszát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, téves jogalkalmazásra és a tisztviselők személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 109. cikke értelmében alkalmazandó 77. cikke (2) és (5) bekezdésének, valamint e személyzeti szabályzat XIII. melléklete 21. cikke (2) bekezdésének és 22. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a 2016. január 4-i üzenet általi megsértésére alapított jogalapra hivatkozik, mivel e személyzeti szabályzat szerinti rendelkezések alkalmazása szempontjából a szolgálatba lépés időpontjaként 2014. június 1-jét vették figyelembe, azaz azon szerződés hatálybalépésének napját, amellyel a felperes az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 87. cikkének (4) bekezdése alapján a II. besorolási fokozatba lépett, noha 2008. július 1-jét kellett volna figyelembe venni, amely napon eredetileg, I. besorolási fokozatba tartozó szerződéses alkalmazottként a Bizottság szolgálatába lépett.

E jogalap két részből áll:

—

Az első rész azon alapul, hogy a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 1. részlegének 4. egysége és a Bizottság Emberi Erőforrások Főigazgatósága – arra hivatkozva, hogy a 2014. május 19-i szerződés, amellyel a felperes a II. besorolási fokozatba lépett új volt és új felvételt alapozott meg – tévesen vélte úgy, hogy a XIII. melléklet 21. cikkének (2) bekezdése és 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdése nem volt rá alkalmazandó, míg ezzel szemben a személyzeti szabályzat 77. cikkének (2) és (5) bekezdése alkalmazandó volt rá, noha a XIII. melléklet 21. és 22. cikke szerinti szolgálatbalépés időpontja az első felvétel időpontja.

—

A második rész a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 1. részlegének 4. egysége és a Bizottság Emberi Erőforrások Főigazgatósága által egyaránt elkövetett azon hibán alapul, hogy – arra hivatkozva, hogy a 2014. május 19-i szerződés, amellyel a felperes a II. besorolási fokozatba lépett, megszakította pályafutásának folyamatosságát – úgy vélték, hogy a XIII. melléklet 21. cikkének (2) bekezdése és 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdése nem volt rá alkalmazandó, míg ezzel szemben a személyzeti szabályzat 77. cikkének (2) és (5) bekezdése alkalmazandó volt rá, noha e szerződés a folyamatos pályafutásába illeszkedett, mivel annak célja és eredménye az ő újrabesorolása volt a feladatok pusztán formális megváltoztatásával.