C‑408/16. sz. ügy

Compania Naţională de Administrare a Infrastructurii Rutiere SA

kontra

Ministerul Fondurilor Europene – Direcţia Generală Managementul Fondurilor Externe

(a Curtea de Apel București [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2004/18/EK irányelv – Hatály – 1083/2006/EK rendelet – Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap – Autópálya építésére vonatkozó, az Európai Beruházási Bankkal a tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően kötött szerződés – A »szabálytalanságnak« az 1083/2006 rendelet értelmében vett fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2017. december 6.

  1. Új tagállamok csatlakozása–Románia–Közbeszerzési szerződések–A 2004/18 irányelv átültetésére a csatlakozási okmányban előírt határidő hiánya–Következmény–Az irányelv azonnali és teljes körű alkalmazása

    (A 2005. évi csatlakozási okmány, 2. cikk, és 53. cikk, (1) bekezdés; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  2. Jogszabályok közelítése–Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai–2004/18 irányelv–Időbeli hatály–Az ajánlatkérőnek az odaítélési eljárás típusát meghatározó, az érintett tagállamnak az Unióhoz történő csatlakozása után hozott határozata–Az irányelv alkalmazhatósága

    (2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  3. Jogszabályok közelítése–Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai–2004/18 irányelv–Hatály–Valamely nemzetközi szervezet különös eljárása szerint odaítélt szerződések–Kizártság–A nemzetközi szervezet különös eljárásának fogalma–Útmutató a közbeszerzési szerződések odaítéléséhez az Európai Beruházási Bank által finanszírozott projektek vonatkozásában–Kizártság–Olyan nemzeti szabályozás, amely a 2004/18/EK irányelv kevésbé korlátozó szempontjaival szemben az útmutatóban foglalt szempontok alkalmazását részesíti előnyben–Megengedhetetlenség

    (2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 15. cikk, c) pont)

  4. Az Európai Unió saját forrásai–Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet–Uniós finanszírozással való támogathatóság–Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak az uniós joggal–Terjedelem

    (1083/2006 tanácsi rendelet, (22) preambulumbekezdés, és 9. cikk, (5) bekezdés, és 60. cikk, a) pont; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  5. Az Európai Unió saját forrásai–Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet–Szabálytalanság–Fogalom–Valamely Unió által támogatott projektre vonatkozó közbeszerzési eljárás keretében a 2004/18 irányelvben előírtaknál korlátozóbb előminősítési kritériumok alkalmazása–Bennfoglaltság–Pénzügyi korrekció alkalmazása–Feltétel–Az érintett alap költségvetésére való hatás kockázata

    (1083/2006 tanácsi rendelet, 2. cikk, 7. pont, 9. cikk, (5) bekezdés, 60. cikk, a) pont, és 98. cikk, (2) bekezdés; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 35–37. pont)

  2.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 39., 40. pont)

  3.  Az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, különösen 15. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy valamely tagállam az Unióhoz történő csatlakozását követően megindított, az Európai Beruházási Bankkal ezen csatlakozást megelőzően kötött finanszírozási szerződés alapján megkezdett projekt megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás tekintetében olyan, az Európai Beruházási Bank közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó útmutatója rendelkezéseiben foglalt különös kritériumok alkalmazását írja elő, amelyek nem egyeztethetők össze ezen irányelv rendelkezéseivel.

    Márpedig, amint az a jelen ítélet 41. pontjában megállapításra került, az alapügyben szereplő közbeszerzési hirdetményt Romániának az Unióhoz történő csatlakozását követően tették közzé. E körülményekre figyelemmel az alapügyben szereplőhöz hasonló eljárást nem lehet olyannak tekinteni, mint amelyre a 2004/18 irányelv 15. cikke c) pontjának értelmében véve valamely nemzetközi szervezet különös eljárási szabályai az irányadók. Következésképpen Románia az Unióhoz történő csatlakozását követően nem hivatkozhat a valamely nemzetközi szervezet különös szabályainak tiszteletben tartására vonatkozó, a 2004/18 irányelv 15. cikke c) pontjában előírt kivételre.

    (lásd: 47–49., 52. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  4.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 54–59. pont)

  5.  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (5) bekezdését és 60. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a 2004/18 irányelvben előírtaknál korlátozottabb kritériumokat alkalmaztak, nem minősíthető úgy, hogy azt az uniós jognak teljes mértékben megfelelően hajtották végre, és nem támogatható visszamenőlegesen odaítélt, vissza nem térítendő uniós finanszírozással.

    Az 1083/2006 rendelet 2. cikkének 7. pontját úgy kell értelmezni, hogy a 2004/18 irányelvben előírtaknál korlátozóbb előminősítési kritériumoknak az ajánlattevők tekintetében történő alkalmazása az e rendelkezés értelmében vett „szabálytalanságnak” minősül, amely e rendelet 98. cikke értelmében pénzügyi korrekció alkalmazását igazolja, amennyiben nem zárható ki, hogy e kritériumok alkalmazása hatással volt a szóban forgó alap költségvetésére, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. E tekintetben e cikk (2) bekezdésének első albekezdése azt a kötelezettséget is rója az illetékes nemzeti hatóságra, hogy három kritérium mentén, nevezetesen a feltárt szabálytalanságok természetére és súlyosságára, valamint az érintett alapot ért pénzügyi veszteségre tekintettel határozza meg az alkalmazandó korrekció összegét (2016. július 14‑iWrocław – Miasto na prawach powiatu ítélet, C‑406/14, EU:C:2016:562, 47. pont). Amennyiben, amint az alapügyben is, konkrét és nem rendszerszintű szabálytalanságról van szó, ez utóbbi követelmény szükségképpen eseti vizsgálattal jár, amelynek során figyelembe kell venni az egyes ügyek valamennyi olyan körülményét, amely e három kritérium tekintetében releváns lehet.

    (lásd: 65., 66., 68. pont és a rendelkező rész 2. pontja)