1

A felperes, a TestBioTech eV Németországban bejegyzett nonprofit szervezet, amelynek célja a független kutatás előmozdítása és a biotechnológia negatív hatásairól folytatott nyilvános vita.

2

2007. június 14‑én a Pioneer Overseas Corp. a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22‑i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. és 17. cikkének (HL 2003. L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) megfelelően a géntechnológiával módosított 305423 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer‑összetevők és takarmány (a továbbiakban: 305423 szójabab) forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatósága előtt. Az engedély iránti kérelem érintette továbbá a 305423 szójabab forgalomba hozatalát az azt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított, az élelmiszerektől vagy takarmányoktól eltérő és más szójababokkal – a termesztés kivételével – azonos felhasználásra szánt termékekben.

3

2013. december 18‑án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos csoportja (a továbbiakban: OGM tudományos csoport) tudományos véleményt bocsátott ki a 305423 szójababbal kapcsolatban, amely az 1829/2003 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének és 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően egy olyan jelentést tartalmazott, amely szövegezése szerint „az EFSA átfogó véleményének részét képezi [ugyanezen rendelet] 6. cikkének (5) bekezdése és 18. cikkének (5) bekezdése értelmében”. Az OGM tudományos csoport lényegében arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a 305423 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője.

4

2015. április 24‑én az Európai Bizottság elfogadta a géntechnológiával módosított 305423 (DP‑3Ø5423–1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló (EU) 2015/698 bizottsági végrehajtási határozatot (HL 2015. L 112., 71. o.). E határozat (4)–(7) preambulumbekezdésében a Bizottság, a fenti 3. pontban hivatkozott tudományos véleményre hivatkozva kifejtette, hogy az EFSA az 1829/2003 rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően „kedvező véleményt” adott ki, hogy az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a 305423 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, valamint hogy az EFSA egy forgalomba hozatalt követő felügyeleti terv végrehajtását javasolta, amelynek középpontjában az európai lakosságra vonatkozó fogyasztási adatok gyűjtése állna.

5

A 2015/698 határozat 1. cikkének megfelelően a Bizottság a 305423 egyedi azonosítót rendelte a szójababhoz. Az említett határozat 2. cikkével a Bizottság az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazása céljából engedélyezte a 305423 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket és élelmiszer‑összetevőket, a 305423 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányt, valamint a 305423 szójababot az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, amelyeket eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével. Ezenfelül a 2015/698 határozat 3–5. cikke az érintett termékek címkézésére és felügyeletére vonatkozik.

6

2009. szeptember 14‑én az 1829/2003 rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően a Monsanto Europe a géntechnológiával módosított MON 87769 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer‑összetevők és takarmány (a továbbiakban: MON 87769 szójabab) forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az Egyesült Királyság illetékes hatósága előtt. Az engedély iránti kérelem érintette továbbá a MON 87769 szójabab forgalomba hozatalát az azt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított, az élelmiszerektől vagy takarmányoktól eltérő és más szójababokkal – a termesztés kivételével – azonos felhasználásra szánt termékekben.

7

2014. május 16‑án az OGM tudományos csoport tudományos véleményt bocsátott ki a MON 87769 szójababbal kapcsolatban, amely az 1829/2003 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének és 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően egy olyan jelentést tartalmazott, amely szövegezése szerint „az EFSA átfogó véleményének részét képezi [ugyanezen rendelet] 6. cikkének (5) bekezdése és 18. cikkének (5) bekezdése értelmében”. Az OGM tudományos csoport lényegében arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a MON 87769 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, és nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással lenne az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre.

8

2015. április 24‑én a Bizottság elfogadta a géntechnológiával módosított MON 87769 (MON‑87769–7) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló (EU) 2015/686 bizottsági végrehajtási határozatot (HL 2015. L 112., 16. o.). E határozat (4)–(8) preambulumbekezdésében a Bizottság, a fenti 7. pontban hivatkozott tudományos véleményre hivatkozva kifejtette, hogy az EFSA a 1829/2003 rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően „kedvező véleményt” adott ki, hogy az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a MON‑87769 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, valamint hogy az EFSA egy forgalomba hozatalt követő felügyeleti terv végrehajtását javasolta, amelynek középpontjában az európai lakosságra vonatkozó fogyasztási adatok gyűjtése állna.

9

A 2015/686 határozat 1. cikkének megfelelően a Bizottság a MON 87769 egyedi azonosítót rendelte a szójababhoz. Az említett határozat 2. cikkével a Bizottság az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazása céljából engedélyezte a MON 87769 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket és élelmiszer‑összetevőket, a MON 87769 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányt, valamint a MON 87769 szójababot az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, amelyeket eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével. Ezenfelül a 2015/686 határozat 3–5. cikke az érintett termékek címkézésére és felügyeletére vonatkozik.

10

2010. február 18‑án az 1829/2003 rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően a Monsanto Europe a MON 87705 géntechnológiával módosított szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer‑összetevők és takarmány (a továbbiakban: MON 87705 szójabab) forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatósága előtt. Az engedély iránti kérelem érintette továbbá a MON 87705 szójabab forgalomba hozatalát az azt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított, az élelmiszerektől vagy takarmányoktól eltérő és más szójababokkal – a termesztés kivételével – azonos felhasználásra szánt termékekben.

11

2012. október 30‑án az OGM tudományos csoport tudományos véleményt bocsátott ki a MON 87705 szójababbal kapcsolatban, amely az 1829/2003 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének és 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően egy olyan jelentést tartalmazott, amely szövegezése szerint „az EFSA átfogó véleményének részét képezi [ugyanezen rendelet] 6. cikkének (5) bekezdése és 18. cikkének (5) bekezdése értelmében. Ezt a véleményt kiegészítették az OGM tudományos csoport 2013. december 17‑i nyilatkozatával. Az OGM tudományos csoport lényegében arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a MON 87705 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, és nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással lenne az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre.

12

2015. április 24‑én a Bizottság elfogadta a géntechnológiával módosított MON 87705 (MON‑877Ø5–6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló (EU) 2015/696 bizottsági végrehajtási határozatot (HL 2015. L 112., 60. o.). E határozat (4)–(10) preambulumbekezdésében a Bizottság a fenti 11. pontban hivatkozott, kiegészített tudományos véleményre hivatkozva kifejtette, hogy az EFSA a 1829/2003 rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően „kedvező” véleményt adott ki, hogy az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy tervezett felhasználásai tekintetében, amelyek kiterjednek a hagyományos szójabab valamennyi élelmezési és takarmányozási célú felhasználására, az olaj sütési célú kereskedelmi felhasználásának kivételével, az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a MON 87705 szójabab ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője, valamint hogy az EFSA egy forgalomba hozatalt követő felügyeleti terv végrehajtását javasolta, amelynek középpontjában az európai lakosságra vonatkozó fogyasztási adatok gyűjtése állna.

