11.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/38


2016. május 10-én benyújtott kereset – Internacional de Productos Metálicos kontra Bizottság

(T-217/16. sz. ügy)

(2016/C 251/44)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Internacional de Productos Metálicos (Vitoria-Gasteiz, Spanyolország) (képviselők: C. Cañizares Pacheco, E. Tejedor de la Fuente, A. Monreal Lasheras ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

adjon helyt a hivatkozott megsemmisítési jogalapoknak, és semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból származó, valamint – kiterjesztés alapján – a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. február 26-i (EU) 2016/278 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikkét;

kifejezetten ismerje el a Kínai Népköztársaságból származó, valamint – kiterjesztés alapján – a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. február 26-i (EU) 2016/278 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikke joghatásainak a visszaható hatályú alkalmazását.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes vitatja a fent említett rendelet abban a tekintetben, hogy jóllehet e rendelet a Kínai Népköztársaságból és Malajziából származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kezdetben kivetett dömpingellenes vámokat hatályon kívül helyezte, a WTO hatáskörrel rendelkező szervei által elfogadott határozatok következtében annak 2. cikk korlátozza a kifizetett vámok visszatérítésének a lehetőségét azáltal, hogy megtagadja e hatályon kívül helyezés visszaható hatályú alkalmazását, ami lehetővé teszi a WTO szabályozásával ellentétes dömpingellenes vámoknak a jogrendben való fennmaradását anélkül, hogy e döntés tekintetében létezne objektív közérdekre vonatkozó igazolás.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a megtámadott rendelet 2. cikkének a dömpingellenes megállapodás megsértése miatti jogellenességére alapított jogalap

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy amint maga a Bizottság is elismeri a megtámadott rendeletben, hogy a dömpingellenes vámok hatályon kívül helyezése a dömpingellenes megállapodásnak a Tanács általi megsértésén alapszik, a megtámadott cikk jogszerűségét az Unió által az ezen megállapodás aláírásával vállalt kötelezettségek figyelembe vételével kell értékelni.

Ezenfelül, amint a dömpingellenes megállapodás jelzi, az Unió e megállapodás részeseként csak az ezen nemzetközi megállapodásban előírt eljárás tiszteletben tartásával vezethet be dömpingellenes vámokat. Tekintettel arra, hogy a Tanács e megállapodás számos rendelkezését megsértette, amikor a hatályon kívül helyezett dömpingellenes vámokat kivetette, amint azt az (EU) 2016/278 rendelet azt kifejezetten elismeri, az Európai Unió soha nem volt jogosult arra, hogy a hatályon kívül helyezett vámokat kivesse, és ezért nem korlátozhatja a hatályon kívül helyezés joghatásait.

2.

A második, a jogbiztonságra és a jogalap nélküli gazdagodás elvére alapított jogalap

E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy a dömpingellenes vámok hatályon kívül helyezése visszaható hatálya elismerésének a szükségessége a jelen ügyben vitatott rendelet céljából következik, mely rendelet elismeri a dömpingellenes megállapodásnak a hatályon kívül helyezett vámok megállapításával a Tanács által megvalósított megsértését.

Ezenfelül mivel a Bíróság megköveteli, hogy a tagállamok az uniós jog megsértésével beszedett összegeket visszatérítsék, ugyanez a következtetés vonatkozik az Unió által a saját jogának – ideértve a dömpingellenes megállapodást – a megsértésével beszedett összegekre. A hatályon kívül helyezés visszaható hatályú alkalmazásának a megtagadása azt jelentené, hogy a magánszemélyeknek kell viselniük a jogellenes magatartás hatásait, anélkül, hogy bármilyen jóvátételt várhatnának a jogellenes károkért, amelyeket nem kellett volna elszenvedniük.

3.

A harmadik, a bizalomvédelem elvére alapított jogalap

A felperes álláspontja szerint az Európai Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek megsértésének az elismerése, mely megsértést az Unió a dömpingellenes megállapodással ellentétes dömpingellenes vámok kivetésével követte el, jogos bizalmat keltett, mely azon alapult, hogy a Bizottság az általa elismert jogsértés tekintetében koherens rendeletet fogad el, és nem engedhető meg a jogellenes dömpingellenes vámok által okozott jogellenes joghatások fennmaradása.