C‑21/16. sz. ügy

Euro Tyre BV – Sucursal em Portugal

kontra

Autoridade Tributária e Aduaneira

(a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa] [Portugália] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Héa – 2006/112/EK irányelv – 131. és 138. cikk – A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei – Héa‑információcsererendszer (VIES) – A beszerző nyilvántartásba vételének hiánya – Az adómentesség megtagadása – Megengedhetőség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2017. február 9.

Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Közösségen belüli termékértékesítés adómentessége – Az adómentesség megtagadása az eladótól kizárólag azzal az indokkal, hogy a beszerző nem szerepel a VIES‑rendszerben és nem tartozik valamely közösségen belüli termékértékesítési szabályozás hatálya alá – Adócsalás komoly gyanújának hiánya, mivel fennállnak az adómentesség anyagi jogi feltételei – Megengedhetetlenség

(2006/112 tanácsi irányelv, 131. cikk és 138. cikk, (1) bekezdés)

A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv 131. cikkét és 138. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam adóhatósága kizárólag azzal az indokkal tagadja meg valamely Közösségen belüli termékértékesítés hozzáadottérték‑adó alóli mentességét, hogy az ezen értékesítés időpontjában az érkezési tagállamban letelepedett és az ezen államban megvalósuló ügyletekre érvényes hozzáadottértékadó‑azonosítószámmal rendelkező beszerző nem szerepel a VIES‑rendszerben, és a Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó adószabályok hatálya alá sem tartozik, jóllehet nem merült fel az adócsalás komoly gyanúja, és bizonyítottan fennállnak az adómentesség anyagi jogi feltételei. Ebben az esetben a héairányelvnek az arányosság elvével összefüggésben értelmezett 138. cikkének (1) bekezdésével szintén ellentétes az ilyen megtagadás, amennyiben az eladó tudomással bírt a beszerzőnek a hozzáadottérték‑adó alkalmazása tekintetében fennálló helyzetéről, és meg volt győződve arról, hogy később a beszerzőt visszaható hatállyal nyilvántartásba veszik Közösségen belüli piaci szereplőként.

Ennélfogva sem a Közösségen belüli ügyletek megvalósításához érvényes héaazonosító szám beszerző által történő megszerzése, sem pedig annak a VIES‑nyilvántartásba történő felvétele nem anyagi jogi feltétele valamely Közösségen belüli termékértékesítés héamentességének. Csak alaki követelményekről van szó, amelyek nem kérdőjelezhetik meg az eladó héamentességhez való jogát, amennyiben a Közösségen belüli termékértékesítés anyagi jogi feltételei teljesülnek (lásd analógia útján: 2012. szeptember 6‑iMecsek‑Gabona ítélet, C‑273/11, EU:C:2012:547, 60. pont; 2012. szeptember 27‑iVSTR‑ítélet, C‑587/10, EU:C:2012:592, 51. pont; 2016. október 20‑iPlöckl ítélet, C‑24/15, EU:C:2016:791, 40. pont).

(vö. 32., 44. pont és rendelkező rész)