|
1.6.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 178/15 |
2015. március 6-án benyújtott kereset – Fortischem kontra Bizottság
(T-121/15. sz. ügy)
(2015/C 178/17)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Fortischem a.s. (Nyitranovák, Szlovákia) (képviselők: C. Arhold, P. Hodál és M. Staroň ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a Szlovákia által az NCHZ javára végrehajtott SA.33797 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2011/CP) állami támogatásról szóló 2014. október 15-i európai bizottsági határozat 1., 3., 4. és 5. cikkét; |
|
— |
az alperest kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalap A felperes előadja, hogy a Bizottság határozata, amely megállapítja, hogy a Novácke chemické závody, a.s. v konkurze társaságnak (a továbbiakban: NCHZ) a stratégiailag jelentős fizetésképtelen társaságokkal kapcsolatos bizonyos stratégiai intézkedésekről szóló 2009. november 5-i szlovák törvény (a továbbiakban: törvény) értelmében vett stratégiai társaságnak való minősítése az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül, sérti e cikket, mivel nem teljesül annak valamennyi tényállási eleme. A felperes előadja, hogy a minősítés nem járt állami források átruházásával, mivel az állam számára nem járt további teherrel ahhoz a helyzethez képest, amely akkor állt volna elő, ha a rendes fizetésképtelenségi szabályokat alkalmazták volna. Nem járt gazdasági előnnyel az NCHZ javára sem, mivel először is a hitelezők mindenképpen a tevékenység folytatása mellett döntöttek volna, és az elbocsátások ideiglenes megtiltása csak az államnak kedvezett, a társaságnak nem. Másodszor a törvény alkalmazása teljesíti a piacgazdasági szereplő kritériumát, mivel gazdaságilag előnyös volt az állami hitelezők számára. Végül a felperes úgy érvel, hogy még ha a Bizottságnak lenne is igaza, és a törvény alkalmazását az NCHZ javára nyújtott állami támogatásnak kellene tekinteni, a Bizottság az állami támogatás összegének kiszámításakor nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett. |
|
2. |
A második, a gondos és pártatlan vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettség megsértésére alapított jogalap A felperes előadja, hogy a Bizottság köteles lett volna egyrészt tájékoztatni a szlovák kormányt arról, hogy az utóbbi által benyújtott utólagos elemzést nem találta eléggé részletesnek, másrészt pedig jeleznie kellett volna, hogy a szlovák kormánynak milyen további információkkal, illetve pontosításokkal kellett volna szolgálnia. A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság, mielőtt visszatéríttetést elrendelő határozatot hozott volna, nem kért információkat a végső számadatokról. |
|
3. |
A harmadik, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének és az indokolási kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap A felperes előadja, hogy a Bizottság egyáltalán nem indokolta meg azt, hogy az NCHZ e konkrét esetben a törvény alkalmazása hiányában miért nem folytatta volna tevékenységét, valamint nem válaszolt a szlovák kormány arra vonatkozó érveire, hogy az állami hitelezők gazdasági érdekében állt a tevékenység folytatása. |
|
4. |
A negyedik, a támogatás visszatéríttetésének a felperesre való kiterjesztése miatt az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és a 108. cikk (2) bekezdésének, valamint az eljárási szabályzat 14. cikke 1. § -ának megsértésére alapított jogalap A felperes előadja, hogy nem állt fenn a javára nyújtott állami támogatás, mivel az eladási ár megfelelt a piaci árnak. A felperes szerint a Bizottság arra vonatkozó érvelése, illetve azzal kapcsolatos kételyei, hogy az NCHZ eszközeiért a Via Chem, majd a Fortischem által fizetett árak piaci árak voltak-e, több okból is hibásak. A felperes először is előadja, hogy mivel a bizonyítási teher a Bizottságra hárul, nem elegendő, ha a Bizottság kételyeit fejezi ki. Másodszor, mivel az értékesítésre a csődbíróság felügyelete alatt lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás keretében került sor, amely bíróság a fizetésképtelen társaság hitelezőinek érdekében köteles eljárni, fennáll annak a vélelme, hogy az eszközöket a lehető legmagasabb áron értékesítették. Harmadszor a pályázati eljárás nyílt, átlátható és feltétel nélküli volt, így garantálta a piacon elérhető legmagasabb árat; a kötelezettségvállalások tételének lehetősége semmilyen hatással nem járt az eladási árra. Negyedszer függetlenül attól, hogy a Via Chem és a Fortischem közötti értékesítési feltételek egyáltalán nem relevánsak, mivel az első értékesítésre a piaci áron került sor, a magán piacgazdasági szereplők között kialkudott értékesítési ár vélelmezhetően – pályázati eljárás nélkül is – piaci ár. A felperes továbbá előadja, hogy nyilvánvaló, hogy az NCHZ eszközeinek a Via Chemre és később a felperesre való átruházása két okból sem tekinthető arra irányuló kísérletnek, hogy kijátsszák a Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozatát. Először is az ügy olyan távol áll a tipikus kijátszásos esetektől, hogy még a Bizottság is elismeri, hogy nincs bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy el kívánták volna kerülni a visszatérítést. Másodszor a Bizottság mindazonáltal arra a megállapításra jut, hogy gazdasági folytonosság áll fenn, így kiterjesztheti a visszatéríttetést a felperesre. A Bizottság megállapítása azonban olyan hibás elemzést követ, amely az egyes kritériumok téves értelmezésén, a bizonyítási teher figyelmen kívül hagyásán és az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyekben alkalmazott gazdasági folytonosság általános koncepciójának téves értelmezésén alapul. Végül a felperes előadja, hogy a Bizottság megközelítése gazdaságilag romboló, versenyjogi szempontból pedig szükségtelen. A felperes szerint a Bizottság megpróbál új, sokkal szigorúbb esetjogot bevezetni, amely szerint az ügylet terjedelme a döntő kritérium, miközben az értékesítési ár legfeljebb kisegítő kritérium, ha ilyenről egyáltalán lehet beszélni. |
|
5. |
Az ötödik, másodlagosan előadott, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és a 108. cikk (2) bekezdésének, valamint az eljárási szabályzat 14. cikke 1. § -ának amiatt való megsértésére alapított jogalap, mert nem korlátozták a visszatéríttetést elrendelő határozat hatályát az állítólagos állami támogatás 60 %-ára |
|
6. |
A hatodik, az EUMSZ 296. cikk amiatt való megsértésére alapított jogalap, mivel a gazdasági folytonosságra vonatkozóan nem adtak megfelelő indokolást A felperes előadja, hogy az első jogalapra tekintettel tett észrevételekből következik, hogy a Bizottság indokolása nem elegendő ahhoz, hogy a Törvényszék elvégezhesse a megtámadott határozat bírósági felülvizsgálatát, és a felperes nem érti, hogy a Bizottság milyen okok alapján állapította meg a gazdasági folytonosságot. |