24.8.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 279/49 |
A Közszolgálati Törvényszék F-72/14. sz., Garcia Minguez kontra Bizottság ügyben 2015. április 28-án hozott végzése ellen Maria Luisa Garcia Minguez által 2015. július 7-én benyújtott fellebbezés
(T-357/15. P. sz. ügy)
(2015/C 279/62)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Maria Luisa Garcia Minguez (Brüsszel, Belgium)(képviselők: L. Ortiz Blanco és Á. Givaja Sanz)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének 2015. április 28-i, F-72/14. sz. végzését; |
— |
határozzon az F-72/14. sz. ügyben és semmisítse meg a Bizottság azon határozatát, amelyben az nem bocsátotta a fellebbezőt a COM/3/AD9/13 versenyvizsgára; |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap a versenyvizsga-kiírásban és a személyzeti szabályzat 27. és 29. cikkében szereplő „Bizottság” és „intézmény” kifejezések értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik. A fellebbező azzal érvel, hogy az „Oktatási, Audiovizuális és Kulturális” Végrehajtó Ügynökséget (EACEA) a belső versenyvizsgára bocsátható személyek meghatározásakor az intézmény részét képezőnek kell tekinteni. |
2. |
A második jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a személyzeti szabályzat 27. és 29. cikkének értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik . A fellebbező azzal érvel, hogy jogellenes valamely versenyvizsgára bocsátani a közvetlenül valamely intézménynél dolgozó alkalmazottakat, ideértve a valamely végrehajtó ügynökséghez kirendelt alkalmazottakat, ugyanakkor kizárni az ugyanezen ügynökségnél dolgozó alkalmazottakat. |
3. |
A harmadik jogalap másodlagosan a keresetlevélben szereplő valamely jogalap megválaszolására vonatkozó kötelezettség megsértésére, az indokolás elégtelenségére, valamint az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, továbbá az intézmény saját jogi aktusainak értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozik. A fellebbező azzal érvel, hogy sajátos helyzete – a Bizottság engedélyével a Bizottság szervezeti ábráján szereplő két egység egységvezetői feladatait látta el – igazolják, hogy őt az érintett belső versenyvizsgára kell bocsátani. |