13

A 2015/696 határozat 1. cikkének megfelelően a Bizottság a MON 87705 egyedi azonosítót rendelte a szójababhoz. Az említett határozat 2. cikkével a Bizottság az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazása céljából engedélyezte a MON 87705 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket és élelmiszer‑összetevőket, a MON 87705 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányt, valamint a MON 87705 szójababot az azt tartalmazó vagy abból álló termékekben, amelyeket eltérő felhasználásra szánnak, a termesztés kivételével. Ezenfelül a 2015/696 határozat 3–5. cikke az érintett termékek címkézésére és felügyeletére vonatkozik.

14

2015. május 29‑i levelével a felperes és egy másik egyesület kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 2015/686, a 2015/696 és a 2015/698 határozatnak (a továbbiakban együtt: engedélyező határozatok) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.) 10. cikke szerinti belső felülvizsgálata iránt. Belső felülvizsgálat iránti kérelme keretében a felperes és a másik egyesület lényegében azt adta elő először is, hogy az EFSA még nem dolgozott ki iránymutatásokat az olyan, géntechnológiával módosított növények egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, amelyek táptartalmát lényegesen módosították, másodszor hogy ezen iránymutatások hiánya a táplálkozási kockázatok nem megfelelő és nem koherens értékeléséhez vezetett, ami nem felel meg a jogi feltételeknek, harmadszor, hogy az iránymutatások hiánya a címkézésre vonatkozó rendelkezések megsértéséhez vezetett, negyedszer, hogy az iránymutatások hiánya nem megfelelő és nem koherens javaslatokhoz vezetett a forgalmazást követő felügyelet tekintetében, ötödször, hogy a MON 87705 és a 305423 szójababok tekintetében a gyomirtószer‑maradványokat nem vették figyelembe a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata során, és hatodszor, hogy a MON 87705 szójabab tekintetében az RNS‑interferencia nem kívánt hatásainak értékelése nem volt elégséges.

15

2015. augusztus 4‑i levelével a Bizottság tájékoztatta a felperest, hogy nem áll módjában az általa kért felülvizsgálat 12 hetes határidőn belül történő elvégzése, ezért a felperes válaszát, az 1367/2006 rendelet 10. cikke (3) bekezdésével összhangban, 18 hetes határidőn belül kapja kézhez.

16

2015. október 1‑jei levelével a Bizottság egészségügyi és élelmiszer‑biztonsági főigazgatóságának egy tisztviselője jelezte a felperesnek, hogy a felülvizsgálat iránti kérelmére vonatkozó határozat „elő van készítve”, ám annak még aláírás céljából végig kell haladnia a közigazgatási úton.

17

2015. november 16‑i, Ares(2015) 5145741 referenciaszámú levelével (a továbbiakban: megtámadott határozat) a Bizottság egészségügyért és élelmiszer‑biztonságért felelős tagja elutasította a felülvizsgálati kérelmet azzal az indokolással, hogy a fenti 14. pontban bemutatott első öt kifogás, valamint a hatodik kifogás egy része nem tartozik az 1367/2006 rendelet 10. cikkének hatálya alá, és a hatodik kifogás fennmaradó része, amely a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozik, „nem igazolja a 2015/696 határozat módosításának szükségességét”. E tekintetben a Bizottság egészségügyért és élelmiszer‑biztonságért felelős tagja lényegében úgy ítélte meg, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok egészségügyi értékeléséhez kapcsolódó aspektusok nem vizsgálhatók az 1367/2006 rendelet 10. cikke keretében, mivel ezek az aspektusok nem érintik a környezeti kockázatok értékelését. A hatodik kifogásnak a környezetvédelemre vonatkozó részével kapcsolatban a Bizottság egészségügyért és élelmiszer‑biztonságért felelős tagja úgy ítélte meg, hogy az érv megalapozatlan, és nem igazolja az engedélyező határozatok felülvizsgálatát. Közelebbről a Bizottság egészségügyért és élelmiszer‑biztonságért felelős tagja úgy ítélte meg, hogy az EFSA‑nak a géntechnológiával módosított és módosított tápértékű kultúrák egészségügyi és tápanyagtartalom‑értékelésre vonatkozó iránymutatásainak hiányára alapított érvek az élelmiszerek és állati takarmányok fogyasztása folytán nyilvánvalóan kapcsolódnak az egészségre gyakorolt hatáshoz. Másodszor úgy ítélte meg, hogy általánosságban az élelmiszerek és állati takarmányok fogyasztása egészségügyi hatásainak vizsgálata keretében szükséges tápanyagtartalom‑értékelést végezni, nem pedig a környezetbe való lehetséges kibocsátáshoz kapcsolódó környezeti kockázatok értékelése céljából. Harmadszor arra hivatkozik, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek összetételére vonatkozó címkézés nem kapcsolódik a környezeti kockázatok értékeléséhez. Negyedszer megállapította, hogy a forgalmazást követő felügyelet nem kapcsolódik a környezeti kockázatok értékeléséhez. Ötödször úgy ítélte meg, hogy a gyomirtószer‑maradványok által a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok fogyasztása során gyakorolt hatások figyelembevételének hiánya az egészségre, nem pedig a környezetre gyakorol hatást. Hatodszor úgy ítélte meg, hogy az RNS‑interferenciát mutató növények fogyasztásának az emberi vagy állati egészségre gyakorolt nemkívánatos hatására vonatkozó, a felperes által hivatkozott kutatás nem kapcsolódik a környezeti kockázatok értékeléséhez.

18

A Törvényszék Hivatalához 2016. január 26‑án benyújtott keresetlevelével a felperes megindította a jelen keresetet, és kérte a jelen ügynek a T‑177/13. számon nyilvántartásba vett TestBioTech és társai kontra Bizottság üggyel való egyesítését.

19

2016. április 14‑én a Törvényszék ötödik tanácsának elnöke úgy határozott, hogy nem ad helyt a jelen ügynek a T‑177/13, TestBioTech és társai kontra Bizottság üggyel való egyesítése iránti kérelemnek.

20

A Törvényszék Hivatalához 2016. május 31‑én benyújtott beadványával a Monsanto Europe és Monsanto Company (a továbbiakban együtt: Monsanto) beavatkozási kérelmet terjesztett elő a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából.

21

A Törvényszék Hivatalához 2016. június 9‑én benyújtott beadványával a Pioneer Overseas és a Pioneer Hi‑Bred International, Inc. (a továbbiakban együtt: Pioneer) beavatkozási kérelmet terjesztett elő a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából.

22

2016. július 20‑i végzésével a Törvényszék ötödik tanácsának elnöke helyt adott a Monsanto és a Pioneer beavatkozási kérelmének.

