A Bíróság (második tanács) 2018. augusztus 7-i ítélete (a Tribunal Supremo [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Saras Energía SA kontra Administración del Estado

(C-561/16. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 2012/27/EU irányelv - A 7. cikk (1), (4) és (9) bekezdése - A 20. cikk (4) és (6) bekezdése - Az energiahatékonyság ösztönzése - Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer - Más szakpolitikai intézkedések - Nemzeti energiahatékonysági alap - Az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítését szolgáló fő intézkedésként ilyen alap létrehozása - Hozzájárulási kötelezettség - A kötelezett felek kijelölése - Energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások))

(2018/C 352/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: Saras Energía SA

Alperes: Administración del Estado

Az eljárásban részt vesz: Endesa SA, Endesa Energía SA, Endesa Energía XXI SLU, Viesgo Infraestructuras Energéticas SL, Hidroeléctrica del Cantábrico SAU, Nexus Energía SA, Nexus Renovables SLU, Engie España SL, Villar Mir Energía SL, Energya VM Gestión de Energía SLU, Estaciones de Servicio de Guipúzcoa SA, Acciona Green Energy Developments SLU, Fortia Energía SL

Rendelkező rész

Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. és 20. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítésének fő módjaként a nemzeti energiahatékonysági alaphoz való éves hozzájárulási rendszert vezet be, feltéve, hogy egyrészt e szabályozás olyan mértékben biztosítja az energiamegtakarítás elérését, amely egyenértékű az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése címén bevezethető energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekkel, és másrészt tiszteletben tartják az említett irányelv 7. cikkének (10) és (11) bekezdésében előírt követelményeket, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

A 2012/27 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amelyről az alapügyben szó van, amely csak az energiaágazat bizonyos meghatározott vállalkozásaival szemben ír elő energiahatékonysági kötelezettségeket, feltéve, hogy e vállalkozások kötelezett felekként történő kijelölése ténylegesen kifejezetten meghatározott, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

(1) HL C 22., 2017.1.23.