22.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 22/13

A Bíróság (első tanács) 2017. november 23-i ítélete (a Sofiyski rayonen sad [Bulgária] előzetes döntéshozatali kérelmei) – „CHEZ Elektro Bulgaria” AD kontra Yordan Kotsev (C-427/16) és „FrontEx International” EAD kontra Emil Yanakiev (C-428/16)

(C-427/16. és C-428/16. sz. egyesített ügyek) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Verseny - A szolgáltatásnyújtás szabadsága - A munkadíjak minimális összegeinek valamely ügyvédi szakmai szervezet általi meghatározása - A bíróságokkal szembeni azon tilalom, hogy az e minimális összegeknél alacsonyabb összegű munkadíjak megtérítését rendeljék el - Olyan nemzeti szabályozás, amely a hozzáadottérték-adót [héa] a valamely szabad foglalkozás gyakorlása során nyújtott szolgáltatás ára részének tekinti))

(2018/C 022/17)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski rayonen sad

Az alapeljárás felei

Felperesek:„CHEZ Elektro Bulgaria” AD (C-427/16), „FrontEx International” EAD (C-428/16)

Alperesek: Yordan Kotsev (C-427/16), Emil Yanakiev (C-428/16)

Rendelkező rész

1)

Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével együttesen értelmezett EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapeljárásban alkalmazandóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egyrészt nem teszi lehetővé az ügyvéd és az ügyfele számára, hogy olyan összegű díjazásban állapodjanak meg, amely alacsonyabb a Vissh advokatski savethez (legfelsőbb ügyvédi tanács, Bulgária) hasonló ügyvédi szakmai szervezet által elfogadott rendeletben megállapított minimális összegnél, annak terhe mellett, hogy ezen ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás indul, másrészt pedig nem engedi meg a bíróságnak, hogy az e minimális összegnél alacsonyabb összegű munkadíj megtérítését rendelje el, alkalmas arra, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozza a belső piacon fennálló versenyt. A kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy az ilyen szabályozás a konkrét alkalmazási módjaira tekintettel valóban megfelel-e jogszerű céloknak, az ekként előírt korlátozások pedig arra szorítkoznak-e, ami szükséges e jogszerű célok megvalósításának biztosításához.

2)

Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével és az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvvel együttesen értelmezett EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárásban alkalmazandóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében jogtanácsosi képviselet esetén a jogi személyeket és az egyéni vállalkozókat megilleti az ügyvédi díjnak a nemzeti bíróság által elrendelt megtérítése.

3)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 78. cikke első bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban alkalmazandóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a hozzáadottérték-adó a nyilvántartásba vett ügyvédek munkadíjának elválaszthatatlan részét képezi, amennyiben ennek következtében e munkadíjakra kétszeresen kerül kivetésre a hozzaádottérték-adó.

(1)  HL C 371., 2016.10.10.