23

A Törvényszék tanácsai összetételének módosulásakor az előadó bírót a hetedik tanácsba osztották be, és ezért a jelen ügyet a Törvényszék eljárási szabályzata 27. cikkének (5) bekezdése alapján e tanácsnak osztották ki.

24

Az előadó bíró javaslata alapján a Törvényszék úgy határozott, hogy megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát, és a Törvényszék eljárási szabályzatának 89. cikkében előírt pervezető intézkedések keretében írásban kérdéseket intézett a felekhez. A felek a megadott határidőn belül válaszoltak e pervezető intézkedésre.

25

A Törvényszék Hivatalához 2016. december 19‑én, illetve 23‑án benyújtott beadványával a Bizottság és a felperes az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) bekezdése értelmében kérte szóbeli előterjesztéseinek meghallgatását. A 2017. szeptember 22‑i tárgyaláson a Törvényszék megállapította a megfelelő módon beidézett felperes kimentés nélküli távolmaradását, és a tárgyalást annak távollétében tartotta meg az eljárási szabályzat 108. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A Törvényszék e tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és a Törvényszék kérdéseire adott válaszaikat.

26

A Törvényszék Hivatalához 2017. szeptember 22‑én benyújtott beadványával a felperes az eljárási szabályzat 113. cikkének (2) bekezdése értelmében kérte, hogy a Törvényszék újból nyissa meg az eljárás szóbeli szakaszát, illetve vagylagosan azt, hogy a Törvényszék biztosítsa számára annak lehetőségét, hogy írásban nyújthassa be a tárgyalásra előkészített szóbeli előterjesztéseit.

27

A Törvényszék, mivel a jelen esetben az eljárási szabályzat 113. cikkének (2) bekezdésében foglalt egyik feltétel sem teljesült, úgy határozott, hogy nem nyitja meg újból az eljárás szóbeli szakaszát.

28

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

29

A Törvényszéknek a fenti 28. pont első francia bekezdésében bemutatott kérdésekről való határozathozatal iránti kérelem elfogadhatóságára vonatkozó írásbeli kérdését követő írásbeli válaszában a felperes kijelentette, hogy az a kérelem már okafogyottá vált. Meg kell állapítani tehát, hogy a felperes első kereseti kérelmétől elállt.

30

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

31

A Monsanto azt kéri, hogy a Törvényszék:

32

A Pioneer azt kéri, hogy a Törvényszék:

33

A jelen ügy érdemi vizsgálatát megelőzően meg kell jegyezni, hogy a felperes a Törvényszék Hivatalánál 2017. szeptember 22‑én az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránt benyújtott beadványában (lásd a fenti 26. pontot) kérte, hogy biztosítsák számára a lehetőséget a tárgyalásra előkészített szóbeli előterjesztéseinek írásbeli benyújtására. E tekintetben elegendő annak megállapítása, hogy az eljárási szabályzat nem rendelkezik ilyen eljárási cselekményről.

34

Ami a jelen ügy érdemi részét illeti, a felperes keresete alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik. Első jogalapjával a felperes előadja, hogy belső felülvizsgálat iránti kérelme teljes egészében az 1367/2006 rendelet hatálya alá tartozik. Álláspontja szerint a Bizottság megsértette az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdését ugyanezen rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjával, valamint (11) és (18)–(21) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezve, amikor azt állapította meg, hogy a belső felülvizsgálat iránti kérelem nagy részben az 1367/2006 rendelet hatályán kívül eső kérdésekre vonatkozik. Második jogalapjával a felperes a megtámadott határozat jogellenességére hivatkozik, amennyiben a Bizottság azt nem az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében előírt határidőn belül hozta meg.

35

Mindenekelőtt az első jogalapot kell megvizsgálni. E tekintetben a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a belső felülvizsgálat iránti kérelem nagy részben az 1367/2006 rendelet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozik. Úgy ítéli meg, hogy az 1829/2003 rendelet alapján elfogadott igazgatási aktusok, mint amilyenek az engedélyező határozatok, az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében vett környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusoknak minősülnek. Amennyiben valamely nem kormányzati szervezet belső felülvizsgálatot kér, vagy kereseti jogát gyakorolja, nem köteles az általa hivatkozott jogalapokat azon aktus elemeire korlátoznia, amely a „környezeti kockázatok értékelésére” vonatkozik. A felperes szerint a géntechnológiával módosított szervezetek emberi egészségre kifejtett hatása a környezet állapotához kötődő egészségügyi kérdés. Ráadásul az, hogy az 1829/2003 rendeletet az EUMSZ 168. cikk közegészségre vonatkozó (4) bekezdése alapján fogadták el, nem befolyásolja azt a kérdést, hogy az engedélyező határozatok az 1367/2006 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének értelmében vett környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusok‑e. Ezenkívül a felperes azt állítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező szójababok átfogó értékelésének elemei és az ezekre vonatkozó bizonyítékok egymástól nem elválaszthatók. Következésképpen egy géntechnológiával módosított szervezet forgalombahozatali engedélyének a Bizottság által egyrészt környezeti elemekre, másrészt nem környezeti elemekre történő „feldarabolása” nélkülöz minden alapot.

36

A Bizottság, amelyet a Monsanto és a Pioneer támogat, lényegében úgy véli, hogy az 1367/2006 rendelet 10. cikkében előírt felülvizsgálati jog terjedelme azokra a kérdésekre korlátozódik, amelyek az említett rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alá tartoznak. A Bizottság szerint pusztán az a tény, hogy az engedélyező határozatokat az 1829/2003 rendelet alapján hozták meg, nem keletkeztet automatikusan jogot e határozatok valamennyi aspektusának az 1367/2006 rendelet 10. cikke alapján történő felülvizsgálatára. Ezzel szemben a felülvizsgálati kérelem benyújtásához való jog kizárólag a környezetvédelmi jog alá tartozó aspektusokra vonatkozik, amint azokat az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja meghatározza. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a környezetvédelmi és a közegészségügyi törekvések fogalmi és jogi szinten különbözőek, és a felperes felülvizsgálat iránti kérelmének közegészségügyre vonatkozó aspektusai nem tartoznak az 1367/2006 rendelet 10. cikkének hatálya alá. Közelebbről a Bizottság azt állítja mindenekelőtt, hogy az ügy tárgyát képező felülvizsgálat iránti kérelemben előterjesztett érvek nagy része az „élelmiszer‑biztonságra” vonatkozik, ezt követően, hogy azon jogi rendelkezések, amelyeken a felülvizsgálat iránti kérelem alapul, nyilvánvalóan a közegészségügyet és nem a környezetvédelmet érintik, végül, hogy a felperes által az élelmiszerekben és takarmányokban jelen lévő, géntechnológiával módosított termékek tápértékének, címkézésének és biztonságának tárgyában kifejtett érveit úgy kell tekinteni, hogy azok a termékek biztonságához, nem pedig általában a környezetvédelemhez kapcsolódnak.

