C‑622/16. P–C‑624/16. P. sz. egyesített ügyek
Scuola Elementare Maria Montessori Srl
kontra
Európai Bizottság
Európai Bizottság
kontra
Scuola Elementare Maria Montessori Srl
és
Európai Bizottság
kontra
Pietro Ferracci
„Fellebbezés – Állami támogatások – A belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatéríttetésének lehetetlenségét kimondó határozat – Állami támogatás hiányát megállapító határozat – Az állami támogatás kedvezményezettjeinek versenytársai által indított, megsemmisítés iránti keresetek – Elfogadhatóság – Végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó, rendeleti jellegű jogi aktus – Közvetlen érintettség – A belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatéríttetése »teljes lehetetlenségének« fogalma – Az »állami támogatás« fogalma – A »vállalkozás« és a »gazdasági tevékenység« fogalma”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2018. november 6.
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú aktus, a jogalkotási aktus kivételével
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú aktus, a jogalkotási aktus kivételével – A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – A támogatásban részesülő vállalkozással versenytárs vállalkozás – Jogorvoslati jog – Feltételek – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet uniós jogot sértő indokolása – Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész – Elutasítás
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó, rendeleti jellegű jogi aktusok – Fogalom – Értékelési szempontok
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Rendeleti jellegű jogi aktusok – Végrehajtási intézkedéseket maguk után nem vonó és a felperest közvetlenül érintő jogi aktusok – A végrehajtási intézkedések fogalma – Szempontok – A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat – Joghatás nemzeti hatóságok által meghozott jogi aktusokon keresztül való kifejtése – Olyan jogi aktusok, amelyek a program kedvezményezettjei vonatkozásában végrehajtási intézkedéseknek minősülnek, a versenytárs vállalkozások vonatkozásában azonban nem
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A végrehajtás teljes lehetetlensége – E lehetetlenségnek a határozat elfogadását megelőző közigazgatási eljárási szakaszban való megállapíthatósága – A Bizottság és a tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy együttműködjenek a Szerződéssel összhangban álló megoldás kidolgozásában
(EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés; EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés)
Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 168. cikk, (1) bekezdés, d) pont)
Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Adómentesség formájában nyújtott támogatás – A végrehajtás teljes lehetetlensége – Indokok – Annak lehetetlensége, hogy az állam a támogatás kedvezményezettjeinek azonosításához szükséges információkat megszerezze – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
Verseny – Uniós szabályok – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági tevékenység gyakorlása – Fogalom – Magán oktatási intézmény – A közoktatási rendszer részét képező és állami forrásokból finanszírozott oktatási tevékenységek – Kizártság – Maga a jogalany által szervezett és az állam által nem támogatott oktatási tevékenységek – Bennfoglaltság
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
Fellebbezés – Jogalapok – Az egyik fél által hivatkozott nemzeti jogszabályok értékelésének Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének harmadik fordulata értelmében vett „rendeleti jellegű jogi aktusok” fogalma szűkebb körű, mint az említett rendelkezés első és második fordulatában használt „jogi aktusok” fogalma, és az általános hatályú jogi aktusokra vonatkozik, a jogalkotási aktusok kivételével. Ennélfogva nem fogadható el azon értelmezés, amely szerint léteznek általános hatályú nem jogalkotási aktusok, amelyek nem tartoznak a „rendeleti jellegű jogi aktusok” fogalmába. Ezen értelmezést ugyanis nem alapozza meg sem e rendelkezés szövege, keletkezéstörténete vagy akár célja.
Következésképpen meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése harmadik fordulatának értelmében vett „rendeleti jellegű jogi aktus” fogalma kiterjed minden általános hatályú nem jogalkotási aktusra.
(lásd: 23., 24., 28. pont)
Az állami támogatások területén az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének harmadik fordulata értelmében vett általános hatállyal bírnak a Bizottság azon határozatai, amelyek tárgya valamely nemzeti szabályozás engedélyezése vagy megtiltása. Ezen általános hatály abból a tényből fakad, hogy az ilyen határozat objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és általánosan és elvontan körülírt személyek kategóriája vonatkozásában fejt ki joghatásokat.
