29.3.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 111/26

A Közszolgálati Törvényszék F-106/13. és F-25/14. sz., DD kontra FRA egyesített ügyekben 2015. október 8-án hozott ítélete ellen DD által 2015. december 16-án benyújtott fellebbezés

(T-742/15. P. sz. ügy)

(2016/C 111/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: DD (Bécs, Ausztria) (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	részben helyezze hatályon kívül az F-106/13. és F-25/14. sz., DD kontra FRA egyesített ügyekben 2015. október 8-án hozott ítéletet;

—

következésképpen:

—	nem csupán eljárási okokból, hanem az elsőfokú eljárásban benyújtott keresetben előadott jogalapokra tekintettel semmisítse meg a FRA mindkét (a vitatott megrovást kiszabó és a szerződést megszüntető) határozatát;

—	ítéljen meg a fellebbező részére megfelelő kártérítést a közigazgatási vizsgálat és a megrovást kiszabó határozat jogszerűtlensége és szabálytalansága által okozott nem vagyoni kár címén. E nem vagyoni kárt a fellebbező méltányosságból 15 000 euróra tartja.

—	ítéljen meg a fellebbező részére megfelelő kártérítést a szabálytalan eljárás és a szerződést megszüntető szabálytalan határozat által okozott nem vagyoni kár címén. E nem vagyoni kárt a fellebbező méltányosságból 50 000 euróra tartja.

—	az FRA-t kötelezze a jelen eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a Közszolgálati Törvényszék téves jogalkalmazásán alapul, mivel kizárólag a tárgyalásnak a megrovást kiszabó és a szerződést megszüntető határozat megsemmisítését eredményező hiányára vonatkozó eljárási jogalapot vizsgálta, és megtagadta az első fokon benyújtott kereset összes többi jogalapjának vizsgálatát. A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, hiányosan vizsgálta a tényállást, megsértette az Alapjogi Charta 47. cikkét és az indokolási kötelezettséget, a hatékony igazságszolgáltatás elvét, a bizalomvédelem elvét, továbbá nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett.

A második jogalap a Közszolgálati Törvényszék azon téves jogalkalmazásán alapul, amelynek következtében elutasította a fellebbezőnek mind a megrovást kiszabó, mind a szerződést megszüntető határozattal kapcsolatos nem vagyoni kártérítés iránti kérelmeit.

—

A Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a közigazgatási vizsgálat által okozott nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem elutasításával, a bizonyítékok elferdítésével, a tényállás hiányos vizsgálatával, a nyilvánvaló mérlegelési hibával, a kár fennállására mint a szerződésen kívüli felelősség feltételére vonatkozó bizonyítás fogalmának megsértésével, a védelemhez való jog és az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 86. cikke (2) bekezdésének helytelen alkalmazásával, az indokolási kötelezettség megsértésével, a bizalomvédelem elvének megsértésével és a 2000/43/EK irányelv (1) 15. cikkének megsértésével kapcsolatban.

—

A Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megrovást kiszabó határozat által okozott nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem elutasításával, a bizonyítékok elferdítésével, a nyilvánvaló mérlegelési hibával, a tényállás hiányos vizsgálatával, a kár értékelésére vonatkozó téves jogalkalmazással, az indokolási kötelezettség megsértésével és a 2000/43/EK irányelv 15. cikkének megsértésével kapcsolatban.

—

A Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a szerződést megszüntető határozat által okozott nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem elutasításával, a bizonyítékok elferdítésével, a tényállás hiányos vizsgálatával, a nyilvánvaló mérlegelési hibával, a kár értékelésére vonatkozó téves jogalkalmazással, az indokolási kötelezettség megsértésével, a bizalomvédelem elvének megsértésével és a 2000/43/EK irányelv 15. cikkének megsértésével kapcsolatban.

(1) A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.).