Helyesbítés 2015. december 22-én benyújtott keresethez – EDF kontra Bizottság

A T-747/15. sz., EDF kontra Bizottság ügyben a HL-ben megjelent közlemény szövege helyesen a következő:

„2015. december 22-én benyújtott kereset – EDF kontra Bizottság

(T-747/15. sz. ügy)

(2016/C 078/35)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Électricité de France (EDF) (Párizs, Franciaország) (képviselő: M. Debroux ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

elsődlegesen, lényeges eljárási szabályok megsértése, téves jogalkalmazás és ténybeli hibák miatt semmisítse meg a főellátási hálózat (»FEH«) felújítására adómentesen elkülönített céltartalék tőkévé átminősítése révén Franciaország által az EDF javára végrehajtott SA.13869 (C 68/2002) (korábbi NN 80/2002) számú állami támogatásról szóló 2015. július 22-i bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) 1., 2., 3., 4. és 5. cikkét,

—	másodlagosan, semmisítse meg a megtámadott határozat 1., 2. és 3. cikkét, amennyiben az EDF által visszatéríteni rendelt összeget a Bizottság nagyon jelentősen túlbecsülte, valamint

—	minden esetben a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes elsődlegesen három jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: az EUMSZ 266. cikk megsértése.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk helytelen alkalmazása. E jogalap két részre oszlik:

—

A magánbefektetői teszt alkalmazhatóságával kapcsolatos első rész, amely öt szakaszra oszlik.

—	Első szakasz, amely szerint a Bizottság igazolás és indokolás nélkül nem vett figyelembe számos olyan dokumentumot és mellékletet, amelyeket a France és az EDF szabályszerűen közölt vele.

—	Második szakasz, amely szerint a Bizottság szisztematikusan összekeverte a magánbefektetői teszt alkalmazhatósága, illetve annak alkalmazása körébe tartozó körülményeket.

—

Harmadik szakasz, amely szerint a Bizottság tévesen zárta ki a körültekintő magánbefektető kritériumának alkalmazhatóságát azzal az egyedüli indokkal, hogy az intézkedés vizsgálata során Franciaország a részvényesi jogállásával kapcsolatos megfontolások mellett a közhatalmi jogállásával kapcsolatos megfontolásokat is különösen figyelembe vette.

—	Negyedik szakasz, amely szerint a Bizottság a körültekintő magánbefektető kritériuma alkalmazhatóságának igazolásához az EDF esetében tévesen egyéniesített olyan kötelezettséget, hogy hivatalos üzleti tervvel kell rendelkeznie.

—	Ötödik szakasz, amely szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta ezen intézkedés jellegét és tárgyát, a hátterét képező összefüggéseket, valamint az ezen intézkedéssel elérni kívánt célt és a rá vonatkozó szabályokat.

—

A magánbefektetői teszt alkalmazásával kapcsolatos második rész, amely három szakaszra oszlik.

—	Első szakasz, amely szerint a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az Oxera-jelentést nem lehetett bizonyítékként elfogadni.

—

Második szakasz, amely szerint a Bizottság által alkalmazott módszernek nyilvánvaló hiányosságai vannak. Először is, a Bizottság nem vette figyelembe sem az adott időszak összefüggéseit, sem pedig azokat e kritériumokat, amelyeket a befektetők ebben az időszakban alapul vettek volna. Másodszor, az »adókedvezmény« azon elmélete, amely mellett a Bizottság kitartott, nem csupán téves jogalkalmazásnak minősül, hanem a befektetés relevanciájának értékelése során elkövetett hibák is abból erednek. Harmadszor, a Bizottság többször is elkövette azokat a módszertani hibákat, amelyeknek mindegyike önmagában is elegendő lett volna annak alátámasztásához, hogy a Bizottság nyilvánvalóan nem bizonyította, hogy a magánbefektető kritériumát nem alkalmazták.

—	Harmadik szakasz: a Bizottság által elkövetett módszertani hibák következményei.

3.	Harmadik jogalap: a megtámadott határozat indokolásának hiánya.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két másodlagos jogalapot is felhoz.

A másodlagosan felhozott, arra alapított első jogalap, hogy az állítólagos támogatás nagy része elévült. E jogalap két részre oszlik:

—	Első rész, amely szerint lényegében olyan létező támogatásról van szó, amely az európai villamosenergia-piac versenynek való megnyitását megelőzően végrehajtott intézkedésből ered.

—	Második rész, amely szerint az állítólagos támogatás jelentős része az első vizsgálati intézkedést több mint tíz évvel megelőzően végrehajtott intézkedésből ered.

A másodlagosan felhozott, a Bizottság által az állítólagos támogatás meghatározása során elkövetett számítási hibákra alapított második jogalap. E jogalap három részre oszlik:

—	Első rész, amely szerint a Bizottság a felújításra képzett tartalékok teljes összegével kapcsolatos hibákat követett el.

—	Második rész, amely szerint a Bizottság az alkalmazandó adó mértékével kapcsolatos hibákat követett el.

—	Harmadik rész, amely szerint az állítólagos támogatás összegét e helyesbített adatok alapján újra kell számítani.”