27.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 232/3

1.

Úgy kell-e értelmezni a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit és a mellékletben közzétett, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás rendelkezéseit, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi szabályozás, amely szerint a próbaidő, amelynek során a közszolgálati alkalmazottat próbaidős közszolgálati jogviszony keretében vezető beosztásba helyezték, a meghosszabbítás lehetősége nélkül akkor is véget ér a törvény erejénél fogva, ha a közszolgálati alkalmazott e próbaidő túlnyomó részében szülői szabadságát töltötte és továbbra is azt tölti?

2.

Úgy kell-e értelmezni a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseit, különösen az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontját, 15. vagy 16. cikkét, hogy az első kérdés szerinti tartalommal rendelkező nemzeti jogi szabályozás nemi alapon történő közvetett hátrányos megkülönböztetést jelent, ha az sokkal több nőt érint vagy érinthet, mint férfit?

3.

Az első vagy második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: akkor is ellentétes-e az említett európai jogi rendelkezések értelmezésével az ilyen nemzeti jogi szabályozás, ha azt azzal a célkitűzéssel igazolják, hogy a próbaidő alatt csak a feladatok hosszabb időn keresztül történő tényleges ellátása esetén állapítható meg a feladatok tartós ellátására való alkalmasság?

4.

Amennyiben a harmadik kérdésre is igenlő választ kell adni: lehetővé tesz-e az európai jog értelmezése a próbaidőnek közvetlenül a szülői szabadság végét követő, a szülői szabadság megkezdésekor még hátralévő időtartamra ugyanazon vagy hasonló beosztásban történő folytatásától eltérő jogkövetkezményt, például akkor, ha ilyen beosztás vagy megfelelő álláshely már nem áll rendelkezésre?

5.

Megköveteli-e az európai jog értelmezése, hogy ilyen esetben mellőzzék a nemzeti jog rendelkezései szerinti, más pályázók bevonásával járó új kiválasztási eljárást egy másik beosztás vagy vezető beosztás betöltéséhez?