T–236/16. sz. ügy

Biogena Naturprodukte GmbH & Co KG

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

„Európai uniós védjegy – A ZUM wohl európai uniós ábrás védjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja – A fellebbezési tanács elé terjesztett olyan beadványra való hivatkozás, amelynek tartalmát a keresetlevél is megismétli – A tárgyalás tartására irányuló kérelemhez csatolt bizonyítékok”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2017. június 22.

1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélben nem ismertetett jogi alapok – A fellebbezési tanács elé terjesztett olyan beadványra való hivatkozás, amelynek tartalmát a keresetlevél is megismétli – Elfogadhatatlanság

   (a Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 177. cikk, (1) bekezdés, d) pont)

2. Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtásának határideje – A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (1) és (3) bekezdése – Első ízben a tárgyalás tartására irányuló kérelem mellékletében, az eljárás írásbeli szakaszának lezárását követően benyújtott bizonyítékok – Elfogadhatatlanság

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk, (1) és (3) bekezdés)

3. Európai uniós védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 207/2009 rendelet 75. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkel azonos terjedelem

   (EUMSZ 296. cikk; 207/2009 rendelet, 75. cikk, első mondat)

4. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A kizáró okoknak a lajstromozás iránti kérelemmel érintett egyes árukra vagy szolgáltatásokra tekintettel történő külön vizsgálata – A lajstromozás megtagadása indokolásának kötelezettsége – Terjedelem

   (207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, és 75. cikk)

5. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Célkitűzés – A rendelkezésre állás követelménye

   (207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

6. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Szempontok

   (207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

7. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak – ZUM wohl ábrás védjegy

   (207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

8. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – A védjegynek bizonyos tagállamokban, illetve harmadik országokban való korábbi lajstromozása – Hatás

   (207/2009 tanácsi rendelet)

1.  Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 177. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat és érveket, valamint az említett jogalapok rövid ismertetését. Ezen ismertetésnek ki kell tűnnie a keresetlevél szövegéből, és kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, és a Törvényszék számára a keresetről – adott esetben további információ nélkül – történő határozathozatalt.

   A keresetlevél szövege alátámasztható ugyan a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozásokkal, a Törvényszéknek nem feladata, hogy a mellékletekben megkeresse és azonosítsa azokat a jogalapokat és érveket, amelyek a kereset alapját képezhetik, mivel a mellékleteknek kizárólag bizonyító és kisegítő szerepük van. Következésképpen a keresetlevél elfogadhatatlan abban a részében, amelyben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt benyújtott iratokra utal, amennyiben az ott szereplő általános hivatkozás nem köthető össze a keresetlevélben kifejtett jogalapokkal és érvekkel.

   Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha egy – a keresetlevél szövegében egyébként szereplő – beadványra a felperes annak megadása nélkül hivatkozik, hogy a keresetlevél jogalapjairól szóló ismertetés mely pontjait kívánja kiegészíteni, illetve hogy melyek a szóban forgó jogi aktus azon részei, amelyekben a keresetlevél jogalapjait esetlegesen alátámasztó vagy kiegészítő elemek megtalálhatók, mivel ebben az esetben a beadvány ily módon történő beillesztése semmiben sem különbözik a keresetlevél mellékletére vonatkozó általános hivatkozástól. Ha ez nem így lenne, akkor a felperesek pusztán azzal, hogy a keresetlevél szövegében újra szerepeltetik a mellékleteket, megkerülhetnék az arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, hogy a mellékletekre való általános hivatkozás nem egyeztethető össze az Európai Unió Bíróságának alapokmányában és a Törvényszék eljárási szabályzatában foglalt rendelkezésekben előírt formai követelményekkel.

   Ezért annak ellenére, hogy a keresetlevélnek a jogvita előzményeit bemutató része teljes egészében megismétli a fellebbezési tanács elé benyújtott beadványt, a Törvényszék nem köteles ebben a beadványban, illetve a keresetlevél ezen beadványt ismertető részeiben megkeresni és megvizsgálni azokat az érveket, amelyekre a felperes adott esetben hivatkozik, mivel ezek az érvek elfogadhatatlanok.

   (lásd a 11–14. pontot)

2.  A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint a bizonyítékokat az első beadványváltás keretében kell előterjeszteni, az eljárás szóbeli szakaszának befejezését megelőzően pedig a felperes és az alperes kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő, feltéve hogy a késedelmes előterjesztés igazolt.

   Az első ízben a tárgyalás tartására irányuló kérelem mellékletében, az eljárás írásbeli szakaszának lezárását követően benyújtott bizonyítékokat a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, amennyiben a késedelmet a tárgyalás tartására irányuló kérelemben nem igazolják, a Törvényszék tárgyaláson feltett kérdésére adott válaszban nem adnak rá magyarázatot, és a kontradiktórius eljárás elve tiszteletben tartásának szükségességével nem igazolják.

   (lásd a 16., 18–21. pontot)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 26. pontot)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 27. pontot)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 32. pontot)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 33–35. pontot)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 37–39., 43–45., 50., 56., 57., 61. pontot)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 60. pontot)