E tekintetben az a kérdés, hogy valamely jogi aktus általános hatállyal bír‑e, vagy sem, e jogi aktus olyan objektív minőségére vonatkozik, amely nem változhat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének különböző fordulatai függvényében. Továbbá azon értelmezés, amely szerint valamely jogi aktus egyszerre bírhat általános hatállyal az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének második fordulata értelmében, és nélkülözheti az ilyen hatályt az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének harmadik fordulata alapján, ellentétes volna ez utóbbi rendelkezés beillesztésének céljával, vagyis a természetes és jogi személyek által indított megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatósági feltételeinek enyhítésével.
Egyébiránt azon körülmény, hogy a bizottsági határozat valamely része a kérdéses támogatási program kedvezményezettjeinek korlátozott körét érinti személyében, nem akadálya annak, hogy az említett részt általános hatályúnak lehessen tekinteni annyiban, amennyiben e rész objektíven meghatározott helyzetekre vonatkozik, és a személyek általánosan és absztrakt módon meghatározható kategóriáival szemben vált ki joghatásokat. Erről van szó akkor, ha a határozat első részében a Bizottság megállapítja, hogy jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen jellegük ellenére nincs helye az adómentesség formájában nyújtott támogatások visszatéríttetése elrendelésének, és e határozat fenntartja az e mentesség jelentette általános és absztrakt intézkedés versenyellenes hatásait az ezen intézkedés alapján nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek meghatározatlan számú versenytársával szemben.
(lásd: 31., 32., 36., 38. pont)
Noha nem az uniós bíróság feladata az elfogadhatóság vizsgálatának szakaszában, hogy véglegesen nyilatkozzon a felperes és az állami támogatás tárgyában hozott bizottsági határozatban értékelt nemzeti intézkedések kedvezményezettjei közötti versenytársi kapcsolatról, az ilyen felperes közvetlen érintettsége nem vezethető le kizárólag a versenytársi kapcsolat fennállásának lehetőségéből. Ugyanis, mivel a közvetlen érintettség feltétele megköveteli, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlen hatást gyakoroljon a felperes jogi helyzetére, az uniós bíróság köteles ellenőrizni, hogy ez utóbbi megfelelően bemutatta‑e azon indokokat, amelyek alapján a Bizottság határozata neki versenyhátrányt okozhat, következésképpen hatást gyakorolhat az ő jogi helyzetére.
E tekintetben az állami támogatásokra vonatkozó szabályok célja a verseny megóvása. Így az a tény, hogy valamely bizottsági határozat érintetlenül hagyja azon nemzeti intézkedések hatásait, amelyekre nézve a felperes az ezen intézményhez címzett panaszában arra hivatkozott, hogy azok nem felelnek meg e célkitűzésnek, és versenyhátrányt okoznak neki, lehetővé teszi annak megállapítását, hogy e határozat közvetlenül érinti a felperes jogi helyzetét, különösen az állami támogatások terén az EUM‑Szerződés rendelkezéseiből eredő azon jogát, hogy a verseny ne torzuljon a szóban forgó nemzeti intézkedések miatt az ő hátrányára.
(lásd: 43., 46., 47. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 48. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 58–61. pont)
Valamely állami támogatási program kedvezményezettjei tekintetében az e programot bevezető rendelkezések és az e rendelkezéseket végrehajtó jogi aktusok – mint amilyen az adó megállapításáról szóló határozat – olyan végrehajtási intézkedéseknek minősülnek, amelyeket az említett programot az érintett tagállam által vállalt kötelezettségekre tekintettel a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat maga után von. Ennek indoka az, hogy ha valamely támogatási program kedvezményezettje megfelel az e programban való részvételhez a nemzeti jogban előírt feltételeknek, lehetősége van kérni a nemzeti hatóságoktól, hogy e támogatást abban a formában biztosítsák számára, amelyben az említett programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, feltétel nélküli határozat esetén nyújtották volna, és vitathatja az e kérelmet elutasító határozatot a nemzeti bíróságok előtt, hivatkozva a szóban forgó programot a belső piaccal összeegyeztethetetlennek vagy az érintett tagállam által vállalt kötelezettségekre tekintettel e piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat érvénytelenségére annak érdekében, hogy e bíróságokat ez utóbbi határozat érvényességével kapcsolatban előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések Bíróság elé terjesztésére késztesse.
Más a helyzet azonban az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak nem minősülő nemzeti intézkedés kedvezményezettjeinek versenytársai esetében. Az ilyen versenytárs helyzete ugyanis különbözik a támogatások kedvezményezettjeinek helyzetétől, mivel e versenytárs nem felel meg a szóban forgó nemzeti intézkedésben a támogatásban való részesüléshez előírt feltételeknek. E körülmények között életszerűtlen volna arra kötelezni e versenytársat, hogy a nemzeti hatóságoktól kérje a támogatásban való részesülést, és a nemzeti bíróság előtt támadja meg az e kérelmet elutasító határozatot annak érdekében, hogy e bíróságot arra késztesse, hogy a Bírósághoz forduljon a Bizottság említett intézkedéssel kapcsolatos határozatának érvényességét illetően. Ennélfogva ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az említett határozat nem von maga után végrehajtási intézkedéseket az ilyen versenytárs tekintetében.
(lásd: 63–67. pont)
Az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint a Bizottság nem követeli meg a támogatás visszatéríttetését, amennyiben az ellentétes az uniós jog valamelyik általános elvével. E tekintetben azon elv, amely szerint „lehetetlen teljesítésére senki nem kötelezhető”, az uniós jog általános elvei közé tartozik. Így a Bizottság semmisség terhe mellett nem rendelhet el olyan visszatéríttetést, amelynek végrehajtása kezdettől fogva, objektíven és teljességgel lehetetlen.
Egyébiránt, mivel az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése értelmében a lojális együttműködés elve az állami támogatások terén az uniós jog rendelkezései alapján hozott intézkedés vizsgálatára vonatkozó teljes eljárás során alkalmazandó, abban az esetben, amikor az érintett tagállam már a hivatalos vizsgálati eljárás szakaszában a visszatéríttetés teljes lehetetlenségére hivatkozik, az említett elv már e szakaszban arra kötelezi e tagállamot, hogy értékelés céljából nyújtsa be a Bizottsághoz az ezen állítást alátámasztó okokat, és a Bizottságnak el kell végeznie ezen okok alapos vizsgálatát. Ennélfogva ezen elv nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy a támogatások jogellenességét és a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító minden határozat esetén elrendelje a visszatéríttetést is, hanem arra kötelezi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az érintett tagállam által a visszatéríttetés teljes lehetetlenségére vonatkozóan előadott érveket.
(lásd: 78., 79. és 82–84. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 86. pont)
Ami a jogellenes támogatások visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat végrehajtását illeti, azon tagállam, amely a hivatalos vizsgálati eljárás szakaszában nehézségekkel szembesül az érintett támogatások visszatéríttetését illetően, köteles e nehézségeket a Bizottság értékelésére bízni, és lojálisan együttműködni ezen intézménnyel azok megoldása érdekében, többek között javaslatot téve neki e támogatások akár részleges visszatéríttetését lehetővé tevő alternatív módokra. A Bizottság minden körülmények között köteles alaposan megvizsgálni a hivatkozott nehézségeket és a javasolt alternatív visszatéríttetési módokat. E visszatéríttetés kizárólag akkor tekinthető objektíven és teljességgel teljesíthetetlennek, ha a Bizottság ezen alapos vizsgálat végeztével azt állapítja meg, hogy nincs olyan alternatív mód, amely lehetővé tenné az érintett jogellenes támogatások akár részleges visszatéríttetését.
Ennélfogva a Bizottság nem elégedhet meg azzal, hogy a jogellenes támogatások visszatéríttetésének abszolút lehetetlenségét kizárólag azon körülményből vezeti le, hogy lehetetlen beszerezni az e támogatások visszatéríttetéséhez szükséges információkat a nemzeti kataszteri és adóügyi adatbázisokból, anélkül hogy megvizsgálná az e támogatások akár csak részleges visszatéríttetését lehetővé tevő alternatív módok esetleges fennállását. Azon körülmény ugyanis, hogy nem lehet beszerezni a szóban forgó jogellenes támogatások visszatéríttetéséhez szükséges információkat a nemzeti kataszteri és adóügyi adatbázisokból, a nemzeti hatóságok saját cselekményének vagy mulasztásainak betudható belső nehézségnek tekintendő. Az ilyen belső nehézségek nem elegendőek a visszatéríttetés teljes lehetetlenségének megállapításához.
(lásd: 92., 93., 95. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 103–105. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 107. pont)