4.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 118/17

A Törvényszék (ötödik tanács) T-541/13. sz., Abertis Telecom S.A. és Retevisión I kontra Bizottság ügyben 2015. november 26-án hozott ítélete ellen a Cellnex Telecom S.A. és a Retevisión I, S.A. által 2016. február 5-én benyújtott fellebbezés

(C-69/16. P. sz. ügy)

(2016/C 118/20)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbezők: Cellnex Telecom S.A., korábban Abertis Telecom S.A., és Retevisión I, S.A. (képviselők: J. L. Buendía Sierra és A. Lamadrid de Pablo abogados)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság és SES Astra

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2015. november 26-i ítéletét;

—	a megsemmisítés iránti keresetről véglegesen hozzon határozatot, és semmisítse meg a 2013. június 19-i bizottsági határozatot (1);

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott ítélet helybenhagyta a spanyol hatóságok által annak biztosítása érdekében hozott különböző intézkedésekkel kapcsolatos állami támogatásra vonatkozó bizottsági határozatot, hogy a digitális földfelszíni televíziós (DFT) jel olyan távoli területekre is eljusson, ahol a népességnek csak 2,5 %-a él. A határozat elismerte, hogy anyagi szempontból a piac állami beavatkozás hiányában nem biztosítaná az említett szolgáltatást. Ennek ellenére a határozat nem ismeri el, hogy általános gazdasági érdekű szolgáltatásról (ÁGÉSZ) van szó, azt állítva, hogy a hatóságok e szolgáltatást alakszerűen nem határozták meg „egyértelműen”, és az azzal való megbízás sem volt „egyértelmű”. A határozat azt is megállapította, hogy mindenesetre e hatóságok az ÁGÉSZ megszervezésekor nem dönthetnek meghatározott technológia mellett.

Első és egyetlen fellebbezési jogalap: az EUMSZ 14. cikknek, az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének, valamint az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvnek, és az EUMSZ-hez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvnek az értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazás.

A fellebbezők hangsúlyozzák különösen, hogy a megtámadott ítélet hibás, mivel:

—	egyértelműen sérti a „nyilvánvaló hiba” határait az ÁGÉSZ-t meghatározó és az annak nyújtására való megbízást tartalmazó különböző hatósági aktusok vizsgálata során;

—

indokolatlanul korlátozza a tagállamok „széles mérlegelési mozgásterét”, amely mind az ÁGÉSZ meghatározására, mind pedig annak „megszervezésére” vonatkozik, és így magában foglalja az ÁGÉSZ nyújtása módjainak megválasztását és egy konkrét technológia kiválasztását, éspedig függetlenül attól, hogy erről rendelkezik-e az ÁGÉSZ meghatározására vonatkozó aktus vagy egy külön aktus;

—	tévesen elemzi az alkalmazandó spanyol jogot;

—	nem ismeri el, hogy az ÁGÉSZ „meghatározása” és egy vagy több vállalkozás ÁGÉSZ nyújtásával való „megbízása” különböző aktusokban is szerepelhet;

—	nem ismeri el, hogy az ÁGÉSZ „meghatározása” és a „megbízás” nem követeli meg konkrét formula vagy kifejezés használatát, hanem anyagi és funkcionális elemzést követel;

—	tagadja az EUMSZ-hez és az EUSZ-hez csatolt, a műsorszolgáltatásról szóló 29. jegyzőkönyv alkalmazhatóságát.

(1) A Spanyol Királyság által a digitális földfelszíni televíziózás távoli és kevésbé urbanizált területeken történő kiépítésére (Kasztília–La Mancha régión kívül) odaítélt SA.28599 (C23/2010 [korábbi NN 36/2010, korábbi CP 163/2009]) sz. állami támogatásról szóló, 2013. június 19-i 2014/489/EU bizottsági határozat (HL 2014. L 217., 52. o.).