AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2016. április 7.

Sergio Spadafora

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat — Tisztviselők — Egységvezetői állás — Álláshirdetés — Kiválasztási eljárás — Előválogató bizottság — Az előválogató bizottsággal való elbeszélgetés — A kinevezésre jogosult hatósággal való végső elbeszélgetésre javasolt pályázók szűkített listájára való felvétel elmaradása — A kiválasztási eljárás szabályos lefolytatása — Meghatározott tagállam állampolgárával rendelkező pályázó felvételének előnyben részesítése — Az előválogató bizottság elnökének magatartása — Nyelvi hátrányos megkülönböztetés — Kártérítési kérelem — Az eljárási szabályzat 81. cikke”

Tárgy:

Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben Sergio Spadafora lényegében azon 2014. június 30‑i határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Csaláselleni Hivatal főigazgatója úgy határozott, hogy D‑t nevezi ki a „Vizsgálatok támogatása” igazgatóság „Jogi tanácsadás” egységének vezetőjévé, másrészt az OLAF arra való kötelezését kéri, hogy térítse meg azon nem vagyoni kárt, amelyet véleménye szerint az ezen állásra való kinevezése lehetőségének elvesztése okozott.

Határozat:

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. Sergio Spadafora maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Tartalom

1. Tisztviselők — Betöltetlen álláshely — A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata — Egységvezetői állás — Az egységvezetőt alkalmanként helyettesítő vagy az állást átmeneti jelleggel betöltő pályázó — A döntő jelleg hiánya

   (Személyzeti szabályzat, 27. cikk, első bekezdés)

2. Tisztviselők — Betöltetlen álláshely — A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata — Az adminisztráció mérlegelési jogköre — Az álláshirdetésben előírt feltételek betartása — Terjedelem

   (Személyzeti szabályzat, 29. cikk)

3. Tisztviselők — Betöltetlen álláshely — A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata — Egységvezetői állás — Az előválogató bizottság mérlegelési jogköre — Terjedelem

   (Személyzeti szabályzat, 29. cikk)

4. Tisztviselők — Felvétel — Szempontok — Földrajzi egyensúly — Az állampolgárság mint a kiválasztás szempontja — Megengedhetőség — Feltétel — Különböző pályázók egyenértékű profilja

   (Személyzeti szabályzat, 27. cikk, első bekezdés)

5. Tisztviselők — Betöltetlen álláshely — Egységvezetői állás — Az előválogató bizottság előtti eljárás — A pártatlanság elvének tiszteletben tartása — Terjedelem

   (Személyzeti szabályzat, 27. cikk)

6. Tisztviselők — Felvétel — Eljárás — Az adminisztráció azon kötelezettsége, hogy olyan nyelven forduljon a pályázóhoz, amelyet az alaposan ismer — Terjedelem

   (Személyzeti szabályzat, 27. cikk)

1.  A pályázók érdemeinek az egységvezetői állás betöltése céljából történő összehasonlítása során az a tény, hogy valamely pályázó alkalmanként helyettesítette az egységvezetőt vagy átmeneti jelleggel betöltötte az érintett állást, nem minősülnek olyan döntő értékelési elemnek, amely fontosabb lehet alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinél, melyek a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdése értelmében az álláshirdetésben szereplő állásra kinevezendő pályázó kiválasztásának döntő szempontjai.

   (lásd az 52. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: 2001. december 13‑iCubero Vermurie kontra Bizottság ítélet, C‑446/00. P, EU:C:2001:703, 21. pont;

   Elsőfokú Bíróság: 1999. július 6‑iSéché kontra Bizottság ítélet, T‑112/96 és T‑115/96, EU:T:1999:134, 62. pont.

2.  Annak a széles mérlegelési jogkörnek a gyakorlása, amellyel az adminisztráció a kinevezések és az alkalmazás területén rendelkezik, feltételezi, hogy az adminisztráció minden egyes pályázati anyag összes lényeges elemét gondosan és pártatlanul megvizsgálja, valamint lelkiismeretesen szem előtt tartja az álláshirdetésben közölt követelményeket, olyannyira, hogy köteles minden olyan pályázót elutasítani, aki nem felel meg e követelményeknek. Az álláshirdetés ugyanis olyan jogi keretnek minősül, amelyet az adminisztráció saját magának ír elő, és amelyet szigorúan be kell tartania.

   (lásd az 59. pontot)

   Hivatkozás:

   Közszolgálati Törvényszék: 2015. július 9‑iDe Almeida Pereira kontra Eurojust végzés, F‑142/14, EU:F:2015:83, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.  Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) egységvezetői állásának betöltésére irányuló eljárás keretében, mivel valamely pályázó pályázatának és teljesítményének az elbeszélgetés során történő értékelésére az előválogató bizottság által testületileg kerül sor, amellyel kapcsolatban annak összetételére és különösen a Bizottság személyi állománya egy tagjának jelenlétére tekintettel nem tekinthető úgy, hogy e bizottság elnöke döntő befolyást tudna gyakorolni a bizottságra, odáig menve, hogy egyedül dönthetne valamely pályázónak a szűkített listára való felvétele mellőzéséről.

   (lásd a 63. pontot)

4.  Az állampolgárságok alapuló hátrányos megkülönböztetés elvével járó követelményekkel nem összeegyeztethetetlen, hogy abban az esetben, amikor különböző pályázók profilja lényegében egyenértékű, az adminisztráció az állampolgárságot teszi meg az előnyben részesítés szempontjává, ha az szükséges a személyi állományon belüli földrajzi egyensúly fenntartásához vagy visszaállításához, ahogyan azt a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdése előírja.

   (lásd a 70. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: 1964. március 4‑iLassalle kontra Parlament ítélet, 15/63, EU:C:1964:9, 73. o.

5.  A pártatlanság kötelezettsége nyilvánvalóan a versenyvizsga‑bizottságok és analógia útján az előválogató bizottságok munkáját vezérlő szabályok egyike.

   Mindazonáltal a bizottság elnökének magatartásával kapcsolatban az egységvezető felvételi eljárása keretében az a körülmény, hogy valamely pályázónak az előválogató bizottsággal való elbeszélgetése során az elnök udvariasan, jóindulatúan vagy akár gúnyosan mosolyog, semmi esetre sem tekinthető elfogultsága jelének, még akkor sem, ha az említett pályázónak utólag ez volt a benyomása. Mindenesetre az érintett állás szintjére tekintettel, amely állás a személyi állomány irányításával, ezáltal a személyi állományon belül esetleges kapcsolati vagy magatartásbeli nehézségekkel jár, elvárható valamely pályázótól, hogy megőrizze magabiztosságát, összpontosítását vagy akár hidegvérét, még az előválogató bizottság olyan tagjával szemben is, akit szubjektíven sértőként érzékel.

   (lásd a 82. és 85. pontot)

   Hivatkozás:

   Közszolgálati Törvényszék: 2011. május 25‑iMeierhofer kontra Bizottság végzés, F‑74/07. RENV, EU:F:2011:63, 62. pont; 2014. november 13‑iHristov kontra Bizottság és EMA ítélet, F‑2/12, EU:F:2014:245, 86. pont, az ítélettel szemben T‑26/15. P. és T‑27/15. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

6.  Az uniós adminisztrációnak általában véve lehetősége van arra, hogy valamely tisztviselőjéhez – akár egy felvételi eljárás keretében – az Unió olyan hivatalos nyelvén forduljon, amely eltér a tisztviselő anyanyelvétől vagy az általa választott második nyelven forduljon hozzá. A kommunikáció nyelvének kiválasztása tehát az említett tisztviselő jogainak semmiféle megsértését nem jelenti, ha az adminisztráció által használt nyelvet ismeri annyira, hogy ténylegesen és könnyen megismerheti az adminisztráció által nyújtott tájékoztatás tartalmát vagy megértheti az általa feltett kérdéseket.

   Másfelől a személyzeti szabályzat 27. cikkével csak akkor ellentétes, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megkövetelje az uniós adminisztráció valamely állására pályázó személytől valamely meghatározott hivatalos nyelv tökéletes ismeretét, ha valamely nyelvismeretre vonatkozó feltétel azzal a hatással jár, hogy az ilyen állást meghatározott nemzetiségű személyek számára tartja fenn, anélkül, hogy ezt a szolgálat működéséhez kapcsolódó érdek igazolná.

   (lásd a 91. és 92. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: 1964. március 4‑iLassalle kontra Parlament ítélet, 15/63, EU:C:1964:9, 73. o;

   Elsőfokú Bíróság: 2005. október 5‑iRasmussen kontra Bizottság ítélet, T‑203/03, EU:T:2005:346, 62–64. pont; 2008. november 20‑iOlaszország kontra Bizottság ítélet, T‑185/05, EU:T:2008:519, 129., 132. és 145. pont.