T‑671/16. sz. ügy

Vincent Villeneuve

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Felvétel – Nyílt versenyvizsga – EPSO/AD/303/15 (AD 7) versenyvizsga‑felhívás – A versenyvizsgára bocsátás feltételeinek EPSO általi vizsgálata – A megkövetelt legrövidebb időtartamnál rövidebb időtartamú szakmai tapasztalat – A szakmai tapasztalattal kapcsolatos vizsgára bocsátási feltétel vizsgálatának jellege – Indokolási kötelezettség – A versenyvizsga‑bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hiba – Egyenlő bánásmód”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2018. szeptember 5.

  1. Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat – A versenyvizsga bizottság által valamely versenyvizsgára nem bocsátott pályázó pályázatának felülvizsgálatát követően hozott határozat

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. cikk, (2) bekezdés, és 91. cikk, (1) bekezdés)

  2. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsgára bocsátás megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 25. cikk, második bekezdés)

  3. Tisztviselők – Kérelmet elutasító határozat elleni kereset – Az indokolás hiányára alapított jogalap – A panaszt elutasító határozat indokolásának figyelembevétele

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. és 91. cikk)

  4. Tisztviselői kereset – Versenyvizsga vizsgáira bocsátást megtagadó határozat elleni kereset – A versenyvizsga‑felhívás jogellenességére való hivatkozás lehetősége – Feltételek

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. és 91. cikk)

  5. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A versenyvizsga‑felhívásban meghatározott vizsgára bocsátási feltételek fennállásának ellenőrzése – Valamely pályázót kizáró, e vizsgálat eredményeként hozott határozat – Megengedhetőség

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, III. melléklet, 5. cikk, első és negyedik bekezdés)

  6. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A versenyvizsga‑felhívásban meghatározott vizsgára bocsátási feltételek fennállásának ellenőrzése – Terjedelem – A pályázó szakmai tapasztalatainak a betöltendő álláshelyhez kapcsolódó feladatkörrel történő összevetése – Megengedhetőség

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, III. melléklet, 5. cikk)

  7. Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A versenyvizsga‑felhívásban történő rögzítés – A pályázók szakmai tapasztalatának a vizsgabizottság általi értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

    (A tisztviselők személyzeti szabályzata, III. melléklet, 2. és 5. cikk)

  8. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – Egyenlő bánásmód – A pályázónak a képesítés szerinti kiválasztás előtti kizárása – Megengedhetőség

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 24. pont)

  2.  A személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdésében előírt indokolási kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem; másrészt a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele. Ami közelebbről a vizsgára bocsátást megtagadó határozatokat illeti, a versenyvizsga‑bizottságnak pontosan meg kell jelölnie a versenyvizsga‑kiírás azon feltételeit, amelyeket álláspontja szerint nem teljesített a pályázó. A jelentős számú pályázó részvételével folyó versenyvizsgák keretében a vizsgabizottság az ilyen versenyvizsga vizsgáira bocsátás szakaszában megteheti, hogy összefoglaló jelleggel csak a kiválasztási kritériumokat és a bizottság határozatát közli a pályázókkal, kivéve ha e pályázók kifejezetten egyedi tájékoztatás nyújtását kérik.

    (lásd: 34., 35. pont)

  3.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 38. pont)

  4.  Jóllehet a versenyvizsgán részt vevő pályázónak jogában áll az előírt határidőn belül közvetlen keresetet indítani a versenyvizsga‑kiírással szemben, amennyiben az a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke értelmében a kinevezésre jogosult hatóság által hozott, számára sérelmet okozó határozatnak minősül, a vizsgára bocsátását mellőző határozattal szemben indított keresettel nem késik el kizárólag azon okból, hogy a versenyvizsga‑kiírást nem támadta meg kellő időben. A versenyvizsgán részt vevő pályázó ugyanis nem fosztható meg attól a jogától, hogy vitassa a versenyvizsga‑kiírásban meghatározott feltételek végrehajtásával hozott, rá vonatkozó egyedi határozat minden elemének – ideértve az e kiírásban meghatározott elemeket is – megalapozottságát annyiban, amennyiben jogi helyzetét csak e végrehajtási határozat bírálja el egyénileg, és csak e határozat teszi lehetővé, hogy bizonyossággal megtudja, hogy az említett elemek egyéni érdekeit miként és mennyiben érintik. Ezzel szemben, amennyiben a megtámadott határozat indokolása és a megfelelő időben meg nem támadott versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára alapított jogalap között nincs szoros kapcsolat, az eljárási határidőkre vonatkozó eljárásgátló szabályok alkalmazásával meg kell állapítani az említett jogalap elfogadhatatlanságát.

    (lásd: 54., 55. pont)

  5.  A képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga eljárási rendje kifejezetten rendelkezik a pályázóknak a vizsgára bocsátási feltételek vizsgálatát követő kieséséről, ami kiolvasható a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikkének első és negyedik bekezdéséből.

    Így a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikkének rendelkezéseiből, valamint a versenyvizsga‑szabályzat 2.4. pontjából az következik, hogy a második szakasz kizárólag azokra a pályázókra vonatkozik, akik megfelelnek a vizsgára bocsátási feltételeknek. Ezért az alkalmazandó rendelkezések értelmében a versenyvizsga‑felhívás nem pusztán előírhatta, hanem e felhívásnak elő kellett írnia azt, hogy vizsgára bocsátási feltételek előzetes vizsgálatának meg kell előznie a képesítések versenyvizsga‑bizottság általi vizsgálatát.

    (lásd: 68., 70. pont)

  6.  Jóllehet az első szakasz keretében a versenyvizsga‑bizottságnak kizárólag azt kell megvizsgálnia, hogy a pályázó szakmai tapasztalata a versenyvizsgával érintett területre vonatkozik‑e, ehhez össze kell vetnie a pályázó által korábban folytatott – a jelentkezési lapján megjelölt – tevékenységeket a betöltendő álláshelyhez kapcsolódó feladatkörrel.

    E tekintetben a vizsgára bocsátási feltételeket az adott versenyvizsgának a betöltendő álláshelyen ellátandó feladatok általános leírásából következő céljai alapján kell értelmezni, ezért a versenyvizsga‑felhívásnak a munkakör jellegére és a vizsgára bocsátási feltételekre vonatkozó részét együttesen kell figyelembe venni.

    A jelen ügyben a pályázó által folytatott, a jelentkezési lapja „Szakmai tapasztalat” rovatában feltüntetett tevékenységeknek a betöltendő álláshely keretében ellátandó, a versenyvizsga‑felhívás I. mellékletében ismertetett feladatokkal való összevetésével a vizsgabizottság nem azt értékelte, hogy a felperes tapasztalata összhangban van‑e a betöltendő álláshellyel, hanem annak vizsgálatára korlátozódott, hogy a felperes tapasztalata a versenyvizsgával érintett terület alá tartozott‑e.

    (lásd: 87–89., 91. pont)

  7.  A szakmai tapasztalattal kapcsolatos vizsgára bocsátási feltételről szólva: a versenyvizsga‑felhívás szerepével nem ellentétes az, hogy a vizsgabizottság esetről esetre értékelje, hogy az egyes pályázók által megjelölt szakmai tapasztalat megfelel‑e a versenyvizsga‑felhívásban megkövetelt szintnek. A vizsgabizottság a személyzeti szabályzat versenyvizsga‑eljárásokra vonatkozó rendelkezéseinek keretében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik mind a pályázók korábbi szakmai tapasztalatának természetét és időtartamát, mind pedig a betöltendő álláshely követelményeivel való többé‑kevésbé szoros kapcsolatot illetően. Így a Törvényszéknek az általa végzett jogszerűségi felülvizsgálat során annak vizsgálatára kell szorítkoznia, hogy e jogkör gyakorlásának keretében nem követtek‑e el nyilvánvaló hibát.

    (lásd: 97., 98. pont)

  8.  Az egyenlő bánásmód elve mint az uniós jog általános elve megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy a különböző helyzeteket ne kezeljék azonos módon, kivéve ha ez a bánásmód objektíve igazolt. A mérlegelési jogkör gyakorlásába tartozó területeken ezen elv abban az esetben sérül, ha az érintett intézmény a szabályozás céljához képest önkényes vagy nyilvánvalóan nem megfelelő különbségtételt alkalmaz.

    Ha a versenyvizsga‑felhívás különbséget tesz a vizsgára bocsátási feltételek vizsgálatával, illetve a képesítés szerinti kiválasztással kapcsolatos szakasz között, amely utóbbira kizárólag a megelőző szakaszból továbblépő pályázók tekintetében kerül sor, e különbségtétel nem jogellenes. A vizsgára bocsátás szakaszában kizárt pályázó ezért nem hasonlíthatja a helyzetét azon vizsgára bocsátott pályázók helyzetéhez, akiknek a jelentkezését a képesítés szerinti kiválasztással kapcsolatos második szakaszban megvizsgálták, és akik ezért nincsenek vele azonos helyzetben.

    (lásd: 118–123. pont)