9.1.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 6/40 |
2016. október 28-án benyújtott kereset – BPCE kontra EKB
(T-745/16. sz. ügy)
(2017/C 006/50)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: BPCE (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, C. Renner és P. Kupka ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperese azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg az Európai Központi Bank 2016. augusztus 24-i ECB/SSM/2016 – 9695005MSXI0YEMGDF46/195. sz. határozatát; |
— |
mindenképpen az Európai Központi Bankot kötelezze az összes költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első, az Európai Központi Bank (EKB) azon 2016. augusztus 24-i határozatát (a továbbiakban: megtámadott határozat) érintő hatáskör hiányára alapított jogalap, amely elutasította a felperes által annak érdekében benyújtott kérelmet, hogy a Caisse des dépôt et consignations-nal szembeni, a szabályozott megtakarítások keretében gyűjtött központosított pénzeszközökből eredő kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításából való kizárásából részesüljön, amennyiben az EKB nem rendelkezett hatáskörrel a kért kizárás biztosításának azt követően történő megtagadására, hogy megállapította, hogy az alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt összes feltétel teljesült. |
2. |
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes számos alkalommal tévesen alkalmazta a jogot. A felperes ugyanis úgy véli, hogy még ha az EKB hatáskörrel rendelkezne is a megtámadott határozat elfogadására, az említett határozat nem lenne érvényes, mivel abban mind a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL 2013. L 176., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 208., 1. o.; HL 2013. L 321., 6. o.; a továbbiakban: 575/2013 rendelet), mind pedig az uniós jogalkotó szándékára figyelemmel számos alkalommal tévesen alkalmazták a jogot, mivel az EKB tévesen értelmezte a szóban forgó szabályozást, és ily módon olyan határozatot hozott, amely:
|
3. |
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat számos nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved, különösen ami a központosított szabályozott megtakarítási pénzeszközök természetét, a pénzeszközöknek a bank mérlegfőösszegében való szerepeltetésének hatásait és a központosított összegek kiigazítási mechanizmusainak hatásait illetően. |
4. |
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az uniós jog számos általános elvét, így az arányosság elvét, a jogbiztonság elvét és a megfelelő ügyintézés elvét megsértették, amennyiben az EKB megsértette a gondossági kötelezettségét. |
5. |
Az ötödik, a megtámadott határozat indokolásának hiányára alapított jogalap, mivel az EKB-t fokozott indokolási kötelezettség terheli, és az említett határozatot nem megfelelően és ellentmondásosan indokolták. |