T‑53/16. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Ryanair DAC, korábban Ryanair Ltd
és
Airport Marketing Services Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – A Nîmes‑Uzès‑Le Vigan‑i Kereskedelmi és Iparkamara által a Ryanairrel és leányvállalatával, az Airport Marketing Services‑zel kötött megállapodás – Repülőtéri szolgáltatások – Marketingszolgáltatások – Az állami támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és annak visszatéríttetését elrendelő határozat – Az állami támogatás fogalma – Az államnak való betudhatóság – Kereskedelmi és iparkamara – Előny – A magánbefektető kritériuma – Visszatéríttetés – Az Alapjogi Charta 41. cikke – Iratbetekintési jog – A meghallgatáshoz való jog”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített hatodik tanács), 2018. december 13.

  1. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Annak lehetősége, hogy a támogatások kedvezményezettje olyan jogokra hivatkozzon, amelyek terjedelme azonos a védelemhez való jog mint olyan terjedelmével – Hiány – A támogatások kedvezményezettjének az a joga, hogy az eljárásban megfelelő mértékben részt vegyen – Terjedelem

    (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk)

  2. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Regionális vagy helyi közigazgatási egységek által nyújtott támogatások – Bennfoglaltság – Kereskedelmi és iparkamara – E jogalany mind hatóságnak, mind a támogatás kedvezményezettjének minősítése – Téves jogalkalmazás hiánya

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az államnak betudható előnybiztosítás – Az intézkedés meghozatalában részt vevő hatóságok

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  4. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások – Repülőtéri vegyes szakszervezet által magánjogi társaságnak nyújtott átalány‑hozzájárulás – Bennfoglaltság

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  5. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – Összetett gazdasági értékelés – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  6. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – A szelektivitás követelménye és a gazdasági előny egyidejű kimutatása közötti, valamint a támogatási program és az egyedi támogatás közötti különbségtétel – Egyedi támogatás – Valamely légitársaság számára előnyt jelentő, repülőtéri és marketingszolgáltatásokról szóló szerződések – A szelektivitás vélelme – A kedvezményezett olyan egyéb gazdasági szereplőkkel való összehasonlításának szükségessége, akik hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak – Hiány

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – Az összehasonlító elemzés módszere és a többi értékelési módszer közötti hierarchia hiánya

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  8. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésére tekintettel történő értékelés – Korábbi gyakorlat figyelembevétele – Kizártság

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  9. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – Repülőtéri és marketingszolgáltatásokról szóló szerződésekből álló komplex együttes – Az előre látható negatív hozam figyelembevétele – Megengedhetőség – Az említett komplex együttes nyereségességének elemzése

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  10. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – A magánbefektető kritériumának vizsgálata – Minden egyes technikai döntés vagy számszerűsített adat külön indokolásának követelménye – Hiány

    (EUMSZ 296. cikk)

  11. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – A szóban forgó intézkedésre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló elemek figyelembevétele – A Bizottságot terhelő vizsgálati kötelezettségek – Terjedelem

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

  1.  Az Európai Bizottság nem sérti meg sem az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének (1) és (2) bekezdésében szabályozott megfelelő ügyintézés elvét, sem pedig a támogatás által kedvezményezett vállalkozások védelemhez való jogát, amikor e támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozatot hoz anélkül, hogy az említett kedvezményezetteknek betekintést engedett volna az iratanyagba, és előzetesen közölte volna velük azokat a tényeket és megfontolásokat, amelyekre e határozatot alapítani kívánta. Az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárásban ugyanis a támogatás kedvezményezettjei nem hivatkozhatnak a valódi értelemben vett védelemhez való jogra.

    E tekintetben a Chartának nem célja, hogy módosítsa az állami támogatásokra vonatkozóan az EUM‑Szerződés által kialakított ellenőrzés jellegét, illetve hogy harmadik személyeknek olyan közreműködési jogot biztosítson, amelyről az EUMSZ 108. cikk nem rendelkezik. Márpedig, ha az érintetteknek az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárás keretében módjukban állna betekinteni a Bizottság közigazgatási iratanyagába, megkérdőjeleződne az állami támogatások ellenőrzésének az EUMSZ 108. cikkben előírt rendszere. Hasonlóképp, ha a Bizottság köteles lenne előzetesen közölni a támogatás kedvezményezettjeivel azokat a körülményeket, amelyekre a végleges határozatát alapítani szándékozik, ez olyan kontradiktórius vita megindításával lenne egyenértékű, amely a támogatás nyújtásáért felelős tagállamot illeti meg, miközben e kedvezményezetteknek lényegében csak az a szerepük, hogy az eljárás során információforrásként szolgáljanak.

    Az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett feleket megilleti mindazonáltal azon jog, hogy a közigazgatási eljárásban az eset körülményeire tekintettel megfelelő mértékben részt vegyenek. A hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatnak így lehetővé kell tennie az érintett felek számára, hogy hatékonyan részt vegyenek az említett vizsgálati eljárásban, amelynek során lehetőséget kapnak érveik kifejtésére. E célból elegendő, hogy az érintett felek megismerjék, hogy a Bizottság milyen érvelés alapján jutott előzetesen arra a megállapításra, hogy a szóban forgó intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetetlen új támogatást jelenthet.

