|
1.10.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 352/2 |
A Bíróság (ötödik tanács) 2018. augusztus 7-i ítélete (a Juzgado de Primera Instancia no 38 de Barcelona, Tribunal Supremo [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Banco Santander, SA kontra Mahamadou Demba, Mercedes Godoy Bonet (C-96/16), Rafael Ramón Escobedo Cortés kontra Banco de Sabadell SA (C-94/17)
(C-96/16. és C-94/17. sz. egyesített ügyek) (1)
((Előzetes döntéshozatal - 93/13/EGK irányelv - Tisztességtelen feltételek - Hatály - Követelés engedményezése - Fogyasztói kölcsönszerződés - E szerződés késedelmikamat-mértéket rögzítő feltételének tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelési szempontok - E jelleg következményei))
(2018/C 352/02)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróságok
Juzgado de Primera Instancia no 38 de Barcelona, Tribunal Supremo
Az alapeljárás felei
Felperesek: Banco Santander, SA (C-96/16), Rafael Ramón Escobedo Cortés (C-94/17)
Alperesek: Mahamadou Demba, Mercedes Godoy Bonet (C-96/16), Banco de Sabadell SA (C-94/17)
Rendelkező rész
|
1) |
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet egyrészt úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó egy olyan üzleti gyakorlatra, amely abból áll, hogy valamely fogyasztóval szemben fennálló követelést engedményeznek vagy vásárolnak, anélkül hogy a fogyasztói kölcsönszerződés az ilyen engedményezés lehetőségét előírná, vagy hogy utóbbit ezen engedményezésről előzetesen tájékoztatnák, illetve ahhoz hozzájárulását adná, és anélkül, hogy biztosítanák számára a lehetőséget, hogy a tartozását visszavásárolja, és ezzel megszüntesse a tartozását, megfizetve az engedményes részére azt az ellenértéket, amelyet utóbbi fizetett ki az említett engedményezés címén, a vonatkozó kamatokkal, költségekkel és eljárási költségekkel együtt. Másrészt ezen irányelv egyáltalán nem alkalmazandó az olyan nemzeti rendelkezésekre, mint amelyek a Código Civil (polgári törvénykönyv) 1535. cikkében, valamint a 2000. január 7-i Ley 1/2000 de Enjuiciamiento Civil (a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény) 17. és 540. cikkében találhatók, amelyek ilyen visszavásárlási lehetőséget tartalmaznak, és a folyamatban lévő eljárásokban az engedményesnek az engedményező helyébe lépését szabályozzák. |
|
2) |
A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, mint a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) alapeljárásban szereplő ítélkezési gyakorlata, amely szerint tisztességtelen a fogyasztói kölcsönszerződés azon meg nem tárgyalt feltétele, amely az alkalmazandó késedelmikamat-mértéket rögzíti, mégpedig abból az okból, hogy a fizetési késedelemben lévő fogyasztót aránytalanul magas összegű kártérítéssel sújtja, mivel e mérték több mint két százalékponttal meghaladja az ügyleti kamat szerződésben kikötött mértékét. |
|
3) |
A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, mint a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) alapeljárásban szereplő ítélkezési gyakorlata, amely szerint a fogyasztói kölcsönszerződés késedelmikamat-mértéket rögzítő, meg nem tárgyalt feltétele tisztességtelen jellegéből eredő jogkövetkezmény az, hogy teljes egészében törlik e késedelmi kamatokat, de az e szerződésben kikötött ügyleti kamatokat továbbra is felszámítják. |