37

A jelen ügyben a felek között nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a Bizottságnak jogában állt‑e a felperes 1367/2006 rendelet 10. cikke alapján, az engedélyező határozatok belső felülvizsgálata iránt benyújtott kérelme nagy részének – mint elfogadhatatlannak – az elutasítása azzal az indokkal, hogy az e kérelemben előadott kifogások nagy része nem a környezetvédelmi jog alá tartozik.

38

Az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében bármely, a rendelet 11. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon uniós intézményhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el.

39

Az 1367/2006 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy a 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet az EUM‑Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.

40

Az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja az „igazgatási aktus” fogalmát e rendelet alkalmazásában akként határozza meg, hogy az közösségi intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés.

41

Az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy e rendelet alkalmazásában „környezetvédelmi jog” alatt az olyan uniós jogszabályokat kell érteni, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti közösségi környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználásához és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten.

42

E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy az a kérdés, hogy valamely aktust a környezetvédelmi jog alapján fogadtak‑e el, nem függ azon jogalaptól, amely alapján az adott jogi rendelkezést elfogadták.

43

Másrészt az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy e rendelet alkalmazásában a „környezetvédelmi jog” magában foglal minden olyan uniós jogi rendelkezést, amely a jogalapjára való tekintet nélkül hozzájárul az Unió környezetvédelmi politikája céljainak megvalósításához. Ennek keretében a környezetvédelem területén lényegében az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdésében felsorolt célokat sorolja fel: vagyis a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználásához és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten.

44

Az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjából következik, hogy az uniós jogalkotó azzal, hogy az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekre utal, az 1367/2006 rendeletben említett „környezetvédelmi jognak” tág jelentést szándékozott adni, amely nem korlátozódik a szűk értelemben vett természetes környezet védelmére.

45

Ezt a megállapítást egyébiránt megerősíti az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése, amelynek értelmében az EUMSZ XX. címében említett környezetvédelmi jog magában foglalhat továbbá elsődlegesen adózási természetű rendelkezéseket, olyan rendelkezéseket, amelyek érintik a területrendezést, a mennyiségi vízkészlet‑gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják; a földhasználatot, a tagállamok valamelyikének különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét. A „környezetvédelmi jog” fogalmának megszorító értelmezése azzal a következménnyel járna, hogy az ilyen rendelkezések és intézkedések nagy része nem tartozna e terület alá.

46

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az 1367/2006 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése azt írja elő, hogy az ott említett igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által például az EUMSZ 101., 102., 106., 107., 228., 258., 260. és 325. cikk értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat, amely cikkeknek a versenyszabályok, a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás, az ombudsmani eljárások és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó eljárások képezik tárgyát. Az, hogy a jogalkotó szükségesnek vélte ilyen kivételek beiktatását, ugyancsak azt mutatja, hogy a „környezetvédelmi jog” 1367/2006 rendeletben említett fogalmát főszabály szerint igen tágan kell értelmezni.

47

Ami azt a kérdést illeti, hogy a Bizottság belső felülvizsgálatának keretében kizárólag a környezetvédelmi jog alá tartozó kérdéseket volt‑e köteles megvizsgálni, meg kell állapítani, hogy az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon közösségi intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el. E rendelkezés szövege nem tartalmaz a belső felülvizsgálat terjedelmének a környezetvédelmi jogra vonatkozó kérdésekre történő korlátozást.

48

Mindazonáltal az 1367/2006 rendelet (18) preambulumbekezdésében a jogalkotó pontosan meghatározta, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25‑én aláírt Egyezmény (kihirdette a 2001. évi LXXXI. törvény, HL 2005. L 124., 1. o.) 9. cikkének (3) bekezdéséhez hasonlóan és az EUM‑Szerződés rendelkezéseinek megfelelően az említett rendelet célja, hogy lehetőséget teremtsen a környezetvédelmi jogi sértő aktusok megtámadására irányuló eljárások indítására. Ezenfelül az 1367/2006 rendelet címéből, valamint (5) preambulumbekezdéséből következik, hogy az 1367/2006 rendelet kizárólag környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól.

49

Az 1367/2006 rendelet 10. cikke értelmében belső felülvizsgálat folytatására vonatkozó kötelezettség terjedelmét tehát olyan módon kell értelmezni, hogy a Bizottság egy belső felülvizsgálat iránti kérelmet kizárólag akkor köteles megvizsgálni, ha a felülvizsgálat kérelmezője arra hivatkozott, hogy az adott igazgatási aktus szemben áll az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi joggal.

50

E megfontolások fényében kell megvizsgálni egyrészt, hogy az engedélyező határozatok olyan aktusok voltak‑e, amelyeket az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alapján fogadtak el, másrészt, hogy a felperes belső felülvizsgálat iránti kérelem keretében előadott érvei e terület alá tartoznak‑e.

51

A felperes által benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelem a Bizottság által az 1829/2003 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott engedélyező határozatok belső felülvizsgálatára irányult.

52

Az 1829/2003 rendelet jogalapjai sorában az EK 37. és EK 95. cikket, valamint az EK 152. cikk (4) bekezdésének b) pontját említi, amely rendelkezések a jelen ügy szempontjából az EUMSZ 43. és EUMSZ 114. cikknek, illetve az EUMSZ 168. cikk (4) bekezdése b) pontjának felelnek meg, amelyek a mezőgazdaság, a jogszabályok közelítése és a közegészség területét érintik.

53

Az 1829/2003 rendelet 1. cikkének a) pontja értelmében e rendelet célkitűzése az EFSA létrehozásáról és az élelmiszer‑biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) megállapított általános elvekkel összhangban, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jóllét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, biztosítva mindeközben a belső piac hatékony működését.

54

Egyébiránt az 1829/2003 rendelet (1) preambulumbekezdése kimondja, hogy a biztonságos és egészséges élelmiszerek és takarmányok szabad mozgása lényeges vonása a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul a polgárok egészségéhez, jólétéhez, valamint társadalmi és gazdasági érdekeihez. Az 1829/2003 rendelet (2) és (43) preambulumbekezdése kimondja, hogy az uniós politikák végrehajtása során biztosítani kell az emberi élet és egészség, az állati egészség és jóllét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelmét. Az 1829/2003 rendelet (3) preambulumbekezdése értelmében az emberi és állati egészség védelme érdekében a géntechnológiával módosított szervezetekből álló, azokat tartalmazó vagy azokból előállított élelmiszereken és takarmányokon az Unióban történő forgalomba hozatalt megelőzően uniós eljárással biztonsági értékelést kell végezni.

55

Az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése az élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásra szánt, géntechnológiailag módosított szervezetek forgalomba hozatalát engedélyhez köti. Az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében ilyen engedély csak akkor adható, ha az engedély kérelmezője megfelelő és kielégítő mértékben bizonyította, hogy az adott, géntechnológiával módosított szervezet vagy az adott élelmiszer megfelel az ugyanezen rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek.

56

Az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a kumulatív feltételeket, amelyeknek e tekintetben teljesülniük kell. Konkrétabban a szóban forgó élelmiszer:

57

Ezenkívül az 1829/2003 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése engedélyhez köti a géntechnológiával módosított takarmányok forgalomba hozatalát, felhasználását vagy feldolgozását. Az 1829/2003 rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében ilyen engedély csak akkor adható, ha az engedély kérelmezője megfelelő és kielégítő mértékben bizonyította, hogy a termék megfelel ugyanezen rendelet 16. cikke (1) bekezdése feltételeinek.

58

Az 1829/2003 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a kumulatív feltételeket, amelyeknek e tekintetben teljesülniük kell. Konkrétabban a szóban forgó takarmány:

59

Ezenfelül az 1829/2003 rendelet (9) preambulumbekezdése kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok új engedélyezési eljárásainak alkalmazniuk kell az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, az élelmiszer‑biztonsági kérdésekre vonatkozó új kockázatértékelési keretet, és a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát csak az emberi és állati egészségre és megfelelő esetben a környezetre gyakorolt hatásuk bármilyen kockázatára kiterjedő, a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelő tudományos értékelést követően lehet engedélyezni.

60

A Bizottság az EFSA véleményének kézhezvételét követően, az 1829/2003 rendelet 7. és 19. cikkének megfelelően meghozza az engedély iránti kérelemre vonatkozó végső határozatot. Ezzel összefüggésben köteles figyelembe venni az EFSA véleményét, az uniós jog valamennyi releváns rendelkezését, valamint a vizsgált kérdés szempontjából hasznos más jogszerű tényezőket.

61

Először is, azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az engedélyező határozatok az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusok voltak‑e, meg kell állapítani egyrészt, hogy a fenti 53., 54., 56., 58. és 59. pontban hivatkozott preambulumbekezdésekből és rendelkezésekből az következik, hogy egy olyan engedélyező határozat, mint amely a felperes belső felülvizsgálat iránti kérelmének tárgyát képezi, egyebek mellett a környezetvédelem területe alá tartozik. Másrészt az 1829/2003 rendelet 4., 7., 16. és 19. cikke által követett cél az olyan emberi beavatkozások szabályozása, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre olyan, géntechnológiával módosított szervezetek jelenléte folytán, amelyek következményekkel járhatnak az emberek és állatok egészsége tekintetében. Meg kell állapítani tehát, hogy az engedélyező határozatok minden kétséget kizáróan az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusoknak minősülnek.

62

Másodszor, azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a felperes által belső felülvizsgálat iránti kérelmében előadott érvek az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog területe alá tartoznak‑e, a fenti 49. pontban tett megállapításból következik, hogy nyilvánvaló, hogy a jelen ügyben a Bizottságnak a felperes által benyújtott felülvizsgálat iránti kérelmet csak annyiban kellett megvizsgálnia, amennyiben a felperes arra hivatkozott, hogy az engedélyező határozatok ellentétesek az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi joggal.

63

Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a „környezetvédelmi jog” fogalmának terjedelme nem olyan szűk, mint ahogyan azt a Bizottság állítja a megtámadott határozatban. Az az egyetlen tény ugyanis, hogy az 1829/2003 rendelet – a Bizottság szerint – megkülönbözteti egymástól az érintett élelmiszerek és takarmányok biztonságának értékelését a környezeti kockázatok értékelésétől, ideértve az ezek környezetben való jelenlétéhez kapcsolódó egészségi kockázatokat is, nem vonhatja kétségbe azt a megállapítást, amely szerint a felülvizsgálat iránti kérelemben kifejtett kifogások, amelyeket a Bizottság elutasított a megtámadott határozatban azzal az indokolással, hogy nem tartoznak a környezetvédelmi jog területe alá, ténylegesen az 1367/2006 rendelet 10. cikkének hatálya alá tartoznak.

64

E tekintetben a Bizottság helytállóan állítja azt, hogy az 1829/2003 rendelet a közegészséget az élelmiszerek biztonsága szempontjából érinti, ugyanakkor magában foglalja az élelmiszerekben és takarmányokban felhasznált géntechnológiával módosított termékek esetleges környezeti hatásait is. Ezenfelül a Bizottság elismeri, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek tagállamokban való termesztéséhez való jogra vonatkozó határozatok, per definitionem, ugyancsak kapcsolódhatnak a környezethez, és az importált, géntechnológiával módosított termékek élelmiszerként és takarmányként vagy azok összetételében történő felhasználására való jogra vonatkozó engedélyek ugyancsak hatással lehetnek a környezetre, például kezelésük módja függvényében vagy a kezelés során a környezetbe történő kibocsátásuk folytán. Mindazonáltal, a Bizottság szerint a felperes által az élelmiszerekben és takarmányokban jelen lévő, géntechnológiával módosított termékek tápértékével, címkézésével és biztonságával kapcsolatban kifejtett érvek, amelyeket a Bizottság a megtámadott határozatban elfogadhatatlannak nyilvánított, a termékek biztonságához, nem pedig a környezet állapotához kapcsolódnak.

65

Márpedig, a Bizottság okfejtése szerint, a géntechnológiával módosított szervezetek közegészségre és az állatok védelmére gyakorolt hatásai, mint amilyenek a tápértékre gyakorolt esetleges hatások, a környezetvédelmi jog alá tartoznak, amennyiben a termesztés az Unióban történt. Ezzel szemben, ha a termesztésre az Unión kívül került sor, e következmények nem tartoznak a környezetvédelmi jog területe alá. Az ilyen különbségtétel mesterséges, és azzal a kockázattal jár, hogy megfosztja az 1367/2006 rendeletet hatékony érvényesülésétől).

66

Először is, az 1829/2003 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a szóban forgó élelmiszerek és takarmányok nem hozhatók forgalomba az Unióban, ha kedvezőtlen hatást gyakorolnak többek között a környezetre. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy e rendelkezések, szövegük értelmében, nem korlátozódnak kizárólag a természetes környezet Unión belüli védelmére. Következésképpen a géntechnológiával módosított szervezetek Unión belüli természetes környezetbe történő lehetséges kibocsátása folytán fennálló kockázatoknak az értékelése csak egy sajátos aspektusa a környezeti kockázatok 1829/2003 rendelet szerinti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálatának.

