13.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 78/33


2016. október 31-én benyújtott kereset – Campailla kontra az Európai Unió Bírósága

(T-759/16. sz. ügy)

(2017/C 078/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Massimo Campailla (Holtz, Luxembourg) (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Bírósága

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa e keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 112 202 476,69 eurót, továbbá havonként esedékes és halmozódó 1,83 % mértékű, 1994 decemberétől a teljes kiegyenlítésig fizetendő kötbért, a felperes azon nem vagyoni és vagyoni kárának megtérítése jogcímén, amelyet alátámaszt a T-429/09. sz., Campailla kontra Bizottság ügyben előterjesztett, már a Törvényszék birtokában lévő keresetlevél;

adjon helyt a felperes azon kérelmének, amely kifejezetten arra irányul, hogy rendeljék el tárgyalás tartását annak érdekében, hogy a felperesnek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a követelését szóban előadhassa a Törvényszék előtt;

az alperest kötelezze az eljárás valamennyi költségének viselésére, ideértve annak az ügyvédnek a munkadíját is, akinek igénybevételét az alperes tette kötelezővé, és amely munkadíjat a felperes az eljárás végén fog számszerűsíteni;

biztosítsa a felperes számára, hogy a későbbiekben minden egyéb jogával, követelésével, jogalapjával és igényérvényesítési lehetőségével élhessen.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik, amelyek az alperes által állítólag elkövetett azon károkozó eseményeknek felelnek meg, amelyek megalapozzák az alperes szerződésen kívüli felelősségét.

1.

Első jogalap: a Bíróság Hivatala minden további nélkül elfogadta azt a jogorvoslati kérelmet, amelyet a felperes közvetlenül, ügyvédi képviselet nélkül terjesztett elő.

2.

Második jogalap: az alperes elmulasztotta a jogorvoslati kérelem ügyvédi képviselet nélküli előterjesztéséből adódó probléma fennállásáról való tájékoztatást, valamint eltérő bánásmódban részesítette a felperest ahhoz képest, hogy az ugyanilyen helyzetben lévő más személyek milyen bánásmódban részesültek.

3.

Harmadik jogalap: a felperessel szemben minden jogi alap nélkül alkalmaztak szankciót, amennyiben a fellebbezését elfogadhatatlannak nyilvánították.

4.

Negyedik jogalap: megsértették a felperes alapvető jogait, különösen pedig megfosztották őt attól az igazságszolgáltatástól, amelyhez joga lett volna, ami az Európai Unió Alapjogi Chartája 1. cikkének megsértésével az emberi méltóságtól való megfosztásnak minősül.

5.

Ötödik jogalap: nem tartották tiszteletben a hatékony bírói jogvédelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot, amennyiben az alperes nem vette figyelembe a felperes különleges helyzetét, ezáltal pedig elmulasztotta megtenni az e jogok tiszteletben tartását biztosító intézkedéseket.

6.

Hatodik jogalap: az alperes nem tartotta tiszteletben a megfelelő ügyintézéshez való jogot azáltal, hogy egyoldalúan hozta meg a felperes által a C-265/11. P. sz. ügyben előterjesztett fellebbezést elutasító végzését.

7.

Hetedik jogalap: a felperes tulajdonhoz való jogának megsértése, amennyiben az Európai Unió Bírósága előtt az Európai Bizottság ellen indított eljárás alapjául szolgáló jogvitának az volt a tárgya, hogy a kártérítés elérése érdekében ismerjék el a felperes tulajdonhoz való jogát. E tekintetben a felperes azt kifogásolja a Bírósággal szemben, hogy a fellebbezés elutasításával szentesítette és végérvényesen lezárta azt a téves döntést, amelyet az Elsőfokú Bíróság a T-429/09. sz. ügyben hozott végzésében írt elő.