10.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 371/7

A Törvényszék (első tanács) T-160/13. sz., Bank Mellat kontra Tanács ügyben 2016. június 2-án hozott ítélete ellen a Bank Mellat által 2016. augusztus 2-án benyújtott fellebbezés

(C-430/16. P. sz. ügy)

(2016/C 371/09)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Bank Mellat (képviselők: S. Zaiwalla, P. Reddy, Z. Burbeza solicitors, M. Brindle QC, R. Blakeley, J. MecLeod barristers)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—

helyezze hatályon kívül az ítéletet;

—

vagy teljes egészében vagy a rá vonatkozó részében semmisítse meg az 1263/2012 rendelet (1) 1. cikkének 15. pontját;

—

állapítsa meg, hogy a 2012/635 határozat (2) 1. cikkének 6. pontját nem kell rá alkalmazni; és

—

a Tanácsot kötelezze a fellebbezéssel, valamint a Törvényszék előtti eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

A felperes Bank Mellat (a továbbiakban: Bank) a Törvényszék (első tanács) T-160/13. sz., Bank Mellat kontra Tanács ügyben 2016. június 2-án hozott ítélete (EU:T:2016:331) (a továbbiakban: ítélet) ellen nyújt be fellebbezést. Összefoglalva: a Bank állítása szerint a Törvényszék tévesen nem adott helyt a Bankkal kapcsolatos „pénzügyi embargót” képező, az alábbi különféle intézkedések megsemmisítésére vagy Bankra való alkalmazhatatlanságuk megállapítására irányuló kérelmének:

1.

Az 1263/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének 15. pontja.

2.

A 2012/635/KKBP határozat 1. cikkének 6. pontja.

2.

A Bank közelebbről három fellebbezési jogalapot határozott meg, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Bank keresetének érdemi vizsgálata során:

1.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 215. cikkében szereplő „szükségesség” követelményének értelmezése és alkalmazása során (1. jogalap).

2.

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a pénzügyi embargó arányos volt, ami további számos esetben eredményezte a jog téves alkalmazását (2. jogalap).

3.

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a pénzügyi embargó megfelel más általános uniós jogi elveknek (3. jogalap).

3.

A Bank két tágabb fellebbezési jogalapot is meghatározott, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Bank keresete bizonyos részei elfogadhatóságának értékelése során:

1.

A Törvényszék tévesen választotta el a pénzügyi embargó elemeit és tévesen állapította meg, hogy a Bank keresetének az ezen elemekre vonatkozó részei elfogadhatatlanok (4. jogalap).

2.

A Törvényszék tévesen állapította meg többek között azt, hogy az EUMSZ 275. cikk értelmében nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy határozatot hozzon a Banknak a 2012/635 határozat 1. cikkének 6. pontjával kapcsolatos kifogásáról (5. jogalap).

4.

A Bank tisztelettel kéri a Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül az ítéletet és adjon helyt kereseti kérelmeinek.

(1)  Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. december 21-i 1263/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 356., 34. o.)

(2)  Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. október 15-i 2012/635/KKBP tanácsi határozat (HL 2012. L 282., 58. o.)