67

Továbbá, teljesen nyilvánvaló, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek élelmiszerré vagy takarmánnyá való feldolgozását megelőzően azok termesztésére van szükség. Meg kell jegyezni, hogy e termesztés során a géntechnológiával módosított szervezetek főszabály szerint a természetes környezet részét képezik, tehát rendesen a környezet egy elemét alkotják. E megállapítást egyébként megerősíti továbbá az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja, amely a „környezeti információ” e rendelet értelmében vett fogalmát határozza meg, és amely a géntechnológiával módosított szervezeteket mint a környezetet alkotó elemeket sorolja fel. Így, tekintve, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek rendesen a környezet egy elemét alkotják, az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjából az következik, hogy az olyan rendelkezések, amelyek célja a géntechnológiával módosított szervezetek emberi vagy állati egészséget érintő következményeinek szabályozása, ugyancsak a környezetvédelem területe alá tartoznak (lásd a fenti 43. pontot).

68

Végül, a fenti 53., 54., 56., 58. és 59. pontban bemutatott rendelkezésekből az következik, hogy az olyan engedélyező határozat, mint amely a felperes belső felülvizsgálat iránti kérelmének tárgyát képezi, olyan aktus, amely az állatok egészsége vagy jólléte védelmének területe alá tartozik. Márpedig meg kell állapítani, hogy az engedélyező határozatokkal érintett takarmányt fogyasztó állatokat, az érintett takarmány rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti használata esetén, amely felhasználási feltételek megfelelnek annak, amire vonatkozólag a szóban forgó termék vagy anyag forgalombahozatali engedélyét kiadták (lásd analógia útján: 2016. november 23‑iBizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe ítélet, C‑673/13 P, EU:C:2016:889, 79. pont), magukat is környezeti elemnek kell tekinteni, mivel nem kizárható, hogy kölcsönösen kapcsolatba kerülnek a környezettel, vagy annak részét képezik. Az ezen állatok védelmét célzó szabályozás, mint amilyen az 1829/2003 rendelet I., III. és IV. fejezete, tehát teljes egészében az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett környezetvédelmi jog részét képezi. Más következtetés kizárólag abban az esetben vonható le, ha ténylegesen kizárható, hogy egy, a szóban forgó takarmánnyal táplált állat akár jelenléte, akár ürüléke vagy maradványai által kapcsolatba kerüljön a lakossággal és a környezettel, teljesen elszigetelődve azoktól – amit a jelen ügyben a Bizottság nem bizonyított.

69

Következésképpen az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog magában foglal a jelen ügyben minden olyan, a géntechnológiával módosított szervezetek szabályozására irányuló uniós jogi rendelkezést, amelynek célja az emberi vagy állati egészséget érintő olyan kockázat kezelése, amely ezen, géntechnológiával módosított szervezetekből vagy az említett szervezetekre a természetes környezetben történő termesztésük vagy tenyésztésük során negatív hatások kiváltására alkalmas környezeti tényezőkből ered. E megállapítás különbség nélkül vonatkozik azokra az esetekre, amikor a géntechnológiával módosított szervezeteket nem az Unión belül termesztették.

70

A jelen ügyben a megtámadott határozatban a Bizottság kifejti, hogy a felülvizsgálat iránti kérelemben előadott – és a fenti 14. pontban bemutatott – kifogások a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásaira utalnak. Következésképpen azok nem vizsgálhatók az 1367/2006 rendelet 10. cikkének keretében. Közelebbről a Bizottság azt állítja mindenekelőtt, hogy az engedélyező határozatok lehetővé teszik a szóban forgó szójababok importját élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználás céljából, de kizárják azok termesztési célú felhasználását. A Bizottság szerint különbséget kell tenni a biztonsági értékelés, amely többek között a toxikus, allergén jellegre vagy a tápanyagtartalomra vonatkozik, valamint a környezeti kockázatok értékelése között. A Bizottság kifejti továbbá, hogy a felperes felülvizsgálat iránti kérelemben hivatkozott érvei, amelyek az EFSA biztonságra vonatkozó iránymutatásainak hiányára, valamint a géntechnológiával módosított növények tápanyagtartalom‑vizsgálatára vonatkoznak, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok fogyasztásának a hatásai körébe tartoznak. A Bizottság hozzáteszi, hogy a tápanyagtartalom‑vizsgálat egyike azon „kockázati zónáknak”, amelyeket figyelembe kell venni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok fogyasztásából eredő, egészségre gyakorolt hatások vizsgálata során, ugyanakkor a környezetbe történő lehetséges kibocsátása miatt nem képezi részét a környezeti kockázatok értékelésének. Ezenkívül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó élelmiszerek címkézése az említett, a végső fogyasztóknak fogyasztás céljából szállított élelmiszerek jellemzőire vonatkozik, és e címkézés nincs közvetlen kapcsolatban a környezeti kockázatok értékelésével. Végül a Bizottság azt állítja, hogy a felperes másik három érve, nevezetesen a forgalomba hozatal utáni felügyelet hiánya, a szóban forgó élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer‑maradványok vizsgálatának hiánya és az RNS‑interferenciát előidéző növények fogyasztásának nem kívánt hatásira vonatkozó kutatás hiánya nem áll kapcsolatban a környezeti kockázatok értékelésével. Következésképpen ezen érvek nem vizsgálhatók az 1367/2006 rendelet 10. cikkének keretében (lásd a fenti 17. pontot).

71

Ami a megtámadott határozatban kifejtett azon megfontolásokat illeti, amelyek szerint egyrészt a felperes azon érvei, amelyek az EFSA géntechnológiával módosított, jelentős mértékben módosított tápanyagtartalmú növények biztonságra és egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó iránymutatásinak hiányára irányulnak, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok fogyasztása révén az egészségre gyakorolt hatások körébe tartoznak, másrészt a tápanyagtartalom‑vizsgálat nem képezte részét a környezeti kockázatok értékelésének a környezetbe történő lehetséges kibocsátást illetően, meg kell állapítani egyrészt, hogy az engedélyező határozatok az 1829/2003 rendelet rendelkezéseit hajtják végre, amelyek többek között az emberi és állati egészség Unión belüli védelméhez járulnak hozzá, másrészt hogy az emberi vagy állati egészségét érintő, meghatározott kockázat, nevezetesen a tápanyagtartalom lehetséges módosulásai, a szóban forgó, géntechnológiával módosított szervezetből erednek. Ebből, a fenti 69. pontban megállapítottakkal összhangban, az következik, hogy azok a kifogások, amelyeket a Bizottság a fenti érvekkel elutasított, teljes egészében az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog területe alá tartoznak.

72

Ami a megtámadott határozatban hivatkozott azon érvet illeti, amely szerint a felperesnek a szóban forgó élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer‑maradványok vizsgálatának hiányára, valamint az emberek és állatok egészségére vonatkozó kutatás relevanciájára vonatkozó érve nincs kapcsolatban a környezeti kockázatok értékelésével, meg kell jegyezni, hogy e kifogások az 1829/2003 rendelet rendelkezéseinek megsértését róják fel, amelyek célja az emberi és állati egészségnek az érintett, géntechnológiával módosított szervezetekből eredő kockázatokkal szembeni, Unión belüli védelmére irányul. Ebből, a fenti 69. pontban tett megállapítással összhangban, az következik, hogy azok a kifogások, amelyeket a Bizottság a fenti érvekkel elutasított, teljes egészében az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog területe alá tartoznak.

