26.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 354/51


A Közszolgálati Törvényszék F-67/14. sz., Mikulik kontra Tanács ügyben 2015. június 25-én hozott ítélete ellen Filip Mikulik által 2015. szeptember 7-én benyújtott fellebbezés

(T-520/15. P. sz. ügy)

(2015/C 354/62)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Filip Mikulik (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

az F-67/14. sz., Filip Mikulik kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. június 25-én hozott ítéletet helyezze hatályon kívül, és az ügyben maga hozzon határozatot;

vagylagosan, az ügyet utalja vissza a Közszolgálati Törvényszékhez;

a Tanácsot kötelezze az első- és másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező nyolc jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: az uniós jog és egyes magasabb szintű jogelvek – mint a megfelelő ügyintézés elve és az egyenlő bánásmód elve – azáltal történő megsértése, hogy az értékelésről szóló általános végrehajtási rendelkezésekkel kapcsolatos Értékelési útmutató analógia útján nem alkalmazható a próbaidős tisztviselő teljesítményének értékelési eljárására a véglegesítése során.

2.

Második jogalap: a tényállás és a bizonyítékok elferdítése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy azon külső társaság jogállását, amelynek tanácsadója érintett volt a tisztviselő értékelési eljárásában, nem állandósították a Tanácson belül.

3.

Harmadik jogalap: az uniós jog, különösen pedig az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 34. cikke és a gondossági kötelezettség megsértése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a próbaidő és az értékelés rendes feltételek mellett zajlott le, jóllehet a fellebbező betanítását és értékelését külső tanácsadók végezték, és nem részesült mentorálásban.

4.

Negyedik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének megsértése, amennyiben a Tanács a jelen ügyben nem alkalmazta a belső iránymutatásokban a mentorálásra vonatkozóan előírt szabályokat.

5.

Ötödik jogalap: a tényállás és a bizonyítékok elferdítése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a belső iránymutatások alapján a mentorálás és a mikromenedzsment nem minősül két külön fogalomnak.

6.

Hatodik jogalap: az uniós jog, különösen pedig a személyzeti szabályzat 34. cikkének megsértése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első vélemény szervezeti hierarchia részére történő továbbításának elmaradása nem volt ellentétes az említett cikkel.

7.

Hetedik jogalap: a tényállás és a bizonyítékok elferdítése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem győződött meg arról, hogy az értékelésekért felelős bizottság véleményét haladéktalanul továbbították-e a szervezeti hierarchiának.

8.

Nyolcadik jogalap: a személyzeti szabályzat 34. cikkének megsértése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a fellebbező teljesítményének mérlegelése tekintetében az intézmény álláspontját nem helyettesítheti a sajátjával.