3)
|
Ha a „Dublin III”-rendelet rendelkezéseit más jogi aktusokra figyelemmel kell értelmezni:
a)
|
Annak értékelése során, hogy a „Dublin III”-rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „szabálytalan határátlépés” esete áll-e fenn, különösen azt kell-e figyelembe venni, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex – különösen a beutazás időpontja miatt az alapügyekre alkalmazandó, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke – alapján fennállnak-e a beutazási feltételek?
A 3) a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
|
b)
|
Különösen az uniós jog mely rendelkezéseit kell figyelembe venni annak értékelése során, hogy a „Dublin III”-rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „szabálytalan határátlépés” esete áll-e fenn?
A 3) a) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
|
c)
|
Az alapügyek körülményei között, amelyeket az jellemez, hogy olyan időszakra esnek, amelyben a legjelentősebb szerepet betöltő államok nemzeti hatóságai rendkívül nagyszámú olyan emberrel szembesültek, akik a területükön kívántak átutazni, a belépésnek a Schengeni határellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében vett engedélyezésének tekintendő-e a valamely tagállam által a konkrét eset körülményeinek vizsgálata nélkül gyakorlatilag eltűrt, a területére való olyan beutazás, amelynek egyedüli célja az éppen e tagállamon való átutazás és a nemzetközi védelem iránti kérelem valamely másik tagállamban történő benyújtása?
A 3) a) és 3) c) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
|
d)
|
Azzal jár-e a belépésnek a Schengeni határellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyezése, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vízummal egy tekintet alá eső engedélyről, és így a „Dublin III”-rendelet 2. cikkének m) pontja szerinti „vízumról” van szó, mire tekintettel a „Dublin III”-rendelet felelős tagállam meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során ez utóbbi rendelet 12. cikkét is figyelembe kell venni?
A 3) a), 3) c) és 3) d) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
|
e)
|
Abból kell-e kiindulni az átutazás céljából való beutazás gyakorlati tűrése tekintetében, hogy az érintett tagállamból való kiutazással a „vízum” érvényességét vesztette?
|
f)
|
Abból kell-e kiindulni az átutazás céljából való beutazás gyakorlati tűrése tekintetében, hogy a „vízum” még mindig érvényes, ha az érintett tagállamból való kiutazásra még nem került sor, vagy a „vízum” a kiutazás elmaradásától függetlenül érvényességét veszti abban az időpontban, amikor a kérelmező véglegesen feladja azon szándékát, hogy más tagállamba utazzon?
|
g)
|
Azzal jár-e az eredetileg célországnak tekintett tagállamba való utazásra irányuló szándéknak a kérelmező általi feladása, hogy a „Dublin III”-rendelet 12. cikkének (5) bekezdése értelmében vett, a „vízum” kiadása után elkövetett hamisítás esete áll fenn, és így a „vízumot” kibocsátó tagállam nem felelős?
A 3) a) és 3) c) kérdésre adandó igenlő válasz és a 3) d) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
|
h)
|
Úgy kell-e értelmezni a „Dublin III”-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő „harmadik országból érkezve szabálytalanul lépte át egy tagállam határát szárazföldön, tengeri vagy a légi úton” fordulatot, hogy az alapügyek ismertetett különleges körülményei között a belépés Schengeni határellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyezésének tekintendő határátlépés nem tekinthető a külső határok szabálytalan átlépésének?
|
|