|
30.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 191/9 |
A Törvényszék (első tanács) T-48/11. sz., British Airways plc kontra Európai Bizottság ügyben 2015. december 16-án hozott ítélete ellen a British Airways plc által 2016. február 26-án benyújtott fellebbezés
(C-122/16. P. sz. ügy)
(2016/C 191/11)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: British Airways plc (képviselők: J. Turner QC, R. O’Donoghue barristers, A. Lyle-Smythe solicitor)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az a megtámadott európai bizottsági határozat megsemmisítésének hatályát a British Airways által az eredeti megsemmisítés iránti keresetében előterjesztett kérelemre korlátozza; |
|
— |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítélete rendelkező részének 1) pontját; |
|
— |
teljes egészében semmisítse meg a megtámadott európai bizottsági határozatot; és |
|
— |
az alperest kötelezze a fellebbezés költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezésben a British Airways plc a Törvényszék T-48/11. sz., British Airways plc kontra Európai Bizottság ügyben 2015. december 16-án hozott ítéletének részleges hatályon kívül helyezését kéri. Az ítélet a British Airwaysre vonatkozó részében megsemmisítette a COMP/39258 – „légi teherszállítás”-ügyben 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat.
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra támaszkodik.
|
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor intézkedéseinek korlátozása érdekében az ultra petita elvét alkalmazta, noha a Törvényszék hivatalból is megállapította a közpolitika alapvető hibáit, amelyek teljes egészében érvénytelenné teszik az Európai Bizottság határozatát. A Törvényszék azáltal, hogy hivatalból felvetett egy közpolitikai kérdést, és az előtte lévő ügyet ennek alapján eldöntötte, nem határozott a kereseten túlterjedően; a Törvényszék ezért tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy vélte, hogy határozathozatala következményeinek az ítéletének rendelkező részében való megállapítását illetően az ultra petita elve által korlátozva van. |
|
2. |
A másodlagosan felhozott második jogalap azon alapul, hogy még ha az ultra petita elvét alkalmazni is kellene, a Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy mindazonáltal jogosult – sőt köteles – a megtámadott határozatot teljes egészében megsemmisíteni, azon megállapításának érvényre juttatása érdekében, hogy a megtámadott határozat olyan hibát tartalmaz, amely magasabb szintű jogi szabályokba, nevezetesen a jogszerűség elvébe és az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony bírói jogvédelem elvébe ütközik. |