27.2.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 63/29

2016. december 15-én benyújtott kereset – MS kontra Bizottság

(T-314/16. sz. ügy)

(2017/C 063/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: MS (Castries, Franciaország) (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak,

következésképpen:

—	semmisítse meg a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó, 2016. február 2-bizottsági határozatot és az e magtagadást megerősítő 2016. április 19-i határozatot;

—	téríttesse meg az Európai Bizottság vétkes magatartásából eredő, ideiglenesen és méltányosan 20 000 euróra becsült nem vagyoni kárt;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.), különösen e rendelet 2. és 4. cikkének megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.

A felperes szerint a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása érdekében a Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő két kivételre hivatkozott, nevezetesen egyrészt az egyén magánszférájának és becsületének védelmére, másrészt pedig a bírósági eljárások védelmére. Márpedig a Bizottság nem bizonyította, hogy az említtet dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az ezen dokumentumokban említett személyek magánszférájának és becsületének védelmét. Emellett az e dokumentumokban szerepelő személyes adatok továbbítása feltétlenül szükséges a felperessel szemben felhozott vádak megértéséhez. E lehetőség hiányában a felperes nem részesül a fegyveregyenlőség elvéből, és nincs olyan helyzetben, hogy megfelelő módon védekezhessen. A dokumentumokhoz, illetve az azokban szereplő személyes adatokhoz való hozzáférés viszont szükséges, indokolt és arányos a megfelelő ügyintézésre, a védelemhez való jog biztosítására és felperes magánélethez való jogának tiszteletben tartására irányuló célra tekintettel. A Bizottság azzal is megsértette a felperes magánélethez való jogát, hogy nem kezelte lojálisan a rá vonatkozó személyes adatokat.

A felperes másodlagosan kiemeli, hogy a 4. cikkben szereplő kivételekkel nem ellentétes a kért dokumentum hozzáférhetővé tétele, kivéve ha valamely közérdek nem igazolja e hozzáférhetővé tételt. Megítélése szerint az alapvető jogok, különösen a védelemhez való jog ilyen közérdeknek minősül.

A megerősítő kérelmet elutasító határozatában a Bizottság pusztán általános indokolásra szorítkozott, mivel nem fejtette ki, hogy az említett dokumentumokhoz való részleges hozzáférés hogyan veszélyeztetné az azokban említett egyének személyes adatainak és magánéletének védelméhez fűződő érdeket.

A felperes megítélése szerint végül a Bizottság által elkövetett jogsértések egyben olyan hibáknak is minősülnek, amelyek tényleges és biztos kárt okoztak neki.