–

a Kubota (UK) Ltd és az EP Barrus Ltd képviseletében V. Sloane barrister és S. Cock,

–

az Egyesült Királyság kormánya képviseletében C. Crane és M. Fell, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és J. Hradil, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a 2012. október 9‑i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2012. L 304., 1. o.) eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8704 10 10 és 8704 21 91 vámtarifaalszámának az értelmezésére, valamint az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2015. február 10‑i (EU) 2015/221 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015. L 37., 1. o.) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Kubota (UK) Ltd, valamint az EP Barrus Ltd és a Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs (adó‑ és vámhatóság, Egyesült Királyság) között az e társaságok által az Európai Unióba behozott egyes áruszállító gépjárművek tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) 2. cikke előírja:

„(1)   Ha korlátozott földrajzi hatályú és gazdasági hatású nemzetközi egyezmények, illetve szokásjogi gyakorlat, vagy önálló közösségi intézkedések másként nem rendelkeznek, a Közösség vámterületén egységesen a Közösség vámjogszabályait kell alkalmazni.

(2)   A vámjogszabályok egyes rendelkezései – a különleges tárgykörökre vonatkozó szabályok vagy nemzetközi egyezmények keretén belül – a Közösség vámterületén kívül is alkalmazhatóak.”

4

E rendelet 12. cikke (6) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Annak a kötelező érvényű tarifális felvilágosításnak a jogosultja, amely az (5) bekezdés a) pontja ii) vagy iii) alpontja vagy b) pontja ii) vagy iii) alpontja értelmében érvénytelenné válik, a felvilágosítást a közzététel vagy értesítés napjától számított 6 hónapig felhasználhatja, amennyiben még e tarifális intézkedés elfogadása előtt kötelező érvényű szerződéseket kötött a szóban forgó áru vételére vagy eladására a kötelező felvilágosítás alapján. Olyan termékek esetében azonban, amelyekhez kiviteli, behozatali engedély vagy előzetes rögzítési igazolás szükséges a vámalakiságok elvégzésekor, a 6 hónapos időtartam helyébe ezen igazolás érvényességi ideje lép.”

5

A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: HR) hozott létre. Ezen egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

6

A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. E rész általános szabályokat tartalmazó I. szakaszának A. pontja, amely „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]

[…]”

7

A KN 8704 vámtarifaszámának szövege a következő:

8

A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott 2015/221 rendelet melléklete az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában megjelölt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján az említett 2. oszlopban megjelölt KN‑kód alá sorolja be. E melléklet szövege a következőképpen szól:

9

A 2011. május 6‑i, az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.; a továbbiakban: a KN magyarázó megjegyzései) a 8704 vámtarifaszám vonatkozásában előírják:

10

A jelen ítélet 5. pontjában hivatkozott nemzetközi egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Vámegyüttműködési Tanács keretén belül létrejött a „Harmonizált Rendszer Bizottság” elnevezésű bizottság, amelynek tagjai a Szerződő Felek képviselői. E bizottság feladata különösen, hogy javaslatot tegyen az említett egyezmény módosítására, illetve megfogalmazza a HR értelmezését szolgáló magyarázó megjegyzéseket (a továbbiakban: HR magyarázó megjegyzések), illetve az osztályozási és egyéb véleményeket.

11

A HR magyarázó megjegyzések szövege a 8704 10 alszám vonatkozásában a következő:

„Ezeket a dömpereket általában a következő jellemzők alapján lehet megkülönböztetni más áruszállító járművektől (elsősorban a billenős tehergépkocsiktól):

Meg kell jegyezni azonban, hogy bizonyos dömpereket kimondottan bányákban vagy csatornákban végzendő munkákhoz szántak, pl. fenékürítésűek. Ezek is rendelkeznek a fent említett jellemzők egy részével, de nincs vezetőfülke vagy a karosszéria előrenyúló védő része.”

12

Az Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber) [másodfokú közigazgatási bíróság (adójogi és kancelláriai tanács), (Egyesült Királyság)] által hozott határozatot követően az adó‑ és vámhatóság az alapeljárás felpereseinek a kérelmére olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF) bocsátott ki a részükre, amely az általuk behozott egyes áruszállító gépjárműveket a 8704 10 vámtarifaalszám alá tartozó dömperek közé sorolta.

13

2014‑ben a Vámkódexbizottság megvizsgálta egyes haszongépjárművek besorolását, amely vizsgálatot a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber) [másodfokú közigazgatási bíróság (adójogi és kancelláriai tanács), (Egyesült Királyság)] határozata indokolta. E vizsgálatot követően a Bizottság elfogadta a 2015/221 rendeletet, amely az alapügyben szóban forgó gépjárművekhez hasonló típusú járműveket a 8704 21 91 vámtarifaalszám alá sorolta. E bizottság végrehajtotta az említett rendeletet, az adó‑ és vámhatóság pedig tájékoztatta az alapeljárás felpereseit a KTF visszavonásáról.

14

Az alapeljárás felperesei két jogalapra hivatkozva a kérdést előterjesztő bíróság előtt megtámadták e visszavonó határozatot. Az első jogalappal arra hivatkoztak, hogy a 2015/221 rendelet nem alkalmazható az általuk behozott gépjárművekre, a második jogalappal pedig arra, hogy e rendelet érvénytelen, amennyiben a mellékletében szereplő gépjárművet a 8704 21 91 vámtarifaalszám alá sorolja.

15

A kérdést előterjesztő bíróság, miután kimondta, hogy a 2015/221 rendeletet alkalmazni kell az alapügyre, megállapította, hogy az alapügy felperesei által előterjesztett, az e rendelet érvényességét kétségbe vonó érvelések nem teljes egészében megalapozatlanok.

16

E körülmények között a First‑tier Tribunal (Tax Chamber) (elsőfokú bíróság [adójogi tanács], Egyesült Királyság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

17

Elöljáróban a Bizottság vitatja az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságát, amennyiben a 2015/221 rendelet érvényességének problémája pusztán hipotetikus jellegű. Ugyanis azok az indokok, amelyek alapján az adó‑ és vámhatóság visszavonta az alapügyben szóban forgó KFT‑t, nem egyértelműek, amennyiben az alapeljárás felperesei e rendelet 2. cikkének és a 2913/92 rendelet 12. cikke (6) bekezdésének az együttesen értelmezett rendelkezései alapján arra 2015. június 5‑ig továbbra is hivatkoztak.

18

E tekintetben előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat alapján az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás keretében egyedül a jogvitában eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira figyelemmel megítélje mind a Bíróság elé terjesztett kérdések szükségességét, mind pedig azok relevanciáját. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (2017. január 26‑iBanco Primus ítélet, C‑421/14, EU:C:2017:60, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

19

A Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikkel létrehozott együttműködési eljárás keretében az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor tagadhatja meg a nemzeti bíróság által az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elbírálását, ha különösen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmát illetően a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkében meghatározott követelményeket nem tartják tiszteletben, vagy ha nyilvánvalóan kitűnik, hogy az uniós szabálynak a nemzeti bíróság által kért értelmezése vagy érvényességének vizsgálata semmilyen módon nem függ össze az alapeljárás tényállásával és tárgyával, vagy ha a probléma elméleti jellegű (2017. március 28‑iRosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20

A jelen ügyben, jóllehet a Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem következik, hogy az alapeljárás tárgya a 2015/221 rendelet 2. cikkének értelmezésére vagy alkalmazhatóságára vonatkozik, mindazonáltal az alapeljárás felperesei a keresetük második jogalapjával vitatják e rendelet érvényességét, amennyiben az az általa szabályozott árukat a KN 8704 21 91 vámtarifaalszám alá sorolja. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság, amelynek álláspontja szerint a szóban forgó gépjárművek az említett rendelet hatálya alá tartoznak, úgy ítéli meg, hogy a Bíróság által az e rendelet érvényessége tekintetében adandó válasz szükséges e jogvita elbírálásához.

21

E körülmények között, mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések által felvetett probléma nem hipotetikus jellegű, e kérdések elfogadhatóak.

22

Első és második kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében a 2015/221 rendelet érvényessége kapcsán vár választ.

23

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az Európai Unió Tanácsa a tagállamok vámszakértőivel együttműködő Bizottság számára széles mérlegelési jogkört biztosít arra vonatkozóan, hogy pontosítsa a vámtarifaszámoknak az egyes áruk besorolása során figyelembe veendő tartalmát. Ugyanakkor a 2658/87 rendelet 9. cikke szerinti intézkedések elfogadására irányuló hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a vámtarifaszámok tartalmát, sem pedig annak hatályát (2004. március 4‑iKrings ítélet, C‑130/02, EU:C:2004:122, 26. cikk, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

A jelen ügyben meg kell vizsgálni, hogy a Bizottság, azáltal, hogy a 2015/221 rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában megjelölt gépjárművet a 8704 21 91 vámtarifaalszám, nem pedig a 8704 10 vámtarifaalszám alá sorolta, módosította‑e ezen két vámtarifaalszám tartalmát.

25

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából e tekintetben az következik, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2006. április 27‑iKawasaki Motors Europe ítélet, C‑15/05, EU:C:2006:259, 38. pont; 2009. október 29‑iDinter és Europol Frost‑Food ítélet, C‑522/07 és C‑65/08, EU:C:2009:663, 29. pont; 2010. december 22‑iPremis Medical ítélet, C‑273/09, EU:C:2010:809, 42. pont).

26

Ezenfelül az áru rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (2017. március 22‑iGROFA és társai ítélet, C‑435/15 és C‑666/15, EU:C:2017:232, 40. pont).

27

A jelen ügyben, amint az magából a 2015/221 rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopának a 8704 21 91 vámtarifaalszámra vonatkozó szövegéből következik, az e vámtarifaalszám alá tartozó gépjármű olyan új, négykerékhajtású haszongépjármű, amely körülbelül 630 kg nettó tömeggel, 750 kg fékezetlen vonóképességgel és körülbelül 300 × 160 cm mérettel rendelkezik. E jármű egy kétüléses, teljes bukókerettel ellátott nyitott kabinnal és egy rakományfenéklappal rendelkezik, mely erős acélvázból készült, és lapos felületű, szilárd billenőkarosszériával és kézi működtetésű billenőszerkezettel van ellátva. A jármű, amely földmunkára alkalmas terepgumiabroncsokkal, vonószerkezettel és elülső vonófejjel van felszerelve, 25 km/h korlátozott sebességgel és jelentős fékerővel rendelkezik. A járművet terepen, elsősorban nehéz terepen való használatra szánták. A jármű, bemutatása alapján, különböző célokra, például tolásra, pótkocsi vontatására, állatok mozgatására, növények, dobozok, víz és felszerelések, valamint lőszer és állatoknak szánt takarmány szállítására alkalmas.

28

Emlékeztetni kell arra, hogy a 8704 10 vámtarifaalszám alá tartozó áruk meghatározása e vámtarifaszám szövegének megfelelően „dömper, terepjáró kivitelű”. Ebből következően e megfogalmazás alapján feltételezhető, hogy e gépjármű tekintetében két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az e vámtarifaszám alá tartozzon, így annak dömpernek és terepjáró kivitelűnek kell lennie (2004. szeptember 16‑iDFDS‑ítélet, C‑396/02, EU:C:2004:536, 31. pont).

29

Amint azt a Bizottság maga is megerősíti, a 2015/221 rendeletben szereplő gépjármű megfelel a terepjáró kivitelre vonatkozó feltételnek, mivel terepgumiabroncsokkal van felszerelve, sebessége pedig 25 km/h‑ra korlátozódik.

30

Ezek után még azt kell megállapítani, hogy az ilyen jármű a dömper minőségre vonatkozó feltételnek is megfelel‑e.

31

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a KN 8704 10 vámtarifaalszám olyan specifikus alszám, amely alá különböző anyagok úthálózaton kívüli szállítására és lerakására tervezett járművek tartoznak (lásd ebben az értelemben: 2007. január 11‑iB.A.S. Trucks ítélet, C‑400/05, EU:C:2007:22, 36. pont), és hogy a dömperek egyik alapvető jellemzője a billenő vagy fenékürítésű plató, amelyek lehetővé teszik ezen anyagok szállítását (lásd ebben az értelemben: 2004. szeptember 16‑iDFDS‑ítélet, C‑396/02, EU:C:2004:536, 32. pont).

32

Ezenkívül a KN magyarázó megjegyzései szerint a 8704 10 10 és 8704 10 90 vámtarifaalszám alá tartoznak különösen a kifejezetten homok, kavics, föld, kövek, vagyis ömlesztett áruk szállítására tervezett, valamint a kőbányákba, bányákba vagy építkezésekre, út‑, repülőtér‑ és kikötőrendezésre szánt járművek.

33

Ebből következően meg kell vizsgálni, hogy a 2015/221 rendeletben szereplő gépjárművet kifejezetten ilyen speciális használatra tervezték‑e.

34

E tekintetben magából e rendelet szövegéből az következik, hogy az ilyen gépjármű nyitott kabinnal és egy 0,4 m3 vagy körülbelül 400 kg kapacitású rakományfenéklappal rendelkezik.

35

Ily módon a 2015/221 rendeletben szereplő gépjármű, annak kevéssé masszív felépítése, korlátozott hordképessége és az ömlesztett árukkal szemben a vezető számára védelmet nem biztosító nyitott kabinja miatt, bemutatása alapján, különböző célokra, így például növények, állatok, felszerelések és dobozok vagy lőszer szállítására alkalmas.

36

Ráadásul e gépjármű e technikai jellemzőiből és objektív tulajdonságaiból fakadóan nem tekinthető azonosnak a 8704 10 vámtarifaalszám alá tartozó gépjárművekkel, amennyiben nem rendelkezik masszív felépítéssel, ami az építkezéseken való használathoz szükséges, és amely a dömperek sajátos jellemzője (lásd ebben az értelemben: 2007. január 11‑iB.A.S. Trucks ítélet, C‑400/05, EU:C:2007:22, 35. pont).

37

Következésképpen az a körülmény, hogy az ilyen gépjármű rakományfenéklappal rendelkezik, amelynek segítségével az járulékos jelleggel kis mennyiségű ömlesztett áru szállítására is alkalmas, nem vonja kétségbe e gépjárműnek a 8704 21 91 vámtarifaalszám alá való besorolása megalapozottságát.

38

Végül, amint az a jelen ítélet 23. pontjában hivatkozásra került, a Bizottság széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vámtarifaszámok tartalmának a pontosítása során.

39

Mivel a Bírósághoz benyújtott iratok vizsgálatából semmiféle érvénytelenségi ok nem vezethető le, a 2015/221 rendelet helyesen sorolja az általa leírt gépjárművet a 8704 21 91 vámtarifaalszám, nem pedig a 8704 10 vámtarifaalszám alá.

40

Következésképpen az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy azok vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőket, amelyek érinthetik a rendelet érvényességét.

41

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőket, amelyek érinthetik az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2015. február 10‑i (EU) 2015/221 bizottsági végrehajtási rendelet érvényességét.