T‑298/16. sz. ügy

East West Consulting SPRL

kontra

Európai Bizottság

„Szerződésen kívüli felelősség – Előcsatlakozási támogatási eszköz – Harmadik állam – Nemzeti közbeszerzési eljárás – Decentralizált irányítás – 2008/969/EK, Euratom határozat – Korai előrejelző rendszer (KER) – Figyelmeztető jelzés KER‑ben való aktiválása – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A Bizottság általi előzetes jóváhagyás elutasítása – A közbeszerzési szerződés odaítélésének hiánya – A Törvényszék hatásköre – A bizonyítékok elfogadhatósága – A figyelmeztető jelzésre vonatkozó jogalap hiánya – Védelemhez való jog – Ártatlanság vélelme – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Okozati összefüggés – Vagyoni és nem vagyoni kár – A közbeszerzési szerződés elvesztése – A más közbeszerzések elnyerésére vonatkozó esély elvesztése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2018. december 14.

  1. Kártérítési kereset – Elfogadhatósági feltételek – Az uniós bíróság hatásköre – Hivatalból történő vizsgálat

    (EUMSZ 268. cikk)

  2. Kártérítési kereset – Tárgy – Azon kár megtérítése, amely állítólagosan a felperesnek a korai előrejelző rendszerbe (KER) történő bejegyzését elrendelő és ezért a felperes által vezetett konzorciumnak odaítélt közbeszerzési szerződés megkötésének valamely nemzeti ajánlatkérő általi mellőzését okozó bizottsági határozat folytán keletkezett – Elfogadhatóság

    (EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  3. Kártérítési kereset – Elfogadhatósági feltételek – Hivatalból történő vizsgálat – Korlátok

    (EUMSZ 268. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 113. cikk)

  4. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Valamely uniós intézmény által állítólagosan okozott károk megtérítésére irányuló keresetlevél – Minimális követelmények – A kár nehezen számszerűsíthető jellege

    (A Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk, d) pont

  5. Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Határidő – A bizonyítékok késedelmes benyújtása – Feltételek

    (A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk, (1) és (3) bekezdés)

  6. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

    (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  7. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – Az intézmények mérlegelési jogköre korlátainak nyilvánvaló és súlyos megsértésére vonatkozó követelmény – Az uniós jog megsértésének kötelezettségszegést megállapító ítélet kihirdetése vagy az uniós bíróság következetes ítélkezési gyakorlatának fennállása ellenére történő folytatása – Bennfoglaltság

    (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  8. Bizottság – Hatáskörök – A közösségi költségvetés végrehajtása – Olyan korai előrejelző rendszer létesítéséről szóló határozat, amelybe az Unió számára pénzügyi kockázatot jelentő jogalanyként jegyezhetők be azok a személyek, akik ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot folytat – Jogalap hiánya – A Bizottság hatáskörének hiánya

    (EUMSZ 5. cikk; 2008/969 bizottsági határozat)

  9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményeire tekintettel való értékelése

    (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, c) pont)

  10. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem – A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszer – A bejegyzés indokainak a rendszerbe bejegyzett személlyel való közlésének hiánya – A védelemhez való jog és az indokolási kötelezettség megsértése

    (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2008/969 bizottsági határozat, 12. cikk (2) és (3) bekezdés)

  11. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem – A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszer – Jelzésnek a rendszerben történő aktiválása olyan személlyel szemben, aki ellen sem nyomozás, sem bírósági eljárás nincs folyamatban – A jelzés jogalapjának hiánya – Az ártatlanság vélelme elvének megsértése

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés; 2008/969 bizottsági határozat)

  12. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – A védelemhez való jogok és az ártatlanság vélelmének elve – Bennfoglaltság

    (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk)

  13. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – Az intézmények és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás rendszere – Bennfoglaltság – Feltétel

    (EUMSZ 5. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  14. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Fogalom – Bizonyítási teher

    (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  15. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Tényleges és biztos kár – Bizonyítási teher

    (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 84. pont)

  2.  Az uniós bíróság hatáskörrel rendelkezik a valamely társaságot állítólagosan a korai előrejelző rendszerbe (KER) bizottsági határozat útján történő felvétele, majd az általa vezetett konzorciumnak harmadik állam által szervezett decentralizált eljárásban odaítélt és az Európai Unió által finanszírozandó közbeszerzési szerződés jóváhagyásának valamely uniós küldöttség által e határozat alapján történő megtagadása következtében ért kár megtérítése iránti kereset elbírálására. Ugyanis még ha a szóban forgó közbeszerzési eljárás törléséről szóló határozatot a nemzeti ajánlatkérő szerv hozta is, az e kereset alátámasztása érdekében hivatkozott jogellenesség uniós intézménytől, szervtől vagy szervezettől származik, és nem tekinthető úgy, hogy az valamilyen nemzeti hatóságnak róható fel.

    (lásd: 86., 91. pont)

  3.  Az eljárási szabályzat 113. cikke szerint a Törvényszék hivatalból vizsgálhatja a kereset elfogadhatóságának feltételeit, amelyek imperatív jellegűek. Ugyanakkor az uniós bíróság főszabály szerint nem alapíthatja a határozatát olyan – akár imperatív jellegű – jogalapra, amelyet hivatalból hozott fel, anélkül hogy előtte felhívta volna a feleket az említett jogalappal kapcsolatos észrevételeik megtételére.

    (lásd: 92. pont)

  4.  A szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti kereset keretében a felperes által állítólagosan elszenvedett kár bekövetkezését és nagyságát neki kell bizonyítania az uniós bíróság előtt. Azonban bizonyos esetekben – többek között amikor nehéz a hivatkozott károk számszerűsítése – nem nélkülözhetetlen a kár mértékének keresetben történő pontos meghatározása, sem pedig a követelt kártérítés összegének számszerűsítése.

    (lásd: 96., 97. pont)

  5.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 101–103. pont)

  6.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 109., 112. pont)

  7.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 122–124., 145–147. pont)

  8.  Az EUMSZ 5. cikkben foglalt hatáskörmegosztás elve ugyanis megköveteli, hogy az egyes intézmények a Szerződésben rájuk ruházott hatáskörük keretén belül járjanak el. Ezenkívül a jogbiztonság elve azt is megköveteli, hogy minden joghatás kiváltására irányuló aktus a kötelező erejét a meghozandó intézkedés jogi formáját előíró azon uniós jogi rendelkezésből származtassa, amelyet az aktus jogalapként kifejezetten megjelöl.

    Ezért a korai előrejelző rendszerben (KER) a W3b figyelmeztető jelzésnek valamely társaságra vonatkozóan a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó KER‑ről szóló 2008/969 határozat alapján történő kiadása jogellenes, mivel egyetlen meglévő jogalap sem hatalmazta fel a Bizottságot arra, hogy ilyen rendelkezéseket fogadjon el, amelyek hátrányos következményekkel járhatnak azon személyek jogi helyzetére nézve, akikre ilyen típusú figyelmeztető jelzés vonatkozik. Ezenfelül, mivel a KER‑ben az e társaságra vonatkozó W3b figyelmeztető jelzés egyértelmű hatással volt a jogi helyzetére, a Bizottság nem állíthatja megalapozottan azt, hogy a 2008/969 határozatnak az e típusú figyelmeztető jelzést és az annak következményeit szabályozó rendelkezései pusztán az Unió általános költségvetésének végrehajtását szolgáló belső szabályoknak minősülnek. Hasonlóképpen a Bizottság nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a 2008/969 határozattal kapcsolatban a jogalap hiányát formálisan még nem állapították meg akkor, amikor a Bizottság a felperest bejegyezte a KER‑be. E megállapítás hiánya ugyanis egyáltalán nem képezi akadályát annak, hogy a jelen kereset keretében e társaság e határozat jogellenességére hivatkozzon annak érdekében, hogy kártérítést kapjon azokért a károkért, amelyeket az álláspontja szerint a KER‑be történő bejegyzése miatt szenvedett el.

    (lásd: 127–130. pont)

  9.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 132., 133., 135. pont)

  10.  A sérelmet okozó jogi aktus indokolására vonatkozó kötelezettségnek a célja egyrészt az érintettnek elegendő tájékoztatás nyújtása annak eldöntéséhez, hogy a jogi aktus megalapozott‑e, vagy hogy tartalmaz‑e esetleg az érvényességének vitatását uniós bíróság előtt lehetővé tévő valamilyen hibát, másrészt pedig annak lehetővé tétele, hogy az uniós bíróság felülvizsgálhassa e jogi aktus jogszerűségét. Ebből következik, hogy az indokolást főszabály szerint ugyanakkor kell közölni az érdekelttel, mint az őt hátrányosan érintő határozatot, valamint hogy az indokolás hiányát nem orvosolhatja az, hogy az érdekelt az uniós bíróságok előtti eljárásban megismeri a határozat indokait.

    Ugyanez vonatkozik arra a levélre, amellyel a Bizottság valamely társaságot hivatalosan tájékoztat – annak előzetes meghallgatása nélkül, és csupán a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó KER‑ről szóló 2008/969 határozat 12. cikkének (2) bekezdésében említett általános és absztrakt körülményekre emlékeztetve – arról, hogy e társasággal szemben W3b jelzést aktiváltak a korai előrejelző rendszerben (KER). Ennélfogva a Bizottság elmulasztotta az e társasággal szemben a KER‑ben aktivált figyelmeztető jelzés indokait ezen aktiválással egyidejűleg közölni e társasággal. Márpedig az ilyen indokolás annál is inkább szükséges, amennyiben semmilyen jogi eljárás nem érintette e társaságot, illetve a vele kapcsolatban álló személyekkel szemben az érintett tagállamokban folytatott nemzeti eljárások csak vizsgálati szakaszban voltak, nem pedig az eljárás egyetlen olyan szakaszában, amely az érintett tagállamokban jogerős ítélet meghozatalával végződhet, azaz tárgyalási szakaszban. Továbbá a 2008/969 határozat 12. cikkének pontos hatálya is bizonytalan. E határozat 12. cikkének (3) bekezdésére tekintettel különösen az nem egyértelmű, hogy egy nyomozóelvű rendszerben a W3b figyelmeztető jelzések alkalmazhatók‑e a vizsgálati szakasztól kezdődően.

    (lásd: 134., 137. pont)

  11.  A W3b jelzésnek valamely társasággal szemben a korai előrejelző rendszerben (KER) a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó KER‑ről szóló 2008/969 határozat rendelkezései alapján történő aktiválása sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (1) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmét, mivel egyetlen meglévő jogalap sem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy ilyen rendelkezéseket fogadjon el, és e figyelmeztető jelzés aktiválásakor semmilyen bírósági eljárás nem vonatkozott közvetlenül a felperesre, a vele kapcsolatban álló személyekkel szembeni bírósági eljárások pedig csak a vizsgálati szakaszban voltak. Márpedig e társaságot anélkül kezelték úgy, hogy csalást vagy súlyos adminisztratív hibát követett el, hogy az e magatartások tekintetében fennálló közvetlen vagy közvetett vétkességét a bíróság előtt bizonyították volna.

    E tekintetben, ha a Bizottság szükségesnek véli megelőző intézkedések elfogadását egy korai szakaszban, olyan jogalapra van szüksége, amely lehetővé teszi ilyen előrejelző rendszer létrehozását és az ahhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalát, amely rendszer tiszteletben tartja a védelemhez való jogot, az arányosság elvét, valamint a jogbiztonság elvét, amely utóbbi megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, pontosak és hatásaikat illetően előre láthatók legyenek, különösen olyankor, amikor a magánszemélyekre nézve hátrányos következményeik lehetnek.

    (lásd: 140., 141. pont)

  12.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 142., 143. pont)

  13.  Noha a különböző uniós intézmények közötti hatáskörmegosztási rendszer megsértése – amely rendszer célja a Szerződésekben előírt intézményi egyensúly, nem pedig a magánszemélyek védelmének biztosítása – önmagában nem elegendő az Unió felelősségének az érintett magánszemélyekkel szembeni megállapításához, más a helyzet, ha valamely uniós intézkedést nemcsak a hatáskörök intézmények közötti megosztásának megsértésével, hanem magánszemélyek számára jogokat keletkeztető valamely magasabb rendű jogszabály anyagi jogi rendelkezéseinek megsértésével fogadnak el.

    (lásd: 144. pont)

  14.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 159. pont)

  15.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 163., 164. pont)