|
30.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 191/4 |
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-640/14. sz., Beul kontra Parlament és Tanács ügyben 2015. november 23-én hozott végzése ellen a Carsten René Beul által 2016. január 29-én benyújtott fellebbezés
(C-53/16 P. sz. ügy)
(2016/C 191/07)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Carsten René Beul (képviselők: H.-M. Pott és T. Eckhold ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a 2015. november 23-i végzését; |
|
— |
semmisítse meg az 537/2014/EU megtámadott rendeletet, és másodlagosan utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé; |
|
— |
az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek a viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a Törvényszék elé terjesztett keresetével a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) megsemmisítését kívánta elérni.
A fellebbező Németországban elismert könyvvizsgáló (egyébként a Luxemburgi Nagyhercegség és az Olasz Köztársaság joga szerinti könyvvizsgáló is). A fellebbező jogosult közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatára. Könyvvizsgálóként a teljes tevékenysége tekintetében a könyvvizsgálói kamara felügyelete alá tartozik, mely olyan köztestület, amelynek könyvvizsgálók a tagjai, és a könyvvizsgálók választják meg annak szerveit.
A megtámadott rendelet (a továbbiakban: rendelet) azt írja elő, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók felügyeletét egy független, tehát állami beavatkozástól is mentes hatóság látja el. Ebben a hatóságban egy aktív könyvvizsgáló egyáltalán nem, egy volt könyvvizsgáló pedig csupán hosszú idővel a könyvvizsgálói tevékenységének a megszüntetését követően tölthet be funkciót.
A fellebbező az új szabályozást hátrányosnak tartja. Azzal érvel, hogy a rendelet ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Unió Törvényszéke a fellebbező keresetét elfogadhatatlanság miatt elutasította. Álláspontja szerint a fellebbező nem jogosult arra, hogy a rendeletet megtámadja. A Törvényszék ezt azzal indokolja, hogy a fellebbezőt a rendelet nem érinti személyében, mivel a fellebbező olyan személyek csoportjához tartozik, akik absztrakt módon tartoznak a norma hatálya alá, és a fellebbező nem hivatkozhat személyes jogokra.
Ezzel szemben a fellebbező azzal érvel, hogy a norma őt közvetlenül és személyében érinti. Különösen megállapítható, hogy a norma címzettjeinek a köre nyitott, nem utolsósorban amiatt, hogy a rendelet elfogadása, valamint a hatályba lépése között egy olyan időszak telt el, amelynek során meghatározatlan számú személy csatlakozhatott a szakma képviselőihez.
A Törvényszék ezt a közvetlen és személyében való érintettséget figyelmen kívül hagyta. A fellebbező különösen úgy véli, hogy a szakma képviselőinek a köre bármely időpontban meghatározott az uniós jog szerinti felügyelet tekintetében. Azt, hogy fennáll-e jogvédelem, nem határozhatja meg az, hogy az elfogadás és a hatályba lépés között eltelik-e egy időszak.
Ezenfelül a fellebbező azt az álláspontot képviseli, hogy a személyében való érintettség hiányának a megállapítása esetén a jogvédelem szempontjából joghézag áll fenn. Ezt a joghézagot a szakmai tevékenység gyakorlásának a szabadságát is biztosító Alapjogi Chartát, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezményt figyelembe véve orvosolni kell. Ez az Európai Unió bíróságai felelősségének és felülvizsgálatának a tárgyát képezi, mivel ez a bíróság hozta létre azokat a körülményeket, amelyek a jogvédelem tekintetében fennálló joghézaghoz vezettek.