9.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 371/26

A Közszolgálati Törvényszék F-5/14. sz., CX kontra Bizottság ügyben 2015. június 18-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. augusztus 26-án benyújtott fellebbezés

(T-493/15. P. sz. ügy)

(2015/C 371/29)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. oCurrall és C. Ehrbar meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: CX (Enghien, Belgium)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-5/14. sz., CX kontra Bizottság ügyben 2015. június 18-án hozott ítéletét;

—	az ügyet az egyéb jogalapokról való határozathozatal céljából utalja vissza a Közszolgálati Törvényszék elé;

—	a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

Az első, a fegyelmi eljárás keretében bemutatott orvosi véleményekkel kapcsolatos jogalap (i) a bizonyítási teherre vonatkozó szabályoknak, (ii) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) IX. mellékletének, a (iii) a személyzeti szabályzat 59. cikkének és (iv) a Közszolgálati Törvényszék hatáskörének figyelmen kívül hagyásából eredő téves jogalkalmazáson alapul.

2.	A második, az egybevágó valószínűsítő körülmények együttesével kapcsolatos jogalap a bizonyítékok összegyűjtésére vonatkozó kötelezettség hatályának figyelmen kívül hagyásán és indokolási hibákon alapul.

A harmadik jogalap a gondoskodási kötelezettség elvének értelmezésével kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék a vitatott határozat meghozatalakor rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy határozott, hogy a Bizottság megsértette gondoskodási kötelezettségét azáltal, hogy az elsőfokú eljárás felperesét nem idézte be harmadszorra is, és ezt azzal indokolta, hogy, először is, a tényállás viszonylag régi, másodszor, a tisztviselő betegszabadságon volt és, harmadszor, ügyvédje a második idézést is elutasította.

A negyedik jogalap a meghallgatáshoz való jog megsértésének következményeivel és a tények pontatlanságával kapcsolatos téves indokoláson alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék pontatlan tényekre támaszkodott annak megállapítása során, hogy az elsőfokú eljárás felperese befolyásolhatta volna a megtámadott határozatot.