73

A megtámadott határozatban foglalt azon kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a felülvizsgálat iránti kérelem keretében a címkézéssel kapcsolatban előadott érvek nem kapcsolódnak a környezeti kockázatok értékeléséhez, meg kell jegyezni, hogy az 1829/2003 rendelet (20) és (22) preambulumbekezdése szerint a géntechnológiával módosított takarmányok címkézésére vonatkozó követelmények célja, hogy a végső felhasználókat, különösen az állattenyésztőket, a takarmány összetételére és tulajdonságaira vonatkozóan pontos információkkal lássák el, és ezáltal a felhasználók információk ismeretében választhassanak. Ezenfelül a címkézésnek információt kell adnia bármely jellemzőről vagy tulajdonságról, amely egy élelmiszert vagy takarmányt a hagyományos megfelelőjétől megkülönböztet az összetétel, a tápérték vagy a tápláló hatás, az élelmiszer vagy takarmány tervezett felhasználása és a lakosság bizonyos rétegei számára az egészségügyi vonatkozások tekintetében. Ebből következően a jelen ügyben a géntechnikai úton módosított élelmiszerek és takarmányok megfelelő címkézése olyan járulékos elem, amely nélkülözhetetlen a – többek között – az emberi és állati egészségre vonatkozó értékelések eredményeinek biztosításához. A Bizottságnak tehát, az 1367/2006 rendelet 10. cikke alkalmazásában meg kellett volna vizsgálnia a felperesnek az érintett élelmiszerek és takarmányok összetételére vonatkozó címkézést illető érvét.

74

Ami a Bizottság megtámadott határozatban tett, azon megállapítását illeti, amely szerint a forgalomba hozatalt követő felügyelet állítólagos hiánya nem kapcsolódik a környezeti kockázatok értékeléséhez, elegendő arra emlékeztetni, hogy az 1829/2003 rendelet (35) preambulumbekezdésének első mondta kifejti, hogy a kockázatértékelés következtetéseinek alapján adott esetben forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények bevezetésére van szükség az emberi fogyasztásra szánt, géntechnológiával módosított élelmiszerek használata és az állati fogyasztásra szánt, géntechnológiával módosított takarmányok használata tekintetében. Meg kell említeni továbbá, hogy a felügyeleti terv célja többek között annak biztosítása, hogy az érintett élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi vagy állati egészséget érintő semmilyen kockázat nem merül fel azok forgalomba hozatalának engedélyezését követően, vagy hogy az ezekből eredő káros hatások korlátozottak maradnak.

75

E tekintetben a Bizottság helytállóan hivatkozik arra a megtámadott határozatban, hogy a forgalomba helyezést követő felügyeletre vonatkozó előírások célja a géntechnológiával módosított élelmiszerek fogyasztására vonatkozó adatok gyűjtése. Hozzá kell tenni továbbá, hogy az említett felügyelet a takarmányok állatok által történő fogyasztására is vonatkozik, amelyek a környezetnek maguk is részét képezik.

76

Ebből az következik, hogy a jelen ügyben a megfelelő felügyelet hiányával kapcsolatban megfogalmazott, az emberi és állati egészséget illető megfontolások ugyancsak az 1367/2006 rendelet 10. cikkének hatálya alá tartoznak.

77

Következésképpen a Bizottság tévesen állapította meg a megtámadott határozatban, hogy a fenti 70. pontban bemutatott érvek nem vizsgálhatók az 1367/2006 rendelet 10. cikkének keretében. Ezt a megállapítást a Bizottság és a beavatkozók által felhozott egyéb érvek nem kérdőjelezik meg.

78

Először is, a Bizottság azon érvével kapcsolatban, amely szerint a felülvizsgálat iránti kérelem – azon aspektusait tekintve, amelyeket a Bizottság elfogadhatatlannak nyilvánított – alapvető lényege a szóban forgó, élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználásra szánt, géntechnológiával módosított szervezetek biztonsága, elegendő annyit megjegyezni, hogy az 1367/2006 rendelet nem írja elő, hogy a felülvizsgálat iránti kérelem alapvető lényegének egy, a környezetvédelmi jog alá tartozó kérdésnek kell lennie (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2016. november 23‑iBizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe ítélet, C‑673/13 P, EU:C:2016:889, 77. és 78. pont). Amint az a fenti 49. és 62. pontban megállapítást nyert, a belső felülvizsgálat keretében a Bizottság köteles megvizsgálni minden olyan érvet, amellyel a felülvizsgálatot kérelmező személy arra hivatkozik, hogy a szóban forgó igazgatási aktus ellentétes az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi joggal, anélkül hogy szükséges lenne, hogy egy környezetvédelmi jog alá tartozó kérdés képezze a vizsgált érv fő jogi célját.

79

Másodszor, amint az a fenti 63–69. pontban bemutatást nyert, el kell utasítani a Bizottság azon érvét, amely szerint az, hogy az 1829/2003 rendelet különbséget tesz az érintett élelmiszerek és takarmányok biztonságának értékelése és a környezeti kockázatok értékelése között, releváns annak vizsgálata szempontjából, hogy a felülvizsgálat iránti kérelem az 1367/2006 rendelet hatálya alá tartozik‑e.

80

Amennyiben a Bizottság ezzel összefüggésben arra hivatkozik, hogy az, hogy az 1829/2003 rendelet (33) preambulumbekezdése megkülönbözteti egymástól a környezeti kockázatok értékelését és a biztonság értékelését, meg kell jegyezni, hogy az említett preambulumbekezdésben az áll, hogy amennyiben valamely, az 1829/2003 rendelet alapján benyújtott engedély iránti kérelem géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy ilyen szervezetekből álló termékekre vonatkozik, a kérelmező választhat, hogy a környezetbe történő szándékos kibocsátásra vonatkozó, a 2001/18 irányelv C része alapján kapott engedélyt nyújtja be, vagy pedig azt kéri az 1829/2003 rendelet szerinti engedélyezési eljárás keretében, hogy a biztonsági értékeléssel egy időben környezetikockázat‑értékelést is végezzenek. Ebből a megállapításból az következik, hogy a környezetbe történő szándékos kibocsátás hatásainak értékelése végezhető vagy a 2001/18 irányelv alapján indított eljárás keretében, vagy pedig az 1829/2003 rendelet szerinti eljárás keretében. Ugyanakkor, jóllehet az 1829/2003 rendelet (33) preambulumbekezdésének az a tárgya, hogy a környezetbe történő szándékos kibocsátás hatásainak értékelésére milyen körülmények között kerülhet sor egy, az 1829/2003 rendelet alapján indított eljárás keretében, az egyáltalán nem befolyásolja, hogy az 1367/2006 rendelet alapján benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelemben megfogalmazott kifogások az ezen utóbbi rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alá tartoznak‑e.