    (lásd: 52–55., 57., 68. és 71. pont)

  2.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 83–101., 103–109. pont)

  3.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 125–140. pont)

  4.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 143–151. pont)

  5.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 156–159. pont)

  6.  A szelektivitásnak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdéséből eredő követelményét világosan el kell határolni a gazdasági előny egyidejű kimutatásától, mivel ha az Európai Bizottság feltárta a tágabb értelemben vett, közvetlenül vagy közvetetetten valamely intézkedésből eredő előny fennállását, még azt is bizonyítania kell, hogy ez az előny kifejezetten egy vagy több vállalkozásnak kedvez. Ennek érdekében a Bizottság feladata különösen annak bizonyítása, hogy a szóban forgó intézkedés különbségtételt vezet be az elérni kívánt célra tekintettel hasonló helyzetben lévő vállalkozások között. Szükséges tehát, hogy az előnyt szelektív módon biztosítsák, továbbá hogy az alkalmas legyen arra, hogy bizonyos vállalkozásokat másoknál kedvezőbb helyzetbe hozzon.

    Ugyanakkor a szelektivitás követelménye különbözik attól függően, hogy a szóban forgó intézkedést általános támogatási programként vagy egyedi támogatásként alakították ki. Ez utóbbi esetben a gazdasági előny azonosítása főszabály szerint lehetővé teszi az intézkedés szelektivitásának vélelmezését. Ezzel szemben az általános támogatási programok vizsgálata során meg kell határozni, hogy a szóban forgó intézkedés, annak megállapítása ellenére, hogy általános jellegű előnyt biztosít, ezt bizonyos vállalkozások vagy bizonyos tevékenységi ágazatok kizárólagos előnyére teszi‑e.

    Ebből következik, hogy a valamely repülőteret üzemeltető hatóság és egy légitársaság, illetve annak leányvállalata között kötött, repülőtéri és marketingszolgáltatásokról szóló szerződések szelektív jellegűek, mivel kifejezetten az említett felek által megállapított feltételeket tartalmaznak, és a légtársaság javát szolgáló előnyhöz vezetnek.

    E tekintetben nem szükséges megvizsgálni, hogy a szóban forgó szerződések a hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő egyéb gazdasági szereplőkhöz képest előnyöket biztosítanak‑e az említett légitársaságnak és leányvállalatának. A kedvezményezettnek az intézkedéssel elérni kívánt célra tekintettel hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő egyéb gazdasági szereplőkkel történő összehasonlításával kapcsolatos kritérium eredete és igazolása ugyanis a potenciálisan általánosan alkalmazandó intézkedések szelektív jellegének értékelése keretében lelhető fel. E kritérium nem releváns akkor, amikor egy olyan ad hoc intézkedés szelektív jellegének értékeléséről van szó, amely csak egyetlen vállalkozást érint, és amely bizonyos olyan versenykényszerek módosítására irányul, amelyek kifejezetten e vállalkozásra jellemzők.

    (lásd: 162–169. pont)

  7.  Azok a feltételek, amelyeknek valamely intézkedésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az EUMSZ 107. cikk szerinti „támogatás” fogalma alá tartozzon, nem teljesülnek, ha a kedvezményezett vállalkozás az állami források felhasználásával rendelkezésére bocsátott előnnyel azonos előnyhöz a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között is hozzájuthatott volna. Ezt az értékelést főszabály szerint a piacgazdasági szereplő kritériuma alapján kell lefolytatni.

    Így annak meghatározása érdekében, hogy valamely állami intézkedés támogatásnak minősül‑e, azt kell értékelni, hogy egy piacgazdasági szereplő, amelynek mérete összehasonlítható a közszférában működő szervezetekével, hasonló körülmények között a szóban forgó megoldás alkalmazása mellett döntött volna‑e. Ugyanakkor annak eldöntése, hogy egy piacgazdasági szereplő alkalmazott volna‑e ilyen megoldást, nem foglalhatja szükségképpen magában, hogy az Európai Bizottság köteles legyen az összehasonlító elemzés módszerét alkalmazni. E módszer ugyanis csupán egyikét képezi az annak meghatározása érdekében alkalmazott analitikai eszközöknek, hogy a kedvezményezett vállalkozás olyan gazdasági előnyben részesült‑e, amelyhez rendes piaci körülmények között nem jutott volna hozzá. A Bizottságot illeti meg az a lehetőség, hogy a vitatott művelet és annak összefüggései összes releváns körülményére – köztük a kedvezményezett vállalkozás és az érintett piac helyzetére – kiterjedő teljes körű elemzés lefolytatásának kötelezettsége keretében megválassza a megfelelő eszközt.

    Ebből következik, hogy a repülőtéri és marketingszolgáltatásokról szóló szerződések címén nyújtott állami támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak nyilvánító határozatban a Bizottság részletesen elemezheti – anélkül, hogy hibát követne el –, hogy melyik az a legmegfelelőbb értékelési módszer, amelyet a piacgazdasági szereplő kritériumának alkalmazása érdekében választania kell, és e célból az összehasonlító elemzés módszere helyett a többletnyereségességi elemzés módszerét is alkalmazhatja.

    (lásd: 180–184. pont)

  8.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 203., 333. pont)

  9.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 207–220., 293–327., 335–363., 377–420. pont)

  10.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 228–235. pont)

  11.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 249–260., 263–267. pont)