11.1.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 7/29 |
2015. október 1-jén benyújtott kereset – VIK kontra Bizottság
(T-576/15. sz. ügy)
(2016/C 007/40)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: VIK Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e. V. (Essen, Németország) (képviselő: C. Kahle ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg az „SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) állami támogatás – Németország, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatás és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíj”-ügyben 2014. november 25-én hozott C(2014) 8786 végleges európai bizottsági határozatot (közzétéve a Hivatalos Lap 2015. szeptember 25-i számában, HL L 250., 122. o.) annyiban, amennyiben:
|
— |
az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1. |
Első jogalap: előny hiánya A felperes azzal érvel, hogy a különös ellentételezési rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, mivel az energiaigényes vállalkozások a csökkentett EEG-pótdíj révén nem jutnak előnyhöz. |
2. |
Második jogalap: szelektivitás hiánya A felperes továbbá úgy érvel, hogy a különös ellentételezési rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, mivel nem teljesül a szelektivitás feltétele. Az energiaigényes vállalkozások nem részesülnek előnyben más olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek hasonló tényleges és jogi helyzetben vannak. Ezenkívül a csökkentett EEG-pótdíjat igazolja a rendszer jellege és belső felépítése. |
3. |
Harmadik jogalap: állami források hiánya E tekintetben a felperes előadja, hogy sem a szövetségi szintű ellentételezési rendszer, sem pedig az EEG 2012 különös ellentételezési rendszere nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatást, mivel nem kerül sor állami források megterhelésére. |
4. |
Negyedik jogalap: versenykorlátozás hiánya A felperes ezzel összefüggésben előadja, hogy a csökkentett EEG-pótdíj csupán azon versenyhátrány ellentételezésére szolgál, amelyet a villamosáram-/energiaigényes vállalkozásoknak az EEG-pótdíjfizetés miatt más országok vállalkozási ágazataival szemben viselniük kell. |
5. |
Ötödik jogalap: a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége A felperes azzal érvel, hogy ha a csökkentett EEG-pótdíjat támogatásnak kellene tekinteni, az a közös piaccal összeegyeztethető lenne. A csökkentés nem torzítja a versenyt, hanem éppen az érintett vállalkozásokat érő versenyhátrányt ellentételezi. |
6. |
Hatodik jogalap: új támogatás hiánya A felperes továbbá azzal érvel, hogy amennyiben a Törvényszék a különös ellentételezési rendszert támogatásnak minősíti, létező támogatásról van szó, amelyre a 659/1999/EK rendelet (1) 6. cikke szerinti eljárás nem alkalmazható. |
7. |
Hetedik jogalap: a bizalomvédelem és a jogbiztonság általános jogelveinek megsértése A felperes e tekintetben előadja, hogy az alperes az EEG 2000 jóváhagyásával jogos bizalmat keltett, amelyet a végleges határozat megsértett. |
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)