T–140/15. sz. ügy

Aurora Srl

kontra

Közösségi Növényfajta‑hivatal

„Növényfajták – Törlési eljárás – Az M 02205 cukorrépafajta – A 2100/94/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja – A 2100/94 rendelet 7. cikke – A bejelentett növényfajta megkülönböztethetősége – Szakmai szempontok szerinti vizsgálat – A fellebbezési tanács előtti eljárás – Az ügy valamennyi releváns körülményének gondos és pártatlan vizsgálatára irányuló kötelezettség – Megváltoztatásra vonatkozó hatáskör”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2017. november 23.

1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A kereset alapjául szolgáló rendelkezésekre való kifejezett utalás szükségessége – Hiány – A rendelkezésekre való hivatkozásban való tévedés – A kereset elfogadhatóságára gyakorolt hatás hiánya

   (A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk, d) pont)

2. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Jogosulatlanul megadott oltalom semmissé nyilvánítása – A Közösségi Növényfajta‑hivatal mérlegelési jogköre – Az oltalom alatt álló növényfajta újbóli vizsgálata – Feltételek – Az oltalom odaítélésének jogszerűsége vonatkozásában felmerülő komoly kétségek – Bizonyítási teher

   (2100/94 tanácsi rendelet, 7., 10., 20., 54. és 55. cikk)

3. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Szakmai szempontok szerinti vizsgálat – A Közösségi Növényfajta‑hivatal mérlegelési jogköre – Terjedelem – Korlátok

   (2100/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, valamint 56. cikk, (2) bekezdés)

4. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Jogorvoslati eljárás – A Közösségi Növényfajta–hivatal valamely határozatával szemben benyújtott és a fellebbezési tanács elé utalt fellebbezés – A tények hivatalból történő vizsgálata – Minden releváns elem gondos és részrehajlás nélküli vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (1) bekezdés; 2100/94 tanácsi rendelet, 76. cikk; 874/2009 bizottsági rendelet, 51. cikk)

5. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A felülvizsgálat terjedelme – A jogszerűségnek a határozat elfogadásakor rendelkezésre álló információk alapján történő megítélése

   (2100/94 tanácsi rendelet)

6. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok

   (2100/94 tanácsi rendelet, 73. cikk, (3) bekezdés)

1.  Nincs előírva az, hogy a félnek kifejezetten hivatkoznia kell azokra a rendelkezésekre, amelyekre az általa felhozott jogalapokat alapítja. Elegendő, ha e fél kérelmének tárgya, valamint azon főbb ténybeli és jogi elemek, amelyekre a kérelmét alapítja, a keresetlevélben kellőképpen világosan kifejtésre kerülnek. Ugyanez értelemszerűen alkalmazandó a kereset jogalapjainak alapjául szolgáló rendelkezésekre való hivatkozásban való tévedés esetében is.

   (lásd: 38. pont)

2.  A Közösségi Növényfajta–hivatal széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik valamely növényfajta‑oltalomnak a közösségi növényfajta–oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 20. cikke értelmében vett semmissé nyilvánítása tekintetében. Tehát kizárólag az annak kapcsán felmerült komoly kételyek igazolhatják az oltalom alatt álló növényfajtának a 2100/94 rendelet 20. cikke alapján történő, semmissé nyilvánításra irányuló eljárás útján való újbóli vizsgálatát, hogy teljesültek–e az említett rendelet 7. vagy 10. cikkében kimondott feltételek az ugyanezen rendelet 54. és 55. cikkében előírt vizsgálat időpontjában. Ezen összefüggésben a növényfajta‑oltalom semmissé nyilvánítását kérő harmadik félnek kell azon érdemi bizonyítékokat és ténybeli elemeket szolgáltatnia, amelyek alkalmasak komoly kételyek megalapozására az említett rendelet 54. és 55. cikkében előírt vizsgálat elvégzését követően megadott növényfajta‑oltalom odaítélésének jogszerűsége vonatkozásában.

   (lásd: 57., 58. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 62., 70. pont)

4.  A Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) előtti eljárások tekintetében a 2100/94 rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 874/2009 rendelet 51. cikke alapján a CPVO előtt indított eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések a jogorvoslati eljárásokban megfelelően alkalmazandók. Ily módon egyfelől a tények hivatalból való vizsgálatának a közösségi növényfajta–oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 76. cikkében foglalt elvét a fellebbezési tanács előtti ilyen eljárásban is alkalmazni kell. Másfelől a fellebbezési tanácsot is köti a megfelelő ügyintézés elve, amelynek értelmében az ő feladata gondosan és pártatlanul megvizsgálni valamennyi, az előtte folyó eljárásban releváns jogi és ténybeli elemet.

   Következésképpen az arra vonatkozó állítás fennállásakor, hogy a bejelentett növényfajta megkülönböztethetőségét a referenciafajtára vonatkozó, e fajta hivatalos leírásából származó adatok alapján állapították meg, és nem összehasonlító fajtatermesztések nyomán nyert eredmények alapján, a fellebbezési tanácsnak élnie kell a 2100/94 rendelet 76. cikke szerint őt megillető, kiterjedt vizsgálati jogkörrel, hogy meggyőződjön a referenciafajtának a megkülönböztethetőségre vonatkozó összehasonlító lista utolsó előtti és utolsó változatában feltüntetett kifejeződött jegyei eredetéről, és hogy ebből levonja a következtetéseket. Az Alapjogi Charta 41. cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott megfelelő ügyintézés elve értelmében ugyanis a fellebbezési tanácsnak gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia a szóban forgó közösségi oltalom érvényességének megítélésével kapcsolatos minden körülményt, amelynek a megsemmisítését kérik, és össze kell gyűjtenie a mérlegelési jogkörének gyakorlásához szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemet.

   (lásd: 72–74., 76., 77. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 83. pont)

6.  Az uniós bíróság számára biztosított, a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) fellebbezési tanácsa határozatainak megváltoztatásra irányuló hatáskör nem ruházza őt fel azzal a jogkörrel, hogy a CPVO fellebbezési tanácsának értékelését a saját értékelésével váltsa fel, és főleg nem azzal, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban e tanács még nem foglalt állást. A megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint tehát azon esetekre kell korlátozódnia, amikor az uniós bíróság, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia.

   (lásd: 90., 91. pont)