T‑323/16. sz. ügy

Banco Cooperativo Español, SA

kontra

Egységes Szanálási Testület

A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2019. november 28.

„Gazdasági és monetáris unió – Bankunió – A hitelintézetekre és bizonyos befektetési vállalkozásokra vonatkozó Egységes Szanálási Mechanizmus (ESZM) – Egységes Szanálási Alap (ESZA) – Az ESZT 2016. évi előzetes hozzájárulásokról szóló határozata – Megsemmisítés iránti kereset – Közvetlen és személyében való érintettség – Elfogadhatóság – Lényeges eljárási szabályok – A határozat hitelesítése – A határozat elfogadására irányuló eljárás”

  1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság – Az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) az Egységes Szanálási Alapba (ESZA) fizetendő előzetes hozzájárulások megállapításáról szóló határozata – Végleges jelleg – Bennfoglaltság

    (EUMSZ 263. cikk; 806/2014 rendelet, 67. cikk, (4) bekezdés, 70. cikk, (2) bekezdés)

    (lásd: 46., 54., 55. pont)

  2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Szempontok – Az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) az Egységes Szanálási Alapba (ESZA) fizetendő előzetes hozzájárulások megállapításáról szóló határozata – Olyan hitelintézet által benyújtott kereset, amely nem címzettje az ESZT határozatának – Közvetlen és személyében való érintettség – Elfogadhatóság

    (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 806/2014 rendelet, 67. cikk, (4) bekezdés, és 70. cikk, (2) bekezdés)

    (lásd: 47–51., 56–64. pont)

  3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – A megtámadott határozat hitelesítésének hiánya – Kárra vagy a hitelesítés hiányán kívüli egyéb hibákra való hivatkozás szükségessége – Hiány – A bíróság által hivatalból vizsgálandó jogalap

    (EUMSZ 263. cikk)

    (lásd: 70., 74–79., 95. pont)

  4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A megtámadott határozat elfogadására irányuló eljárás, amely sérti azokat a szabályokat, amelyek célja az összes elektronikus írásbeli eljárás és konszenzusos határozathozatali eljárás szerves részét képező lényeges eljárási szabályok tiszteletben tartásának biztosítása – A bíróság által hivatalból vizsgálandó jogalap

    (EUMSZ 263. cikk)

    (lásd: 112–115. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék a kibővített tanácsban hozott 2019. november 28‑i Banco Cooperativo Español kontra ESZT ítéletében (T‑323/16) megsemmisítette az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) az Egységes Szanálási Alapba (ESZA) fizetendő 2016. évi előzetes hozzájárulások megállapításáról szóló határozatát egy ezen hozzájárulások fizetésére kötelezett hitelintézet által indított kereset keretében.

Ez az ügy a bankuniónak az Egységes Szanálási Mechanizmusra vonatkozó második pillérébe illeszkedik, amelyet a 806/2014 rendelet ( 1 ) vezetett be. Konkrétabban ez az ügy az e rendelet által létrehozott ESZA‑ra vonatkozik. ( 2 ) Az ESZA‑t többek között az intézmények hozzájárulásai révén finanszírozzák, amelyeket előzetes hozzájárulások formájában nemzeti szinten szednek be. ( 3 )

A felperes, a Banco Cooperativo Español, SA, az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő egyik tagállamban letelepedett hitelintézet. A 2016. április 15‑i határozatával az ESZT döntött minden intézmény, köztük a felperes 2016. évi előzetes hozzájárulásának összegéről. Az ESZT e határozatot annyiban közölte a spanyol nemzeti szanálási hatósággal (NSZH), amennyiben az az ezen NSZH illetékességi területén engedélyezett intézményekre vonatkozik. A 2016. április 26‑i levelében a spanyol NSZH tájékoztatta a felperest az őt terhelő előzetes hozzájárulás összegéről, és kérte, hogy azt 2016. június 24‑ig fizesse meg a Banco de España (spanyol központi bank) részére. Ugyanezen a napon a felperes keresetet nyújtott be az ESZT határozatának az őt érintő részében történő megsemmisítése iránt.

Először is a Törvényszék elutasította az ESZT által felhozott, a felperes kereshetőségi jogának állítólagos hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogást. E kérdést megvizsgálva a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy annak ellenére, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében csak az NSZH‑k címzettjei a megtámadott határozatnak, az intézmények – köztük a felperes – mégis személyükben és közvetlenül érintettek, mivel egyrészt a megtámadott határozat minden egyes intézményt megnevez, és megállapítja egyéni hozzájárulását, másrészt az NSZH‑k nem rendelkeznek semmilyen mérlegelési mozgástérrel az egyéni hozzájárulások összegét illetően, és nem módosíthatják ezen összegeket, amelyeket kötelesek az érintett intézményektől beszedni. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a kereset elfogadható.

Az ügy érdeméről, a lényeges eljárási szabályoknak a jogi aktusok elfogadása során történt megsértésére alapított imperatív jogalapot vizsgálva, amelyet az uniós bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie, a Törvényszék megállapította, hogy mivel az ESZT nem bizonyította a megtámadott határozat elektronikus aláírását, a hitelesítési követelmény nem teljesült. Következésképpen a Törvényszék megsemmisítette az említett határozatot.

E tekintetben a Törvényszék emlékeztetett a Bíróság ítélkezési gyakorlatára, amely szerint az intellektuális elem és a formai elem szétválaszthatatlan egységet alkot, ezért a jogi aktus írásba foglalása az azt elfogadó hatóság akaratának szükséges kifejeződése. A jogi aktus hitelesítésének az a célja, hogy a kibocsátó által elfogadott szöveg rögzítésével garantálja a jogbiztonságot. A Bíróság azt is megállapította, hogy egy lényeges eljárási szabály megsértése a jogi aktus hitelesítésének hiányában anélkül is megvalósul, hogy szükség lenne többek között annak megállapítására, hogy a jogi aktust egy másik hiba is érinti, vagy hogy a hitelesítés hiánya kárt okozott a rá hivatkozó személynek, valamint hogy a hitelesítésre vonatkozó eljárási szabály betartására, és így a jogi aktus rögzült jellegére irányuló felülvizsgálatnak meg kell előznie minden más felülvizsgálatot, mint például a jogi aktus kibocsátója hatáskörének, a kollegialitás elvének vagy még a jogi aktusok indokolására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felülvizsgálatát. Ha az uniós bíróság megállapítja az elé terjesztett jogi aktus vizsgálatakor, hogy azt nem szabályszerűen hitelesítették, az ő feladata, hogy hivatalból figyelembe vegye a szabályszerű hitelesítés hiányán alapuló, lényeges eljárási szabály megsértésére vonatkozó jogalapot, és ennek következményeként megsemmisítse az ilyen hibát tartalmazó jogi aktust. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a hitelesítés hiánya következtében a jogvitában részt vevő egyik felet sem érte kár.

Egyébiránt a Törvényszék megállapította, hogy a megtámadott határozat elfogadására irányuló eljárást az e határozatnak az ESZT ügyvezetői testületének tagjai általi jóváhagyására és e jóváhagyás beszerzésére vonatkozó eljárási követelmények nyilvánvaló megsértésével folytatták le.

A konszenzusos határozathozatali eljárást illetően a Törvényszék megjegyezte, hogy a határozat nem fogadható el anélkül, hogy megállapítást nyert volna legalább az, hogy az illetékes szerv tagjainak összessége előzetesen tudomást szerezhetett a határozattervezetről. Továbbá ezen eljárás megköveteli egy olyan határidő megjelölését, amely lehetővé teszi az említett tagok számára, hogy állást foglaljanak a tervezettel kapcsolatban. A Törvényszék megállapította, hogy a jelen esetben megsértették ezen eljárási szabályokat, amelyek célja az összes konszenzusos határozathozatali eljárás szerves részét képező lényeges eljárási szabályok tiszteletben tartásának biztosítása. A Törvényszék kifejtette, hogy e jogsértések közvetlen hatással vannak a jogbiztonságra, mivel nem állapítható meg, hogy az így elfogadott határozatot az illetékes szerv jóváhagyta, és az sem, hogy arról e szerv összes tagja előzetesen tudomást szerzett. A Törvényszék szerint a hozzájárulás megadásához szükséges ilyen eljárási szabályok be nem tartása a lényeges eljárási szabályok olyan megsértésének minősül, amelyet az uniós bíróság hivatalból vizsgálhat.

( 1 ) A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15‑i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.).

( 2 ) A 806/2014 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése.

( 3 ) A 806/2014 rendelet 67. cikkének (4) bekezdése.