81

Ezenfelül a Bizottság azon érvét is el kell utasítani, amely szerint az 1829/2003 rendelet 5. és 17. cikkéből az következik, hogy noha az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi terméket alá kell vetni biztonsági vizsgálatnak, csak a géntechnológiával módosított szervezetekből álló, vagy azokat tartalmazó élelmiszereket és takarmányokat kell környezetikockázat‑értékelésnek alávetni, a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszereket és takarmányokat nem. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a forgalomba hozatal engedélyezéséhez az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében és 16. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek teljesülésére van szükség (lásd a fenti 56. és 58. pontot). Ezzel szemben az 1829/2003 rendelet 5. és 17. cikkéből az következik, hogy azok kizárólag az engedély iránti kérelem benyújtásának eljárását és az arra vonatkozó formalitásokat érintik. E cikkeknek tehát nem képezik tárgyát az engedély iránti kérelem érdemi vizsgálatának feltételei vagy annak terjedelme.

82

Amennyiben a Bizottság azt állítja, hogy az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja a „környezeti információ” kifejezés meghatározását nyújtó i. alpontja a géntechnológiával módosított szervezetekre a biológiai sokféleség összefüggésében utal, amely pontosan olyan helyzetet érint, amikor a közegészségre vonatkozó kérdések úgy tekinthetők, mint amelyek feltárják egyes környezeti elemek állapotát, meg kell állapítani, hogy az említett rendelkezés a géntechnológiával módosított szervezetekre mint környezeti elemekre utal. Ez alátámasztja azt, a fenti 67. pontban tett megállapítást, amely szerint a géntechnológiával módosított szervezetek környezeti elemeknek minősülnek. Mindenesetre, még azt feltéve is, hogy a Bizottság értelmezése helytállónak bizonyul, meg kell állapítani, hogy az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja csupán egyes tipikus környezeti elemek nem kimerítő felsorolását tartalmazza, ám nem zárja ki, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek környezeti elemeknek minősüljenek.

83

Harmadszor, a Bizottság, amelyet a Monsanto támogat, arra hivatkozik, hogy a közegészségre vonatkozó megfontolások képezhetik a környezetvédelem hatását és következményét, de a környezetvédelmi rendelkezésekben a közegészségre vonatkozó utalásoknak nem céljuk, hogy a közegészség területét teljes egészében a környezetvédelmi jog területe alá vonják. A Bizottság szerint a szóban forgó felülvizsgálat iránti kérelem elemei nem tárják fel a környezeti elemek állapotát, és nincsenek is azzal kapcsolatban, tehát nem tartoznak az 1367/2006 rendelet 10. cikke alá.

84

E tekintetben, amint arra a fenti 43. pont emlékeztet, az emberi egészség védelme az Unió környezetpolitikájának célkitűzései közé tartozik (lásd: 2010. december 22‑iGowan Comércio Internacional e Serviços ítélet, C‑77/09, EU:C:2010:803, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy, amint arra a Bíróság helytálló módon hivatkozik, az 1367/2006 rendelet 10. cikkének nem célja, hogy a közegészség területét teljes egészében a környezetvédelmi jog területe alá vonja.

85

Márpedig meg kell állapítani, amint az a fenti 49. és 62. pontban bemutatásra került, hogy a belső felülvizsgálat iránti kérelem a jelen esetben kizárólag annyiban elfogadható, amennyiben abban arra hivatkoznak, hogy az engedélyező határozatok ellentétesek az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi joggal. Az 1829/2003 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy az érintett élelmiszerek és takarmányok nem hozhatók forgalomba, ha kedvezőtlen hatást gyakorolnak az emberi vagy állati egészségre vagy a környezetre. A 305423, a MON 87769 és a MON 87705 szójababok termesztésük során emberi beavatkozással módosított elemeknek minősültek, amelyek kölcsönös viszonyban álltak a természetes környezettel. Így e környezeti elemek géntechnikai módosításai járhattak következménnyel azok tápértékét illetően, vagy jelenthettek kockázatot az élelmiszer‑biztonságra, tehát az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alá tartozó kérdésnek minősültek.

86

Mindenesetre emlékeztetni kell arra (lásd a fenti 68. pontot), hogy a takarmányokat, amelyek ugyancsak az engedélyező határozatok tárgyát képezik, fogyaszthatják olyan állatok, amelyek kölcsönös kapcsolatba kerültek a környezettel, vagy amelynek részét fogják képezni. Ezek az állatok tehát maguk is környezeti elemnek tekinthetők, és az érintett takarmányokból eredő, tápértékre vonatkozó következmények, vagy az, hogy azok sérthetik az élelmiszer‑biztonságot, olyan kérdéseknek minősülnek tehát, amelyek az 1367/2006 rendelet értelmében vett környezetvédelmi jog alá tartoznak.

87

Negyedszer, a Bizottság azon érvével kapcsolatban, amely szerint pusztán az a tény, hogy az érintett élelmiszereket vagy takarmányokat biológiai vagy műszaki kezelésnek vetették alá származási országukban, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó termékek biztonsága befolyással lehetne a környezet állapotára, elegendő arra emlékeztetni, hogy az 1367/2006 rendelet értelmében vett, a jelen ügy tárgyát képező környezetvédelmi jog nem korlátozódik önmagában az Unión belüli természetes környezet állapotára, és ez az érv egyébiránt nem veszi tekintetbe, hogy az érintett takarmányt fogyasztó állatokra e takarmány hatással van.

88

Ötödször, amennyiben a Bizottság a jelen ügyben az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének relevanciájára hivatkozik, emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint e rendelkezésre, amelyen az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapul, ez utóbbi jogszerűségének értékelése céljából nem lehet hivatkozni (2015. január 13‑iTanács és társai kontra Vereniging Milieudefensie és Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht, C‑401/12 P–C‑403/12 P, EU:C:2015:4, 61. pont).

89

A fentiek összességéből azt a következtetést kell levonni, hogy a Bizottság, amikor megállapította, hogy a felperes által belső felülvizsgálat iránti kérelme keretében előadott kifogások nagy része nem a környezetvédelmi jog alá tartozik, tévesen alkalmazta a jogot. Következésképpen az első jogalapnak helyt kell adni, és a megtámadott határozatot teljes egészében meg kell semmisíteni, anélkül hogy a felperes által előadott második jogalap vizsgálata szükséges volna.

90

Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját és a felperes költségeinek viselésére.

91

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Monsanto és a Pioneer maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)

a következőképpen határozott: