1

Fellebbezésével a Binca Seafoods GmbH (a továbbiakban: Binca) az Európai Unió Törvényszéke 2016. március 11‑iBinca Seafoods kontra Bizottság végzésének (T‑94/15, nem tették közzé; a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2016:164) a hatályon kívül helyezését kéri, amennyiben ezzel az ítéletével a Törvényszék elutasította a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 18‑i 1358/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 365., 97. o.; a továbbiakban: vitatott rendelet) megsemmisítésre irányuló keresetét.

2

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28‑i 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 189., 1. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ez a rendelet alapot szolgáltat az ökológiai termelés fenntartható fejlődéséhez, és eközben biztosítja a belső piac hatékony működését, garantálja a tisztességes versenyt, biztosítja a fogyasztói bizalmat és védi a fogyasztók érdekeit.

Az e rendeletben foglalt szabályok alátámasztására közös célokat és elveket határoz meg az alábbiakra vonatkozóan:

[…]

(2)   Ezt a rendeletet a következő, mezőgazdaságból – beleértve az akvakultúrát is – származó termékekre kell alkalmazni, amennyiben ezeket a termékeket már forgalmazzák vagy forgalmazni kívánják:

A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak.

[…]”

3

Az alaprendelet 2. cikke a következőket mondja ki:

„E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

[…]”

4

Az alaprendelet 15. cikke, amely a tenyésztett víziállatok tartásának szabályait írja elő, a következőképpen szól:

„(1)   A mezőgazdasági üzemben folyó termelés 11. cikkben megállapított általános szabályain kívül a tenyésztett víziállatok tartására a következő szabályok alkalmazandók:

[…]”

5

Az alaprendelet 38. cikke felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy e rendelet alkalmazására vonatkozóan részletes szabályokat állapítson meg.

6

Az alaprendeletet a 42. cikke alapján 2009. január 1‑jétől kell alkalmazni.

7

Az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében a 834/2007 rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i 889/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 250., 1. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amelyet a 97. cikke alapján 2009. január 1‑jétől kell alkalmazni, kizárta a hatálya alól az akvakultúrából származó termékeket.

8

A 2009. augusztus 5‑i 710/2009/EK bizottsági rendelettel (HL 2009. L 204., 15. o.; a továbbiakban: a végrehajtási rendelet első módosító rendelete) a végrehajtási rendelet alkalmazását kiterjesztették bizonyos víziállatokra, és az akvakultúrából származó termékekre vonatkozó különös termelési szabályokat belefoglalták a végrehajtási rendeletbe.

9

A végrehajtási rendelet első módosító rendelete a végrehajtási rendelet II. címét „Tenyésztett víziállatok termelése” címmel egy 2a. fejezettel egészítette ki. Az említett fejezetnek a víziállatok származására vonatkozó 2. szakaszában a 25e. cikk megállapította azokat a feltételeket, amelyek mellett a nem ökológiai termelésből származó víziállatok bevonhatók valamely gazdaságba.

10

A végrehajtási rendelet első módosító rendeletével megállapított eredeti szövegében a 25e. cikk a következőképpen rendelkezett:

„(1)   Tenyésztési célból, vagy a genetikai állomány javítása érdekében és abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre ökológiai termelésből származó víziállatok, a gazdaságba behozhatók vadon kifogott vagy nem ökológiai termelésből származó állatok is. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani.

(2)   Termelési célból, illetve abban az esetben, ha az ökológiai módszerrel előállított víziállatok ivadékai nem állnak rendelkezésre, a gazdaságba behozhatók nem ökológiai víziállatok ivadékai is. A termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmadában ökológiai gazdálkodást kell folytatni.

(3)   Nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatok aránya a következő: 2011. december 31‑ig 80%, 2013. december 31‑ig 50%, 2015. december 31‑ig 0%.

(4)   Vadon élő víziállat‑ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:

11

A végrehajtási rendelet II. címe 2a. fejezetének a tenyésztésre vonatkozó 4. szakaszába a végrehajtási rendelet első módosító rendelete által belefoglalt, „Hormonok alkalmazásának tilalma” elnevezésű 25i. cikk a következőképpen rendelkezik:

„Tilos a hormonok és hormonszármazékok alkalmazása.”

12

A végrehajtási rendeletbe a végrehajtási rendelet első módosító rendelete által belefoglalt, „A húsevő víziállatok takarmányozására vonatkozó különleges szabályok” elnevezésű 25k. cikknek a 889/2008 rendelet módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2012. június 14‑i 505/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2012. L 154., 12. o.) adódó változata a következőképpen szól:

„(1)   A húsevő víziállatok takarmányának beszerzése során a következő prioritásokat kell érvényesíteni:

[…]

(3)   A takarmány legfeljebb 60%‑ban tartalmazhat ökológiai növényi terméket.

(4)   Lazac és pisztráng takarmányozására elsősorban ökológiai forrásból, például ökológiai termelésből származó rákfélék páncéljából származó asztaxantin használható, az említett állatok fiziológiai szükségleteinek határain belül. Amennyiben nem állnak rendelkezésre ökológiai források, természetes forrásból származó asztaxantin (pl. Pfaffia élesztőgombából) is felhasználható.”

13

A végrehajtási rendelet első módosító rendeletének 2. cikke alapján azt 2010. július 1‑jétől kellett alkalmazni.

14

Azonban a végrehajtási rendelet 95. cikkét a végrehajtási rendelet első módosító rendelete a következő bekezdéssel egészítette ki:

„(11)   Az illetékes hatóság a 2013. július 1‑ig tartó időszakra engedélyezheti, hogy azok a víziállat‑ és tengerimoszat‑termelő egységek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt létesültek és a nemzeti szinten elfogadott ökológiai szabályok alapján folytatnak tevékenységet, megtartsák az ökológiai státuszt az e rendeletben foglalt követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, feltéve, hogy a víz az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagokkal nem szennyeződik. Ezen intézkedés kedvezményezettjei értesítik az illetékes hatóságot az érintett létesítményekről, halastavakról, ketrecekről és tengerimoszat‑tételekről.”

15

A végrehajtási rendelet első módosító rendelete 2. cikkének utolsó bekezdése a következőképpen rendelkezett:

„Ez a rendelet felülvizsgálható és 2013. július 1‑jétől módosítható a tagállamok megfelelő indokolással ellátott, vonatkozó javaslatai alapján.”

16

A 2013. október 24‑i 1030/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján (HL 2013. L 283., 15. o.; a továbbiakban: a végrehajtási rendelet második módosító rendelete) azon átmeneti időszak végének, amely során a végrehajtási rendelet első módosító rendelete nem volt felülvizsgálható (a továbbiakban: átmeneti időszak), a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében 2013. július 1‑jében rögzített időpontja helyébe a 2015. január 1‑jei időpont lépett.

17

A [végrehajtási rendeletnek] a kéthéjú kagyló nem ökológiai módszerrel tenyésztett ivadékainak és ikráinak az ökológiai akvakultúrában történő felhasználása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17‑i 1364/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013. L 343., 29. o.; a továbbiakban: a végrehajtási rendelet harmadik módosító rendelete) módosította a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (3) bekezdését.

18

A végrehajtási rendelet harmadik módosító rendelete 2014. december 31‑ig meghosszabbította azt az időszakot, amelynek folyamán a nem ökológiai termelésből származó, gazdaságba bevont ivadékok maximális aránya elérheti az 50%‑ot.

19

Nem módosult a 2015. december 31‑ében rögzített azon időpont, amikor a maximális aránynak 0%‑nak kell lennie.

20

A vitatott rendelet 1. cikkének 1. pontja a következőképpen lépett a végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdésének a helyébe:

„(4)   A vadon élő víziállat‑ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:

21

E rendelet (3) és (4) preambulumbekezdése a következőképpen igazolta a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdésébe foglalt kiegészítéseket:

22

A vitatott rendelet 1. cikkének 3. pontja a következőképpen egészítette ki a végrehajtási rendelet 25k. cikkének (1) bekezdését:

23

A vitatott rendelet 1. cikkének 5. pontja a végrehajtási rendelet 25k. cikkét szintén kiegészítette egy új bekezdéssel, amely a következőképpen szól:

„(5)   Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.”

24

A Binca, egy ökológiai tanúsítással rendelkező, német jog szerinti társaság, Vietnamban a Binca Organic Farm elnevezésű víziállatartó gazdaságban ökológiai akvakultúra keretében termelt panga elnevezésű halat importál Németországba, majd azt a Németországban, Ausztriában és a skandináv országokban letelepedett kereskedelmi partnereinek értékesíti.

25

A Binca a pangát fagyasztott formában vásárolja meg egy Vietnamban letelepedett, tőzsdén jegyzett és ökológiai tanúsítással rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: közvetítő) közvetítésével, amely feldolgozza és fagyasztja az akvakultúrából származó halat, és a leszállított árut, mint exportőr, kiszámlázza a Bincának.

26

A Binca a takarmány összetevőit maga vásárolja meg és juttatja el a közvetítőnek, és a megfelelő összeget levonja a közvetítőnek fizetett árból.

27

A Bizottság részére 2014 szeptemberében címzett levélben a Binca javaslatokat tett a végrehajtási rendelet, többek között a végrehajtási rendelet harmadik módosító rendelete által módosított 25e. cikk (3) bekezdésének módosítására annak érdekében, hogy 2021‑ig hosszabbítsák meg annak lehetőségét, hogy a gazdaságokba nem ökológiai termelésből származó ivadékokat vonjanak be.

28

A 2014. október 15‑i levelében a Bizottság arról tájékoztatta a Bincát, hogy a végrehajtási rendelet módosítási eljárása folyamatban van, és hogy a tagállamok és valamennyi érdekelt fél álláspontját figyelembe fogják venni.

29

A vitatott rendeletet 2014. december 18‑án fogadták el.

30

A Binca a 2015. február 18‑i levelében az EUMSZ 265. cikkre hivatkozva kérte a Bizottságot, hogy a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszakot a Vietnamban termelt panga esetében 2018. január 1‑jéig hosszabbítsa meg.

31

A Törvényszék Hivatalához 2015. február 19‑én benyújtott keresetlevelében a Binca a vitatott rendelet megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő. Azzal érvel, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak vele szemben, mivel a vitatott rendeletben a Bizottság különös átmeneti intézkedéseket és eltérést engedő szabályokat írt elő a Bincáétól eltérő ökológiai akvakultúrák számára. E rendelet így a versenytársainak kedvezett, azonban semmiféle olyan átmeneti és eltérést engedő intézkedést nem tartalmazott, amely számára kedvező lett volna. A Binca szerint az ilyen átmeneti és eltérést engedő intézkedések különösen az ivadékok származására vonatkoztak.

32

A Binca rámutatott, hogy más gazdasági szereplők továbbra is bizonyos olyan feltételek mellett használhattak „öko” címkét, amelyek ugyanakkor számára nem álltak rendelkezésre. E tekintetben keresetében kifejezetten hivatkozott a Mekong‑delta (Vietnam) és a brakkvizes európai zónák haltermelése közötti eltérő bánásmódra.

33

A Törvényszék Hivatalához 2015. május 21‑én benyújtott külön beadványával a Bizottság elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő a Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzatának 114. cikke alapján.

34

A megtámadott végzésben a Törvényszék azzal az indokkal utasította el a Binca keresetét, mint elfogadhatatlant, hogy nem áll fenn a vitatott rendelet megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdeke.

35

Fellebbezésével a Binca azt kéri, hogy a Bíróság:

36

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

37

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Binca lényegében öt jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt a verseny védelmére felhozott érvek figyelembevételének és az egyenlő bánásmód elve megsértése megállapításának a hiányára, a másodikat a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére, a harmadikat a tisztességes meghallgatáshoz való jog és az indokolási kötelezettség megsértésére, a negyediket a nyilvános tárgyaláshoz való jog megsértésére, az ötödiket pedig a vállalkozás szabadságának a megsértésére alapítja.

38

Első jogalapjával a Binca azt kifogásolja, hogy a Törvényszék olyan értékelést végzett, amely a keresetének a téves átminősítéséhez vezetett. Míg ő az olyan versenytársakhoz képest fennálló hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott, amelyek az átmeneti időszak önkényes és szelektív meghosszabbítása miatt megőrizhették az „öko” címkét, a Törvényszék e keresetet úgy kezelte, mint amely kizárólag az átmeneti időszak meghosszabbításának az elérésére irányul.

39

A Bizottság azt állítja, hogy a megtámadott végzés indokolása alapvetően és helyesen a Binca azon érdekét veszi alapul, hogy kérje a vitatott rendelet a célból történő megsemmisítését, hogy a pangát továbbra is forgalmazhassa „öko” címkével, mivel a keresetlevele a kereset céljaként kifejezetten a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszak meghosszabbítását határozta meg. Szintén e célt tűzik ki a Binca által tett és a megtámadott végzésben említett, bíróságon kívüli lépések.

40

Ezenkívül a Bizottság szerint a Binca nem esik azonos versenyfeltételek alá a vitatott rendelet címzettjeivel, akik az akvakultúrák üzemeltetői, mivel a tevékenysége a panga mint ökológiai termék behozatalából áll.

41

A Bizottság hozzáteszi, hogy a Binca semmiféle olyan meggyőző elemet nem terjesztett elő, amely igazolhatná, hogy versenyviszony áll fenn közte és az ökológiai akvakultúrából származó halak más termelői között. Következésképpen a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot azáltal, hogy nem vizsgálta részletesebben a Binca által a verseny védelmére vonatkozóan előadott érveket.

42

Előzetesen meg kell állapítani, hogy a Törvényszék az előtte indított kereset elfogadhatósága vizsgálatának a szakaszában azt úgy kezelte, mint amely kizárólag a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszak Binca javára történő meghosszabbítására irányul. Mivel a vitatott rendelet nem módosította ezen átmeneti időszakot, a Törvényszék a megtámadott végzésben megállapította, hogy annak megsemmisítése nem változtatna az alkalmazandó jogi kereten. A Törvényszék anélkül, hogy megvizsgálta volna a kereset elfogadhatóságának többi feltételét, a megtámadott végzés 73. pontjában tehát kimondta, hogy a Bincának nem áll fenn a vitatott rendelet megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdeke, és hogy következésképpen keresete elfogadhatatlan.

43

Fellebbezésében a Binca azzal érvel, hogy a keresete elfogadhatóságának Törvényszék előtti vizsgálata keretében a Törvényszéknek meg kellett volna állapítania, hogy e kereset a vitatott rendelet által létrehozott eltérő bánásmódot kifogásolja, amely rendelet alkalmazása versenytorzuláshoz vezetett.

44

Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset csupán abban az esetben elfogadható, amennyiben e személynek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ez az érdek feltételezi, hogy a megtámadott aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon (2015. június 4‑iAndechser Molkerei Scheitz kontra Bizottság ítélet, C‑682/13 P, nem tették közzé, EU:C:2015:356, 25. pont; 2015. szeptember 17‑iMory és társai kontra Bizottság ítélet, C‑33/14 P, EU:C:2015:609, 55. pont; 2017. április 6‑iProforec kontra Bizottság végzés, C‑176/16 P, nem tették közzé, EU:C:2017:290, 32. pont).

45

Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében a felperesre hárul annak bizonyítása, hogy az eljáráshoz érdeke fűződik, ami minden bírósági eljárás lényeges és alapvető feltétele (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 17‑iMory és társai kontra Bizottság ítélet, C‑33/14 P, EU:C:2015:609, 58. pont). Különösen a valamely természetes vagy jogi személy által benyújtott, jogi aktus megsemmisítése iránti kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy a felperes releváns módon igazolja az ezen aktus megsemmisítésében fennálló érdekét (2015. június 4‑iAndechser Molkerei Scheitz kontra Bizottság ítélet, C‑682/13 P, nem tették közzé, EU:C:2015:356, 26–28. pont; 2017. április 6‑iProforec kontra Bizottság végzés, C‑176/16 P, nem tették közzé, EU:C:2017:290, 33. és 34. pont).

46

A jelen ügyben a megtámadott végzés 60. és 62. pontjából kitűnik, hogy a Binca a Törvényszék előtt azzal érvelt, hogy a vitatott rendelet bizonyos versenytársainak lehetővé tette, neki azonban nem, hogy termékeiket továbbra is „öko” címkével értékesítsék, és hogy – mivel ő többé nem értékesítheti a pangát e címkével – a fogyasztók választása az ökológiai akvakultúrából származó más fajokhoz tartozó halakra fog esni. A Binca tehát azzal érvelt, hogy a vitatott rendelet megsemmisítése esetén megőrizheti ügyfeleit, mivel a versenytársainak sem fogják többé engedélyezni az „öko” címke használatát.

47

A megtámadott végzés 70. pontjából továbbá kitűnik, hogy a Binca a Törvényszék előtt azt állította, hogy a megsemmisítés iránti keresetével lehetségesnek tűnt számára, hogy méltányos, valamint közte és az ökológiai akvakultúrából származó halak más termelői között egyenlő feltételeket érjen el oly módon, hogy e más termelők hozzá hasonló módon többé ne használhassák a piacon az „öko” címkét.

48

Ebből következik, hogy a Binca azzal érvelt a Törvényszék előtt, hogy azért állt érdekében a vitatott rendelet megsemmisítését kérni, mert az ilyen megsemmisítés orvosolhatja az e rendelet által közte és az ökológiai akvakultúrából származó halak más termelői között teremtett eltérő bánásmódot, és nem csupán azért, mert a vitatott rendelet nem hosszabbította meg a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszakot.

49

Ezenkívül, amint a megtámadott végzés 69. pontjából kitűnik, a Binca a Törvényszék előtt elismerte, hogy keresetével nem érheti el a végrehajtási rendeletnek a végrehajtási rendelet második módosító rendelete által módosított 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszak meghosszabbítását, azzal érvelve, hogy az általa elszenvedett hátrányos megkülönböztetésnek azáltal lehet véget vetni, hogy az ökológiai akvakultúrából származó halak többi termelőjét megfosztják az „öko” címke használatától.

50

Ilyen feltételek mellett a Törvényszék, mivel tévesen ítélte meg úgy, hogy a Binca által előtte benyújtott kereset a vitatott rendeletnek kizárólag azzal az indokkal történő megsemmisítésére irányult, hogy e rendelet nem hosszabbította meg az említett átmeneti időszakot, ami a kereset téves átminősítéséhez vezetett, tévesen alkalmazta a jogot.

51

Következésképpen – anélkül, hogy a Binca által hivatkozott többi jogalapot vizsgálni kellene – a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni.

52

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

53

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezik az azon kérdés érdemben történő eldöntéséhez szükséges információkkal, hogy a Bincának fennállt‑e az eljáráshoz fűződő érdeke.

54

E tekintetben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a Binca az elsőfokú eljárást megindító keresetlevelében azzal érvelt, hogy a különböző ökológiai akvakultúrák önkényes eltérő bánásmódja miatt meg kell semmisíteni a vitatott rendeletet, valamint hogy e megsemmisítés lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, és arra kényszeríti a Bizottságot, hogy az átmeneti intézkedésekre vonatkozóan hátrányos megkülönböztetéstől mentes határozatot hozzon. E keresetlevélben a Binca az ivarok származásával kapcsolatban pontosította, hogy a végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdésének a vitatott rendelet 1. cikkének 1. pontjával történő módosítása a Mekong‑deltában gyakorolt akvakultúra és a brakkvizes európai zónákban gyakorolt akvakultúrák eltérő bánásmódjához vezetett.

55

A Bizottság által a Törvényszék előtt felhozott elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben a Binca tovább pontosította, hogy az ökológiai lazac és pisztráng termelőit előnyben részesítették két eltérést engedő rendelkezéssel, amelyből az első a végrehajtási rendelet 25k. cikke (1) bekezdésének e) pontjából adódó, a vitatott rendelet 1. cikkének 3. pontjával bevezetett eltérés, a második pedig a végrehajtási rendelet 25k. cikkének (5) bekezdéséből adódó, a vitatott rendelet 1. cikkének 5. pontjával bevezetett eltérés, amelyek lehetővé teszik az egész hal takarmányként való felhasználását a húsevő állatok esetében, illetve a hisztidin hozzáadását a lazacfélék takarmányozási szükségleteinek biztosítása céljából.

56

Amint a főtanácsnok az indítványának 69–73. pontjában megjegyezte, mivel a Binca a vitatott rendelet 1. cikkének 3. és 5. pontjára – amelyek a végrehajtási rendelet 25k. cikke (1) bekezdésének e) pontját, illetve 25k. cikkének (5) bekezdését illesztik be – vonatkozó különleges érveket nem adta elő az elsőfokú eljárásban benyújtott keresetlevelében, azokat nem lehet figyelembe venni annak vizsgálata céljából, hogy a Bincának érdekében állt‑e a vitatott rendelet megsemmisítését kérni. Ugyanis az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének és a Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának (jelenleg a Törvényszék 2015. április 23‑i eljárási szabályzatának 76. cikke) rendelkezéseiből következik, hogy az elsőfokú eljárásban benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését.

57

Ezzel szemben azon kérdést illetően, hogy a Bincának fennállt‑e a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító, vitatott rendelet 1. cikke 1. pontjának a megsemmisítése iránti eljáráshoz fűződő érdeke, a Bizottság megjegyzi egyrészt, hogy e társaság, mivel csak halimportőri minőségben járt el, nem áll versenyben a vitatott rendelettel állítólagosan előnyben részesített termelőkkel, másrészt pedig, hogy a panga nincs versenyben azon többi haltípussal, amelyeket a Binca szerint a vitatott rendelet elsőbbségi bánásmódban részesít.

58

Azonban először is, amint a jelen ítélet 25. és 26. pontjából következik, a Bincának a Vietnamból származó ökológiai panga ellátási láncában fennálló szerepe sokkal szélesebb és összetettebb, mint egy klasszikus importőri szerep. Mindenesetre, mivel az ökológiai címkézés területére vonatkozó azon követelmények, amelyeknek eleget kell tenniük az ökológiai akvakultúrából származó termékek importőreinek, magukban foglalják a vitatott rendelettel előírt termelési követelményeket, amit a Bizottság a Bíróság előtti tárgyalás során elismert, a jelen ügyben nem tekinthető úgy, hogy csak a haltermelőknek fűződhet érdekük a vitatott rendelet megsemmisítéséhez.

59

Másodszor, a Bíróságnak nem feladata az elfogadhatóság vizsgálatának szakaszában, hogy végleges döntést hozzon a Binca és a vitatott rendelettel állítólagosan előnyben részesített haltermelők közötti vagy az ökológiai panga és az ökológiai akvakultúrából származó többi hal közötti versenyviszony fennállása kérdésében a Binca eljáráshoz fűződő érdekének a megállapítása céljából (lásd analógia útján: 1986. január 28‑iCofaz és társai kontra Bizottság ítélet, 169/84, EU:C:1986:42, 28. pont). A jelen ügyben elegendő megvizsgálni, hogy a Binca releváns módon igazolta‑e a vitatott rendelet megsemmisítésében fennálló érdekét.

60

E tekintetben a Binca a Törvényszék előtt nem csupán azt állította, hogy haszna származna a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító vitatott rendelet 1. cikke 1. pontjának megsemmisítéséből, hanem magyarázatot is adott arra, hogy a vitatott rendelettel bevezetett e módosítás milyen módon nyújt előnyt az ökológiai akvakultúrából származó halak bizonyos termelőinek, számára viszont kedvezőtlen kereskedelmi következményekkel jár.

61

Ezen érvelés keretében a Binca előadta továbbá, hogy a Mekong‑deltában végzett akvakultúrás termelés sajátos természeti feltételei miatt a Bincát ellátó gazdaság az európai vizeken található gazdaságoktól eltérően nem élvezheti a végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdése c) pontjának a vitatott rendelet 1. cikkének 1. pontjából adódó változatában megállapított előnyöket.

62

E tekintetben meg kell jegyezni, amint a főtanácsnok indítványának 87. pontjából kitűnik, hogy a vitatott rendelet (3) és (4) preambulumbekezdése szerint a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdésében megállapított kivételek ara irányulnak, hogy elősegítsék az olyan ökológiai haltermelést, amelyet egyébként be kellett volna szüntetni. A Binca által kért megsemmisítés tehát e kivételek megszüntetéséhez vezetne, és a többi termelő számára nehezebbé, sőt lehetetlenné tenné bizonyos haltípusoknak az alaprendelet, a végrehajtási rendelet és a végrehajtási rendelet módosító rendeletei értelmében vett ökológiai termelését.

63

Meg kell tehát állapítani, hogy a Binca jogilag kielégítő módon igazolta az eljáráshoz fűződő érdekét, melynek során a Törvényszék előtt releváns módon hivatkozott a vitatott rendelet megsemmisítés iránti keresetében említett rendelkezéseinek a tekintetében okozott negatív hatásaira, és arra az előnyre, amelyet számára e rendelkezések megsemmisítése eredményezhet. A Törvényszék előtt indított kereset elfogadhatósága vizsgálatának szakaszában ezen előnyt attól függetlenül kell elismerni, hogy a Törvényszék az előtte folyamatban lévő eljárás befejeztével a megtámadott rendelkezést megsemmisíti‑e, vagy sem.

64

Ebből következik, hogy a Binca rendelkezett eljáráshoz fűződő érdekkel.

65

Meg kell azonban jegyezni, hogy a Bíróság nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a Bizottság által a Binca megsemmisítés iránti keresetével szemben felhozott elfogadhatatlansági kifogás keretében kifejtett többi érvről, valamint a jogvitáról érdemben határozzon.

66

Ezért az ügyet vissza kell utalni a Törvényszék elé, és a költségekről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: